Újabb nekifutás

Úgy tűnik, mostanában nem sok sikerrel futok neki a blog kérdésének. A fejemben valahogy úgy élt, hogy pár hónapja volt egy fellángolásom, mikor újra nekikezdtem a régi receptek feltöltésének. Erre most szembesültem vele, hogy nem. Az bizony január volt.
Igen, így visszagondolva valóban, a januártól nyár közepéig terjedő időszakunk nem épp az idilli blogirogatás időszaka volt. Most kicsit nyugodtabb vizeken evezünk, így van némi mozgásterem újra. A blog szempontjából ez (a tervek szerint) a régi receptek feltöltését jelenti elsősorban. Az újak ugyanis jelenleg kicsit radikálisabb irányt követnek (tej-, tojás-, glutén-, cukormentes és mindemellett fruktózszegény diétát követünk) és hát hogy is mondjam, nem épp lencsevégre való egy jelentős részük. :)
 Így a régi recepteket elnézve, bevallom töredelmesen sokszor összefut a nyál a számban, főleg ennél a receptnél, a gyatra gluténmentes kenyérpróbálkozásaimhoz képest. :) 

Sütőtökös scone

Hozzávalók 8 db-hoz
15 dkg sütőtök
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
15 dkg fehér tönkölyliszt
1 csomag sütőpor (12 g)
7,5 dkg cheddar sajt
1 dl tej
10 dkg natúr joghurt
1 csapott teáskanál só
1 evőkanál frissen aprított zsálya
5 dkg vaj

A kétféle lisztet elvegyítjük a sütőporral és a sóval, elmorzsoljuk a vajjal. A sütőtököt és a sajtot lereszeljük a salátakészítő finom reszelőfejével. A tejet elvegyítjük a joghurttal, hozzáadjuk a lisztes keverékhez, majd a sajttal, a sütőtökkel és a zsályával együtt tésztát gyúrunk belőle – csak addig kell gyúrni, amíg össze nem áll. Gombóccá formáljuk, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. A tenyerünkkel 2-3 cm vastagságúra lapítjuk, és éles késsel 8 cikkre vágjuk.
180 fokos, hőlégkeveréses sütőben 25-30 perc alatt megsütjük.

CH tartalom: 33 g CH/darab
Kalóriatartalom: 260 kcal/darab

Minek ide bolti játék

Az nem ért meglepetésként, hogy a gyereknek legkevésbé a játékai a játékok, hogy a felnőtt tárgyak mindig, minden körülmények között sokkal izgalmasabbak. De őszintén szólva arra azért nem számítottam, hogy amivel majd a legtöbbet fog elmolyolni, az egy kupac tasakos fűszer, egészen konkrétan (mert ez sem mindegy) Fűszerészes fűszer.
Szerintem a ház létező összes pontjáról vadásztam már össze belőlük. Paplan alól, szennyeskosárból, mosógépből (mosogatógépből szerintem csak azért nem, mert azt még nem tudja kinyitni), az összes szekrényből, táskákból, fürdőjátékok közül és folytathatnám még a felsorolást. A világbéke költözik be hozzánk, ha előveszem ezeket a féltve őrzött kincseket. Szigorúan papírtáskában "tálalva", hisz utána abban hurcolássza magával mindenhová és dugdossa, pakolássza megállás nélkül. Nem tudom, hogy nem unja meg. Semmi mást nem szeret így hurcibálni, mint ezeket. Próbáltam már hagyományos fűszeres tasakokat is a nagyszülőknél vészhelyzet esetén, az sem volt rossz, de a tuti befutó egyértelműen a Fűszerészes. Miért? Egyrészt kisebb maga a tasak, könnyebb megfogni, ráadásul csörög-zörög, lehet gyűrögetni és átlátszó. Őszintén szólva minden elismerésem a csomagolás minőségéért (a fűszereikért való rajongásomat már többször kifejtettem korábban), mert ilyen kiképzés mellett még egyetlen tasak sem lyukadt ki. Bár őszintén szólva, amióta egyre nő és ügyesedik Prüccs, már korlátozom, mely fűszereket kaphatja meg (a pirospaprika például nem tartozik közéjük). :)

És ha már fűszerekről van szó, olyan receptet hozok, amibe jó sok kell belőle. :) Van benne azsalt sárgabarack is, tudom, az aszalványokat sokan tiltják a diétában. Én számolva, kis mennyiségben még sosem tapasztaltam, hogy gondot okozna. Ebben a receptben picit több, mint 1 aszalt sárgabarack jut egy főre, ez nem olyan óriás adag. :) Az íze miatt pedig vétek kihagyni belőle. :)

A recept a Kifőztük online gasztromagazinban is megjelent.


Marokkói fűszeres marharaguleves

Hozzávalók 6-8 személyre
50 dkg marhacomb
1 kisebb vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 hámozottparadicsom-konzerv (40 dkg)
1 csicseriborsó-konzerv (40 dkg)
10 db aszalt sárgabarack (cukrozatlan) - elhagyható - kb. 7 dkg
1 teáskanál őrölt pirospaprika
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt római kömény
1 kávéskanál őrölt koriandermag
só
olívaolaj
frissen őrölt bors
1,2 l víz
a tálaláshoz:
4 evőkanál frissen aprított mentalevél

A megpucolt vörös- és fokhagymát felaprítjuk, a húst felkockázzuk, sózzuk és borsozzuk. Vastag aljú fazékban kevés olajat hevítünk és kb. 5 perc alatt megsütjük rajta a vöröshagymát. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd 1 perc múlva a húst, és néhány percig nagy lángon sütjük. Fűszerezzük és felöntjük a vízzel. Hozzáadjuk a paradicsomot és az aszalt sárgabarackot, majd forrástól számítva kb. 1,5 óráig főzzük. A főzési idő vége előtt 15 perccel hozzáadjuk a leszűrt csicseriborsót is, és készre főzzük. Az aprított mentával megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 15 g CH/fő - 8 főre számolva (ebből 5 g gyors CH, ha aszalt sárgabarackot is teszünk bele)
Kalóriatartalom: 228 kcal/fő - 8 főre számolva

Új szerelem

Ez a szerelem még pocakosan kezdődött (és nem, most nem az akkori pocaklakóról beszélek. :) ). Pontosan nem is emlékszem már, hogyan indult, de feltehetően az orvos által előírt kötelező fekvés adta meg az első lökést. A tv sosem kötött le igazán, laptopot nem szívesen használtam, egy idő után az olvasás sem volt már elég. Így vettem az első kötőtűt.
Online kezdtem tanulni és pár kezdő minta után nagy merészen egy netes kötősuli leírása alapján belevágtam egy csipkesál kötésébe (utólag nézve, nem teljesen voltam normális...). Nos, a kendő végül bő egy év alatt készült el (azt, hogy mennyi hibával, inkább ne firtassuk :) ), amibe persze belejátszott, hogy a terhesség előrehaladtával az ujjaim állandóan zsibbadtak és fájtak, így átmenetileg az új hobbitól is búcsúznom kellett. De nem is ez a lényeg, hanem valahogy ott, akkor, azzal a sállal kezdődött ez az új szerelem.
És hol tartunk most? Nemrégiben fürdetés közben az Uram keresett valamit Prüccsnek a hálószobában. Így buktam le: én és a három fióknyi fonalam... :)
És hogy miért is ez a nagy fellángolás? Mindig is szerettem alkotni, ez talán a blogon is látszik. Korábban egyébként ruhákat varrtam magamnak, az volt a kikapcsolódásom, de ahogy egyre többet dolgoztam, a szabás-varrásnak egyre ritkábban álltam neki, hisz idő- és helyigényes is, 5 perc kedvéért nem kezd hozzá az ember. A főzés, mint látható, most kissé háttérbe szorult az életemben. Kikapcsolódásra viszont szükségem van. Olvasni estére már fáradt a szemem, ráadásul nehéz bekapcsolódni újra és újra egy történetbe rövid időre, például mikor az épp fogzó majdnem kétéves 10 percenként sír fel esténként.
A kötésbe viszont bármennyi időre bele lehet fogni. És mivel továbbra is amatőr vagyok e téren, folyamatos koncentrációt igényel. Tökéletes agymosás, teljesen függő lettem tőle. Alig várom esténként, hogy bekucorodhassam a kanapéra a kis kötős pakkommal.
Szokták kérdezgetni, kinek kötök. Bevallom őszintén, én bizony magamnak. Ez az én én-időm. Az én kis luxusom. Ráadásul, amíg néhány hónap alatt kinő a gyerek egy ruhát, mire elkészülnék vele, már nem is jó rá. Szóval ezzel még várok kicsit. Bár most belefogtam neki egy takarba, jövő karácsonyra talán el is készül. :)

Ami meg a főzést illeti, azért javulok. Ezt a kekszet például megsütöttem a hétvégén is. :)

Diós-almás zabkeksz

Hozzávalók 20-22 darabhoz
12 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg zabpehely
10 dkg nyírfacukor
10 dkg kókuszzsír
10 dkg aprított (pekán)dió
10 dkg reszelt alma
1 evőkanál chiamag
3-4 evőkanál víz
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 csipet só

A száraz hozzávalókat nagy tálban elvegyítjük. Hozzáadjuk az olvasztott kókuszzsírt, a vízbe áztatott chiamagot és az almát. A masszát alaposan összegyúrjuk, kis gombócokat formázunk belőle, majd a két tenyerünk között mindet ellapítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 15-20 perc alatt megsütjük.

Tipp: a vízbe áztatott chiamagnak tojás állagúnak kell lennie. Chiamag hiányában a keksz készülhet 1 tojással is.

CH tartalom: 10 g CH/darab (22 darab esetén)
Kalóriatartalom: 120 kcal/darab (22 darab esetén)

Visszatértem a gyorskajákhoz

Az az igazság, hogy konyhaművészeti tekintetben jelenleg tartós mélypontomat élem. Nem tudom, más anyák hogyan csinálják, de a kreativitásom jelenleg a maximum 30 perc alatt elkészíthető ételekre koncentrálódik. A 30 percet persze úgy számolva, hogy közben vagy 50-szer kell megszakítani a főzést és eltávolítani a kis csirkefogót nemkívánatos helyekről. Plusz ezt még spékeljük meg azzal, hogy mivel képtelen vagyok előre tervezni, ezért ad hoc abból főzök, amit a hűtő alján és a kamrában találok. Bízom benne, hogy idén nem viszi el valami betegség a kertben a zöldségeket és akkor legalább az mindig lesz itthon. Prüccs jelenleg úgysem aprózza el: fél paradicsomnál kisebbnek már neki sem áll. Én meg győzzem kimosni a paradicsomléből. :)
Ez a recept ugyan régi, de tökéletesen beleillik a mostani menünkbe. :) Gyorskaja, persze egészséges verzióban. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent, a fűszerkeverék pedig természetesen a Fűszerésztől van (váááá imádok bemenni a boltba és tobzódni a fűszerillatban). :)

Harisszás csirkemell zöldséges quinoasalátával

Hozzávalók 2 személyre
2 szelet csirkemellfilé
1 teáskanál harissza fűszerkeverék
só
olaj
10 dkg quinoa
10 dkg uborka
10 dkg koktélparadicsom
1/2 kisebb lila hagyma
1 csokor petrezselyemzöld
1/2 citrom leve
1 evőkanál olívaolaj

A quinoát alaposan leöblítjük, lecsepegtetjük, kevés olajon megpirítjuk, majd a térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel felöntjük. Kis lángon kb. 15 perc alatt megfőzzük. A húst sózzuk, és megszórjuk a fűszerkeverékkel. Kevés olívaolajon kisütjük. A zöldségeket és a petrezselymet felaprítjuk, elvegyítjük a quinoával, meglocsoljuk a citromlével és az olívaolajjal. A felszeletelt csirkemellel tálaljuk.

CH tartalom: 19 g CH/fő
Kalóriatartalom: 181 kcal/fő

Csigák helyett hőguta

Végre sikerült befejezni a veteményt a kertben, némiképp megkésve, de legalább haladunk. Bár komoly kétségeim vannak, hogy ebben az időjárásban mi fog egyáltalán beérni, mielőtt hőgutát kapna, vagy valami betegség vagy élősködő ki ne pusztítaná.
A salátákat már pár hete elvetettem és bár jóval lassabban nőnek ebben az időben, de van rá remény, hogy nemsokára jöhet az első szüret. Idén legalább nem kell a csigákkal harcolni. :)

Saláta kecskesajttal, szalonnával, csírával

Hozzávalók 4 személyre
- 15 dkg zöldsaláta vegyesen
- 10 dkg húsos szalonna
- 5-8 dkg kecskesajt
- 1 marék (vöröshere)csíra

A szalonnát felcsíkozzuk, és saját zsírjában ropogósra sütjük. A salátát elvegyítjük a csírával, tányérokra halmozzuk, megszórjuk a szalonnapörccel, a felkockázott kecskesajttal, végül meglocsoljuk a szalonna kisült zsírjával.

CH tartalom: 1 g CH/fő
Kalóriatartalom: 163 kcal/fő

3000+

A héten két dolog is megdöbbentett. Az első, hogy a facebookon az oldalam kedvelőinek a száma átlépte a 3000-et és a második, hogy ezzel kapcsolatban visszaszámoltam, és rádöbbentem, hogy csaknem 7 éve írom ezt a blogot. Mindkét szám letaglózott őszintén szólva. Utóbbi persze csak az idő rohamos múlása miatt. Előbbi viszont egy olyan szám, amire soha, még csak gondolni sem mertem volna. Tudom, hogy sajnos az utóbbi időben nem voltam túl aktív, de remélem, azért még maradtak itt a régiek közül is. És remélem azt is, hogy lassacskán kicsit több időm, energiám fog jutni a blogra is.
De nem szaporítani akarom itt a szót, aki rendszeresen olvas, tudja, milyen sokat jelent nekem ez a 3000-es szám, hogy ennyien itt vagytok, olvastok és (reményeim szerint) főzitek is a receptjeimet. :) Köszönöm Nektek!

Receptnek pedig olyan hozok, ami nekem magát a tavasz jelenti: rebarbara és tárkony. Mindkettő hatalmas mennyiségben van már a kertben, így ma vettem is a piacon szűzpecsenyét, holnap ezt készítem ebédre. :) Tudom-tudom, a mazsola :) Aki ennyire érzékeny rá, az hagyja el, tegyen bele több nyírfacukrot. De én továbbra is úgy gondolom, hogy számolva, ilyen kis mennyiségben - nálam legalábbis - belefér.

Szűzpecsenye tárkonyos rebarbaramártással

Hozzávalók 4 személyre
- 60 dkg szűzpecsenye
- 1,5 teáskanál őrölt édesköménymag
- 1,5 teáskanál őrölt koriandermag
- 15 dkg bulgur
- 1-2 evőkanál fenyőmag
- só
- frissen őrölt bors
- olívaolaj
a mártáshoz:
- 30 dkg rebarbara
- 3 szál újhagyma
- olívaolaj
- 3 dkg mazsola
- 1 evőkanál nyírfacukor
- 1/2 dl víz
- 1,5 teáskanál koriandermag
- 1 evőkanál balzsamecet
- 3 evőkanál frissen aprított tárkony

A szűzpecsenyét lehártyázzuk, sózzuk, borsozzuk, és bedörzsöljük a fűszerekkel. A mártáshoz a rebarbarát megpucoljuk, és az újhagymával együtt apróra vágjuk, a koriandermagot mozsárban megtörjük. Kisebb fazékban kevés olajat hevítünk, megsütjük rajta a hagymát, majd hozzáadjuk a tört koriandermagot, 1 perc múlva pedig a rebarbarát, a mazsolát és a nyírfacukrot. Felöntjük a vízzel, közepes lángon addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Ekkor hozzáadjuk a balzsamecetet, majd 1 perc múlva levesszük a tűzről, és belekeverjük a tárkonyt.
A bulgurt a térfogatához képest kétszeres mennyiségű sós vízben addig főzzük, amíg be nem szívja az összes nedvességet.
A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.
Kevés olajon a hús minden oldalát fedeles serpenyőben, nagy lángon megpirítjuk, majd kis lángon, lefedve kb. 15 perc alatt átsütjük (a sütési idő függ a szűzpecsenye vastagságától). Tálalás előtt 5 percre alufóliába tekerjük, ezt követően felszeleteljük, a kisült szafttal leöntjük. A fenyőmaggal megszórt bulgurral és a tárkonyos rebarbaramártással tálaljuk.

CH tartalom: 36 g CH/fő
Kalóriatartalom: 496 kcal/fő

Kavics

A napokban kijutottam a kertbe, hogy végre átültessem több évnyi senyvedés után a szobanövényeket. Ültetés közben pedig nem tudtam nem visszagondolni arra az időszakra, amikor még a harmadik emeletre cipeltettem fel az Urammal a sok-sok virágföldet az erkély fűszernövény kertté alakításához (ami aztán szépen hol tetű, hol más vész miatt persze mindig kipusztult idő előtt). És emlékszem, mindig mekkora gondot okozott, ott az erkélyen, hogy mit tegyek a cserép aljába. Honnan szedjek ugyanis a városban, a harmadik emeleten kavicsot? Tudom, persze, lemehettem volna az utcára vadászni is, de ilyenkor ez már nem volt opció. :) Ehhez képest kész kánaán: most csak a teraszig kell vinni az 50 literes virágföldet, kavicsért meg csak le kell nyúlnom a földre. :) Az élet apró örömei. :)
És mivel hamarosan itt vannak a friss nyári gyümölcsök és vége a körteszezonnak, hozok egy körtés desszertet. Így most visszagondolva, nem tudom, hogy volt időm elkészíteni, mert jelenleg a kevert tésztákon nem jutok túl. Pedig húúú, de elkanalaznám ezt most. :) Amúgy, ha a ropogós magokat lehagyjuk, pillanatok alatt összedobható. De legyünk őszinték, az egyszerűen kell hozzá. :)

u.i.: Potom másfél hete írom ezt a bejegyzést ;) De azért van fény az alagút végén. Hisz, végtére is, egyszer minden gyerek felnő. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent és Mizo laktózmentes termékekkel készült.

Körtés-túrós pohárdesszert

Hozzávalók 4 személyre
a túrós réteghez:
25 dkg (laktózmentes) tehéntúró
25 dkg (laktózmentes) natúr joghurt
4 dkg nyírfaporcukor
1 vaníliarúd
a körtés réteghez:
2 érett körte
1 kávéskanál őrölt fahéj
2 csillagánizs
a tetejére:
3 evőkanál natúr kesudió és mandula vegyesen
4 dkg nyírfacukor
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál garam masala

Tapadásmentes serpenyőben felolvasztjuk a nyírfacukrot, majd hozzáadjuk a garam masalát, a fahéjat és a durvára aprított magvakat. Addig hevítjük, amíg szirupos nem lesz és kezd megbarnulni, ekkor levesszük a tűzről. Állandó kevergetés mellett hagyjuk annyira kihűlni, hogy a cukor megtapadjon a magokon, de azok még ne álljanak össze teljesen. Szilikonos sütőpapíron eloszlatjuk, és 1 éjszakán át hagyjuk dermedni. Az összeragadt szemeket másnap széttördeljük.
A túrót szitán áttörjük, majd elvegyítjük a joghurttal, a porcukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival. A körtét meghámozzuk, kivájjuk a magházát, a gyümölcshúst felszeleteljük, a fahéjjal, a csillagánizzsal és nagyon kevés vízzel megpároljuk.
A poharakban elosztjuk a körtét, ráhalmozzuk a túrókrémet, a tetejüket pedig megszórjuk a magokkal.

CH tartalom: 27 g CH/pohár
Kalóriatartalom: 262 kcal/fő
(6 részre osztva 18 g CH és 175 kcal poharanként)

Elő a kanalakkal

Eszméletlen gyorsasággal közeledik a Karácsony. Meg akartam osztani pár kedvenc receptemet ihletődés gyanánt a Facebook oldalon, de szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy az utóbbi idők legjobbjai nincsenek is fent a blogon, csak a Kifőztükben. Ott meg ugye nincsenek fent a szénhidrát adatok, ami azért nem mindegy. Bár elmondhatnám, hogy becsülettel tartom most is a diétát. De nem akarok hazudni, gyakran lecsúszik egy-egy bolti túrós táska. De azért ha főzök vagy sütök, az továbbra is mindig a megfelelő alapanyagokból készül. Csak hát mostanában 5 másodpercet, ha bír Prüccs felügyelet nélkül, így a konyhai tevékenykedés arra az időre korlátozódik, mikor felcsapom a hátamra, de akkor is folyton helyet kell változtatni, hogy történjen valami, különben a megmaradt hajamat is kitépi. Így a főzés is kizárva többnyire, örülök, ha mosogatni jut időm, meg az ő kajáját elkészíteni. Ő bezzeg nagyon finomakat eszik. :)
Szóval erőt vettem magamon és gyorsan felrakok egy receptet. Őszintén szólva nehéz volt választani a sok várakozó közül, de most valahogy ezt kanalaznám a legszívesebben. :) Egyébként pillanatok alatt elkészíthető, szóval elő a kanalakkal és hajrá! :)

A  recept megjelent a Kifőztük online gasztromagazinban is.

Gesztenyés-csokoládés pohárkrém 

Hozzávalók 4 nagyobb vagy 8 kisebb adaghoz
a gesztenyés réteghez:
12,5 dkg Maroni gyorsfagyasztott natúr gesztenye
1,25 dl habtejszín
2 dkg nyírfaporcukor
a csokoládés réteghez:
10 dkg étcsokoládé (80% kakaótartalmú vagy diabetikus)
75 ml habtejszín
a tetejére:
2 dl habtejszín
1,5 dkg nyírfaporcukor
cukrozatlan kakaópor

A csokoládés réteghez a tejszínt forráspontig hevítjük, beletördeljük a csokoládét. 5 percig állni hagyjuk, majd alaposan elkeverjük. Felhasználásig szoba-hőmérsékletűre hűtjük. A gesztenyés réteghez lágy habbá verjük a tejszínt, majd elvegyítjük az áttört gesztenyével és a nyírfaporcukorral. A felső réteghez a tejszínt a nyírfaporcukorral kemény habbá verjük.
A poharakban eloszlatjuk a gesztenyés krémet, erre kerül a csokoládékrém, legvégül a tejszínhab, amit megszórunk kakaóporral.

CH tartalom: 12 g CH/fő
Kalóriatartalom: 260 kcal/fő
(8 kisebb adagra számolva - a képen a poharakban 4 adagos mennyiség látható)

Leamortizálva, de boldogan :)

Ahogy itt ülök, mindkét csuklóm fáslizva ill. csuklószorítózva, a lábaim pedig felpolcolva, szerintem nyugodtan kijelenthetem: túlnőtt rajtam a gyerek. Fizikailag legalábbis mindenképpen, ugyanis olyan ütemben nő, hogy az izmaim és az ízületeim nem bírják vele az iramot. Az erejéről nem is beszélve, amikor épp próbál kitekeredni a kezemből. :)
Azt hiszem, kicsit leamortizál Prüccs, fizikailag legalábbis mindenképpen. :) Lelkileg meg a fürdés előtti utolsó óra, nem tudom, mikorra jutunk el oda, hogy az ne a szenvedés kategóirájába essen. :) Ma például, az utolsó fél órára már feladtam és mondtam, hogy nem érdekel, hogy mennyire esik kint, magamra kötöttem a kisgombócot és mentem ki vele esernyővel. Az Uram épp akkor ért haza, nem kérdezett semmit, csak jött velünk. :)
Majd egyszer biztosan elmúlik ez az állandó időzavar. Majd ha felnőtt. :D Minden esetre sokszor bosszant, hogy most is, mikor nézegetem, melyik receptet töltsem fel, szembesülök vele, hogy jesszus, mennyi jó és gyorsan összedobható recept van, nem igaz, hogy nem tudom venni azt az 5-10 percnyi energiát, hogy összedobjam. Ennyire még Prücsi mellett is kellene, hogy legyen időm. De a kóros kialvatlanság szerintem egyszerűen elbutítja az embert.
Sebaj, semmiért nem adnám ezt a rettenetes kimerültséget. Bár hajnali 5 felé, amikor addig csak 1-2 órát sikerült aludni, nem ezt szoktam azért mondani. De aztán mindig észhez térek. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent.

Édes kuszkusz gránátalmával és pisztáciával

 

Hozzávalók 4 személyre
8,5 dkg kuszkusz
1 dl Cocomas kókusztejszín
1 dl víz
1,5 dkg nyírfacukor
2 evőkanál kókuszreszelék
1,5 dkg natúr pisztácia
5 dkg gránátalmamag
1/4 kávéskanál őrölt fahéj
1 kardamom
1 evőkanál frissen aprított menta

A kardamom tokját megtörjük, kivesszük, és mozsárban összetörjük a magokat. A pisztáciát durvára aprítjuk. A kókusztejszínt elvegyítjük a vízzel, a fűszerekkel és a cukorral, majd forráspontig hevítjük. Hozzáadjuk a kuszkuszt, és 10 percig lefedve állni hagyjuk. Villával fellazítjuk, kis tálkákba halmozzuk. A gránátalmamaggal, a pisztáciával és a mentával megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 20 g CH/fő
Kalóriatartalom: 235 kcal/fő

Szintet léptem

Azt hiszem, az anyává válás következő szintjét akkor ugrottam meg, mikor az autóban a gyerekdalos CD-n nem azért léptetem vissza a lemezt állandóan egy számra, mert a gyerek azt kéri (ahhoz még kicsi is lenne), hanem mert nekem annyira tetszik. Néha már magam sem tudom eldönteni, hogy napközben azért szólnak ezek a zenék, mert Prüccsnek jó aláfestés vagy, hogy magamat szórakoztassam velük. Minden esetre szép lassan minden átalakul, és bár gézengúzink még nem indult el felfedezni a nappali minden rejtett zugát, azt hiszem, jobb, ha gyorsan összekapom magam és elkezdem biztonságosabb helyre tenni a virágállványokat, mert hamarosan vége a nyugalomnak. :) No, nem mintha eddig olyan nagy nyugi lett volna. :)

És ha már szeptember, lett időközben, akkor szilva és egy recept még tavalyról. Mikor a feltöltésre váró recepteket nézegetem, mindig bosszankodok, hogy ugyan már, ezeket pikk-pakk el lehet készíteni. Aztán a hétköznapok mégis mindig elsodornak és örülök, ha egy zabkását van időm összekutyulni magamnak.

A recept a Kifőztükben is megjelent és Kókuszvilág tejszínnel készült.

Kókuszos-fűszeres szilvakrémleves

Hozzávalók 6-8 személyre
1 kg szilva (tisztítva mérve)
3 cm friss gyömbér
1 fahéjrúd
1,5 dl Cocomas kókusztejszín
1 l víz
kb.5 dkg nyírfacukor
a tálaláshoz:
kevés Cocomas kókusztejszín
kókuszcsipsz

A kimagozott szilvát a fűszerekkel és a vízzel együtt 15 percig főzzük. Eltávolítjuk a gyömbért és a fahéjat, majd botmixerrel pürésítjük a levest. Felöntjük a kókusztejszínnel, összemelegítjük. Hidegen vagy melegen is tálalhatjuk, a tetejére kevés kókusztejszínt csorgatunk, és megszórjuk kókuszcsipsszel.

Tipp: a nyírfacukor mennyisége a szilva érettségétől, édességétől függően lehet több vagy kevesebb.

CH tartalom: 26 g CH/fő
Kalóriatartalom: 209 kcal/fő
(6 fős adagok esetén)

Telik az idő

Rá kellett döbbennem tegnap, hogy az idő észrevétlenül, de hihetetlenül gyorsan telik. Persze, azt még nem mondhatom, hogy jajj, már iskolás a gyerek. De azért az első hónapok változásai is szinte láthatatlanul következnek be.
A nagy kánikula elől felmenekültünk a hegyekbe 10 napra. Teljes kizökkenés volt, nagyon ránk fért. Aztán hazajöttünk, majd este beletettem Prücsit a kiságyába és teljes döbbenet, leljebb kell állítani a kiságyat, mert még a végén kiesik belőle. Kész vagyok. Gondolatban még valahol mindig az első hétnél tartok szerintem, amikor hazahoztuk. Most meg már lassan kimászik.

A receptnek persze mindehhez semmi köze, legfeljebb a bosszúsághoz, hogy a lisztharmat idén elvitte a cukkini termésünket sajnos. Pedig ezt a receptet imádom, annyira finom. Már alig várom, hogy ilyesmiket készítsek a kis gézengúzunknak. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent.

Csicseriborsó-lisztes cukkinifasírt

Hozzávalók 15 db-hoz
60 dkg cukkini
1 kisebb lila hagyma
5 dkg csicseriborsóliszt
2 teáskanál útifűmaghéj
1/2 teáskanál só
1 kávéskanál őrölt római kömény
1,5 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
a sütéshez:
olaj
a tálaláshoz: (opcionális)
1 dl natúr joghurt
1,5 evőkanál frissen aprított mentalevél

A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszeljük, besózzuk, kb. 15 percig állni hagyjuk, majd lecsepegtetjük. A hagymát felaprítjuk, a száraz hozzávalókat elvegyítjük, és nagy tálban minden hozzávalót alaposan elkeverünk. A masszából diónyi halmokat formázunk, két tenyerünk között 1-1,5 cm vastagra lapítjuk, majd kevés olajon oldalanként 2-2,5 perc alatt megsütjük. A mentával elvegyített joghurttal tálaljuk.

CH tartalom: 4 g CH/darab
Kalóriatartalom: 43 kcal/darab
(mártogatós joghurt nélkül számolva)

Prioritások

Már vagy egy hete égen-földön keresem az egyik ételtároló dobozom tetejét. Meg voltam győződve róla, hogy a mosogatóban van, vagy épp a szárítón. Aztán tegnap mit hoz az élet, kivételesen rendet tudtam rakni a konyhában, kipakoltam a mosogatóból és elraktam az edényeket. De a doboztető sehol. Megnéztem az összes fiókot, hátha véletlenül elkeveredett valahová, de nem. Míg végül valami isteni szikra hatására benéztem a hűtő mögé, hátha oda esett és bizony ott lapult. Kértem az Uramat, hogy majd valamikor halássza már ki onnét. Gondoltam, majd pár hát múlva akkor kibogarássza onnét, hisz azért van másik 20 dobozom, majd pakolok másba. És mivel mostanában elöntenek minket a tennivalók, nem gondoltam, hogy épp ez a doboztető lesz a legfontosabb. Főleg, hogy volt pár sürgetőbb elmaradás, amit már jópárszor kértem tőle. Erre nem nekiáll gyakorlatilag azonnal?
Természetesen a legkézenfekvőbb megoldás az lett volna, ha kihúzzuk a hűtőt a helyéről. Ehelyett kb. 15 percig halászta ki két felmosórúd segítségével. Rég nevettem ilyet jót. :) A sürgős, fontos dolgok persze azóta is elintézetlenül várnak a sorukra. :)

Receptnek egy nagyon gyorsat hozok, ebben a melegben. Tökéletes kísérője grillhúsoknak, én is még egy tavalyi családi grillezésen készítettem, nagykanállal ettük. :)

Avokádós kukoricasaláta

Hozzávalók 4-8 személyre
2 konzerv kukorica- és vörösbabkeverék (2x34 dkg)
15 dkg koktélparadicsom
1 érett avokádó (tisztítva mérve kb. 18 dkg)
1 kisebb lila hagyma
1 marék korianderzöld
1 lime leve
1-2 evőkanál olívaolaj

A paradicsomot, az avokádót, a lila hagymát és a korianderzöldet felaprítjuk. Elvegyítjük a kukorica-vörösbab keverékkel, majd a lime levével és az olívaolajjal ízesítjük. Tálalás előtt 1-2 órát pihentetjük.


CH tartalom: 33 g CH/fő
Kalóriatartalom: 326 kcal/fő
(4 fős adagok esetén)

A luxus relatív

Van néhány szürreális élményem az elmúlt fél évből, elsősorban a kórházban töltött két hónapról. Az ember agya persze csodálatosan működik, a rosszat hihetetlen gyorsasággal képes kizárni és csak a szép és vicces pillanatok maradnak. Utóbbiak közül az egyiket, a most következőt azóta is gyakran emlegetjük.
Prücsi születése után ugyanis én is bent maradtam a kórházban. Közöltem, hogy pocakomban a gyerekkel jöttem el otthonról, én ugyan haza nem megyek nélküle. Így berendezkedtem a kórházban. Az ottani kosztot inkább nem minősíteném, lehet, van ellenpélda a mai magyar egészségügyben,de  n a koszton minden esetre szerintem csak éhenhalni lehetett. Bár minden tiszteletem azon anyukáké, akik képesek voltak megenni. Én nem voltam rá alkalmas.
Helyette viszont voltam olyan szerencsés, hogy főzött rám a család: nagyszülők, szülők és legfőképp anyósom, akinek hála nem kellett nélkülöznöm a diétának megfelelő ételeket ebben az időszakban sem. Volt némi nosztalgikus érzés bennem, mikor a gyerekkori műanyag tányéromból falatoztam délben az ebédet. De a történet nem is erről szól, hanem a levesről.
Történt ugyanis, hogy 4 hét után átkerültünk másik kórházba, más rendszerbe és már nem bent aludtam. Haza még akkor se jöttem, átmeneti megoldást keretünk, minden esetre kimozdultam végre a kórház falai közül és az első ilyen este beültünk a sarki étterembe vacsorázni elcsigázottan. Kértünk egy levest is, majd mikor kihozták és letették elém, valami olyan nagyon furcsa volt. Percekig gondolkodtam, hogy mi nem stimmel. Valami olyan nagyon-nagyon más volt. Majd leesett: a tányér. Tányérból enni a levest.
4 héten át ugyanis nem vacakoltam az ebédre szánt lopott percek alatt és nemes egyszerűséggel a befőttes üvegből ettem a levest. Rá kellett döbbennem, hogy ott, abban a helyzetben tányérból enni, az maga volt a luxus.
Persze azóta újra elkényelmesedtem, szó sincs róla. De azért gyakran eszünkbe jut.

És ha már luxus, jöjjön egy különleges főétel recept. Mostanság nem nagyon van időm ilyet készíteni, pedig de jól is este. A soba tésztát egyszerűen imádom. Kevés helyen lehet mondjuk olyat kapni, ami ténylegesen hajdinalisztből készül és nem némi hajdinából és nagyrészt búzából. Szóval vigyázni kell a vásárlásnál. De én már készülök rá, hogy újra elkészítem, tésztát már vettem hozzá. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent és Bioháló csírával készült.

Zöldséges soba tészta mungóbabcsírával

Hozzávalók 2 személyre
8 dkg gluténmentes soba tészta
10 dkg shiitake gomba
8 dkg mungóbabcsíra
2-3 kisebb pak choi (bordáskel, tisztítva mérve kb. 8 dkg)
1 nagyobb sárgarépa (tisztítva mérve kb. 8 dkg)
3 szál újhagyma (tisztítva mérve kb. 8 dkg)
3 cm gyömbér
1 gerezd fokhagyma
1/2 kis piros csilipaprika
2 evőkanál szójaszósz (gluténmentes, csökkentett sótartalmú, cukormentes)
1 evőkanál rizsecet
2 evőkanál frissen aprított korianderzöld
1 teáskanál fekete szezámmag
szezámolaj

A tésztát a csomagoláson lévő utasítás szerint megfőzzük. A sárgarépát gyufaszál vastagságúra csíkozzuk, az újhagymát szintén hosszában felszeleteljük, a bordáskelt nagyobb darabokra aprítjuk, a gombát vékonyan felszeljük. A gyömbért és a fokhagymát felaprítjuk, a csilit kimagozzuk és vékonyra metéljük. Vokban kevés szezámolajat hevítünk, 1 percig pirítjuk rajta a fokhagymát, a gyömbért, majd rádobjuk a csilit, a sárgarépát meg a gombát, és nagy lángon 3-5 perc alatt megpirítjuk. Hozzáadjuk először a bordáskel vastagabb, száras részeit és a mungóbabcsírát, majd 1 perc múlva az újhagymát és a pak choi leveles részeit. Időnként dobva-rázva megkeverjük, de a lángot közben sem mérsékeljük, hogy a zöldségek megpirulhassanak. Hozzákanalazzuk a rizsecetet, a szójaszószt, majd levesszük a tűzről, és összeforgatjuk a tésztával. A korianderrel és a szezámmaggal megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 53 g CH/fő
Kalóriatartalom: 706 kcal/fő
(a mungóbabcsíra CH tartalmáról nem találtam adatot, így sima mungóbabbal számoltam, gyanítom így kicsit magasabbra jött ki a CH tartalom, mint valójában)

Optimista voltam

Néhány héttel azután, hogy hazajöttünk Prücsivel, a hétköznapok kezdtek káoszba fulladni. Arra gondoltam, hogy ha kitűzök magam elé néhány célt sarokpontnak, akkor majd jobban tudom beosztani az időmet is. Írtam egy listát. Hogy mik szerepeltek ezen? Olyan dolgok, mint hetente legalább kétszer fél órát mozogni, sportolni, vagy hetente háromszor kimenni egy órára kertészkedni, megtanulni hetente újabb mondókákat és gyerekdalokat. És bizony, volt benne olyan is, hogy legyen legalább egy blogbejegyzés hetente.
Nos, mit is mondhatnék. Azt hiszem, az eredmény nyilvánvaló: totális kudarc. Egyedül a hetente kétszeri főzés az talán, amit sikerül teljesítenem, ha beleszámítom az olyan magasröptű fogásokat is, mint a sajtos-tejfölös tészta, meg a rukkola saláta vacsorára. :)
Hiába, optimista voltam. De ez még mindig sokkal jobb, mint ha el sem terveztem volna mindezeket. Ahogy ezt a blogbejegyzést is tervezem már vagy két hete. :)

Receptnek egy igazi tavaszi salátát hozok, őszintén szólva imádom a színeit. Remélem, hamarosan újra eljutok a piacra, hogy ilyen finom hozzávalókat vehessek, nálam ugyanis sajnos nem kelt ki a vízitorma egyelőre, de majd próbálkozom egy újabb vetéssel.

A recept megjelent a Kifőztük online gasztromagazinban is és Bioháló csírával készült.

Quinoasaláta pulykahússal

Hozzávalók 2 személyre
10 dkg quinoa
2-3 retek
2 szál újhagyma
1 marék vörösherecsíra
1 marék vízitormalevél
1 marék fodroskáposzta-levél
1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
15 dkg pulykamellfilé
só
frissen őrölt bors
olívaolaj

A quinoát alaposan leöblítjük, majd kevés olívaolajon megpirítjuk. Felöntjük a térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk, és lefedve kb. 15 perc alatt megpároljuk. A pulykamellfilét felszeleteljük, sózzuk, borsozzuk, kevés olívaolajon megsütjük. A káposztaleveleket 1 percre forró vízbe mártjuk, közvetlenül ezután hideg vízbe tesszük, hogy ne veszítse el a színét, majd hagyjuk lecsöpögni, megszáradni. A retket felcsíkozzuk, az újhagymát karikákra vágjuk. A tányérok szélén körben eloszlatjuk a quinoát, középre halmozzuk a zöldségeket és a csírát, a tetejükre helyezzük a hússzeleteket. Petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 35 g CH/fő
Kalóriatartalom: 331 kcal/fő

Kacsamell

Mostanában nagy kedvencem lett a kacsamell. Amióta ráéreztem a sütésére (legalábbis én ezt hiszem :) ), azóta minidg van a fagyasztóban vésztartaléknak, ha nem lenne kedvem bevásárolni, de mégis valami különlegesebbre vágynék.
Ezt a fotót elnézve megint eszembe jutott, hogy az utóbbi időben a blogra felkerülő receptek voltak az elsők, amik az új otthonunkban készültek. Mivel akkor még nem volt kialakítva, hogy hol és min tudnék fotózni, ezek a fotók mind a földön a parkettán fotózva készültek. :) Azóta már rutinosabb vagyok, sőt, kész luxus, ugyanis ennyi év gyűjtögetés után végre van helye a tálalószekrényben a fotózási kellékeimnek, így nem kell ágy alól dobozokból kihalászni a tányérokat, ahogy korábban. :)

A recept a Kifőztük online gasztromagazinban is megjelent.

Szójaszószos kacsamell pirított zöldséges rizzsel

Hozzávalók 4 személyre
4 kisebb, bőrös kacsamell
20 dkg barna rizs
1 piros kaliforniai paprika
10 dkg shiitake gomba
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
6 evőkanál szójaszósz (cukor- és gluténmentes)
1 teáskanál méz
2 evőkanál frissen aprított korianderzöld
olívaolaj

A kacsamell bőrét beirdaljuk, majd 1 órán át pácoljuk 4 evőkanál szójaszósz és a méz keverékében.
Vastag aljú fazékban kevés olajat hevítünk, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű vízzel. Sózzuk, és lefedve, kis lángon kb. 45 perc alatt puhára főzzük. A kaliforniai paprikát és a megtisztított hagymákat csíkokra vágjuk, a gombát vékonyan felszeleteljük. Wokban vagy vastag aljú fazékban kevés olajat hevítünk, és nagy lángon néhány perc alatt megpirítjuk a zöldségeket. Hozzáadjuk a főtt rizst, a maradék szójaszószt, és nagy lángon további 3-5 percig pirítjuk, időnként átforgatva, hogy a rizs is megpiruljon. Végül elvegyítjük a korianderzölddel.
Közben elkészítjük a húst. Vastag aljú serpenyőben, először a bőrös felükkel lefelé, közepes lángon pirítjuk, amíg elkezd kisülni a zsírjuk, majd időnként megforgatva kb. 15 perc alatt átsütjük a kacsamelleket. Tálalás előtt pár percig pihentetjük, majd 1 cm-es szeletekre vágjuk. A zöldséges rizzsel tálaljuk.

CH tartalom: 43 g CH/fő

Kulcsok

Ma jöttek leolvasni a gázórát. Még mázli, hogy tegnap este kihalásztam az értesítőt a postaládából, és konstatáltam, hogy két napja már jártak itt, míg mi nem voltunk, és hogy ma jönnek újra.
Mivel ma én voltam itthon, hát este mikor hazaért az Uram, kérdeztem is rögtön, hogy oké, rendben, kezdjük az alapoknál: hol van a gázóra egyáltalán? Tudom, nem kell kommentálni. :) Aztán jött a következő kérdés, az már nehezebb volt: de hol van a kulcs hozzá.
Nos igen, a költözés szépségei. Mindez este 10-kor jutott eszembe persze. Arra még mindketten emlékeztünk, hogy hol voltak a kulcsok azelőtt, hogy kipakoltuk volna az egyik szobát nemrég, mert festettük. Ennek eredményeként van most egy kamraként, tárolóként és raktárként egyszerre funkcionáló szobánk, plafonig dobozokkal. És ezek között egy kulcs valahol. :)
Valami csoda  folytán szerencsére jött egy sugallat, hogy hol rejtőzhet a kulcs. Pontosabban a kulcsos tálka, amiben vagy vagy 15 kulcs és egyikről sem tudjuk, hogy milyen zárhoz tartozik.
Szerencsére nekem felmentésem van elég sok minden alól, így az Uramra várt a nemes feladat ma reggel, hogy a hóban és mínuszban megtalálja, melyik illik a gázóra dobozának zárjába. Nincs is ennél jobb reggeli feladat, nem igaz? Még szerencse, hogy én addig a melegben szürcsöltem a kávémat. :)

Receptből pedig hozok egy nagyon egyszerűt. Lehet mártogatós, zöldséghasábokkal, de kenhetjük kenyérre is.

A recept a Kifőztük gasztromagazinban is megjelent és Bioháló csírával készült.

Juhtúrós-csírás mártogató

Hozzávalók 2-4 személyre
10 dkg juhtúró
2 evőkanál tejföl
1 evőkanál aprított dió
lucernacsíra
a tálaláshoz:
sárgarépa

A juhtúrót alaposan elkeverjük a tejföllel, majd a dióval és a csírával ízesítjük. Hasábokra vágott sárgarépával tálaljuk.

CH tartalom: 2 g CH/fő
Kalóriatartalom: 99 kcal/fő
(4 személyre számolva, sárgarépa nélkül)