2014. március 11., kedd

A túlélők :)

Általában ősz végén felszámolom a konyhakertet az erkélyen. Ha másért nem, hát azért, mert féltem a cserepeket, hogy elfagynak télen és megrepednek. Épp ezért az első igazi fagyos éjszakák után ki szoktam őket takarítani, a bennük lévő virágokat, fűszereket pedig kidobom (eleinte próbálkoztam átteleltetéssel a lakásban, de reménytelen).
Idán azonban mindez kimaradt. Időm sem volt, energiám sem, és a fagy sem jött. Volt ugyan néhány hideg éjszaka, de akkor meg nem bírtam rávenni magam a feladatra. Így a növények egy jelentős része kint maradt elpusztulni. És mikor a hétvégén a napsütésben végre kimentem az erkélyre, mit látok: a snidling már 10 centi magas, a citromfű és a menta új életre kel, a rozmaring, a kakukkfű, a zsálya pedig átvészelte a telet. Volt nagy megdöbbenés. :) És öröm, persze. :) Így a hétvégén rendet raktam az erkélyen, kicsit visszavágtam a túlélő fűszereket, az újakat pedig elvetettem. :)
Éljen az enyhe tél! A hétvégén már friss snidlinget arathatok a vacsorához. :)

A recept pedig egy hús nélküli vacsorára való, igazából ha van rá egy óránk, a hűtő és a kamra hozzávalóiból bármikor összedobható. :)

Lencsés-rizses egytál


- 100 g barna rizs
- 100 g lencse
- 1 sárgarépa (kb. 100 g)
- 1/2 fej vöröshagyma (kb. 50 g)
- 100 g cheddar sajt / más, intenzívebb ízű félkemény sajt
- 1/2 csokor petrezselyem
- só, bors, olaj

A rizst kevés olajon megpirítjuk, majd kétszeres mennyiségű, enyhén sós vízben kb. 45 perc alatt megfőzzük. A lencsét megfőzzük (a főzési idő attól függ, milyen típusú a lencse, én apró szemű barna lencsét használtam, ami kb. 15-20 perc alatt megfő). Amíg a rizs és a lencse főnek, meghámozzuk és vékonyan felszeleteljük a sárgarépát. A lencséhez dobjuk az utolsó 5 percben, annyi elég is neki, hogy picit megpuhuljon, de ne főjön szét. Ha kész, leöntjük róla a vizet, hozzákeverjük a rizst is, majd a petrezselyemmel fűszerezzük. Ha kell, még sózhatjuk, borsozhatjuk, legvégül pedig, amíg még forró, belekeverjük a reszelt sajtot is.

CH tartalom: 34 g lassú CH/adag
Kalóriatartalom: 283 kcal/adag



2014. március 7., péntek

Csak a recept, méghozzá muffin

Az igazság az, hogy ez a hetem némiképp nehezebb volt, mint előzetesen terveztem. Kb. 15 perce bambulom a monitort, hogy kéne ide írni valamit, de semmi nem jut eszembe, az alvás vágyképét leszámítva.
Így megmaradok inkább csak a receptnél. :) És mivel képtelen lennék az összetett gondolkodásra, így a recept is a lehető legyegyszerűbb lesz.

Répás-diós muffin (12 db)



- 75 g fehér tönkölyliszt
- 75 g teljes kiőrlésű búzaliszt
- 100 g nyírfacukor
- 2 tojás
-  50 g sárgarépa (1 nagy / 2 kisebb)
- 100 g darált dió + 12 szem a díszítéshez
- 1,5 dl olívaolaj
- ½ tk fahéj
- csipet szerecsendió
- csipet só
- ½ csomag sütőpor

A kétféle lisztet elkeverjük a fűszerekkel, sütőporral, sóval. A tojás kihabosítjuk a cukorral, majd hozzáadjuk az olajat, a sárgarépát, végül a diót. Egy fakanállal / spatulával belekeverjük a lisztes keveréket. A tésztát elosztjuk a 12 muffinformába (papírral bélelt / kivajazott), a tetejükre teszünk egy-egy fél szem diót.  25 perc alatt 170 fokra előmelegített (légkeveréses sütő) megsütjük, rácson hagyjuk kihűlni.

CH tartalom: 15 g CH/db
Kalóriatartalom: 238 kcal/db




2014. március 4., kedd

A rózsaszín gnocchi

Nyilvánosan is el kell ismernem, hogy rettenetesen nagy mázlista vagyok, ami a főzés kontra Uram viszonyát illeti. Az igazság az, nem is tudom, mit csinálnék egy olyan férfi mellett, aki hús-sültkrumpli kombináción tud csak létezni. Legnagyobb szerencsémre (bár talán ez nem véletlen) az én Uram mindenevő. Hihetetlenül vállalkozó szellemű, és azt kell, hogy mondjam, hogy az együtt töltött évek alatt egy kezemen meg tudom számolni, hogy mi az, amit nem evett volna meg (ugyanis mindent becsülettel megevett, legfeljebb nemtetszését nyilvánította ki). Akadt ugyanis néhány, amelyért kevésbé lelkesedett (például még a kezdetek-kezdetén készítettem egy szerintem isteni narancsos salátát, de ő kevésbé rajongott érte - azóta elfogadtam, hogy az édes-sós párosításokat nem szabad erőltetni :) )
De az eltérő ízlésünk ellenére is - és ezt is el kell ismernem - akadt néhány melléfogásom. Az egyik szintén régről, szerintem kb. 4 évvel ezelőttről származik, amikor még sem blog, sem nagy tapasztalat nem állt rendelkezésemre. Vállalkozó kedv azonban akadt bőven. :) Így történt egy nap, hogy láttam egy rettenetesen mutatós fotót a TV Paprika facebook oldalán egy céklás gnocchiról. Teljesen odáig voltam érte. Formabontó volt, a gnocchit pedig szeretjük, hát, gondoltam, elkészítem.
Nos... khm... elismerem, nem volt jó ötlet. Utána jóideig semmilyen céklás dolgot nem készítettem. A sors fintora, hogy a legutóbbi receptem, amiért nem annyira rajongott az Uram, szintén egy céklás kísérlet volt, mégpedig egy juhtúrós-céklás-rukkolás szendvicskrém. Ami a mai cékla-divatot figyelve nem is volt elvetemült javaslat, nekem ízlett is. Minden esetre az egészen biztos, hogy az elmúlt években egyre többször feltűnő céklás borwnie-t ezek után minden bizonnyal már nem fogom elkészíteni. Ahogy a rózsaszínű céklás gnocchit sem fogom többé megkísérelni. :) Azóta is emlegetjük. :)

És mivel ilyen részletesen beszámoltam arról, mit nem szeretett az én Uram, hozok egy olyan receptet, amiért viszont abszolút rajongott. :)

Paradicsomos húsgombócok


Hozzávalók a húsgombóchoz:
- 30 dkg darált sertéshús
- 1 közepes fejvöröshagyma (kb. 8 dkg)
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 tojás
- 1 marék reszelt sajt
- 1 ek zsemlemorzsa
- 2/3 tk köménymag
- 1-1,5 tk só
- bors

Hozzávalók a paradicsomszószhoz:
- 1 fej vöröshagyma (kb. 10-12 dkg)
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 konzerv paradicsom (40 dkg)
- 1 kis konzerv paradicsompüré (7 dkg)
- 1 kk méz
- 1 ek Worcestershire szósz
- 1 tk szárított oregánó
- 1 tk szárított bazsalikom
- só, bors, olívaolaj

A húsgombóchoz a hagymákat finomra aprítjuk, a köménymagot mozsárban összetörjük a sóval és borssal. Az egészet összekeverjük, jó alaposan összegyúrjuk, majd legalább fél órát pihentetjük a hűtőben. Közben elkészítjük a paradicsomszószt. Ehhez felaprítjuk a hagymákat, majd kevés olívaolajon 10 percig pároljuk, hozzáadjuk a konzerv paradicsomot, a paradicsompürét, mézet és fűszereket, valamint kb. 2-3 dl vizet. 10 percig főzzük.
Amíg a paradicsomszósz fő, előkészítjük a gombócokat. Kisebb golyókat formálunk belőlük,majd egy serpenyőben kevés olívaolajon minden oldalukat kb. 5 perc alatt megpirítjuk. Ekkor beletesszük őket a paradicsomszószba, és alacsony lángon további 10 percig főzzük. Ha túl sűrű a szósz, öntsünk hozzá még egy kis vizet.

Köretként tésztát kínálunk hozzá, diétát tartóknak 4 főre 18 dkg tésztával.

CH tartalom: 49 g CH/adag (fejenként 4,5 dkg száraztésztával számolva)
Kalóriatartalom: 437 kcal/adag (fejenként 4,5 dkg száraztésztával számolva)



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...