Tészta a befutó

Szerintem sosem főztem ennyi tésztát életemben, mint az elmúlt egy évben. Igaz, jellemzően nemes egyszerűséggel paradicsommártás keül rá, de igazából bárhogy készítem, az tuti befutó, ha épp kevés az időm és alig van itthon valami. Márpedig Prüccsel még nem tartunk az idillien elképzelt közös főzőcskézésnél, így maradnak a lopott percekben összedobott gyors fogások.
Tudom persze, hogy a diétában hivatalosan heti egyszer ajánlott tészta fogyasztása, mondjuk én mindig két evésre való adagot főztem, szóval itt bukott nálam eleve a heti egy alkalom, igaz, sosem voltem érzékeny erre. A különbség inkább az, hogy míg korábban havonta egyszer készítettem, most inkább hetente egyszer. :) Érdekes módon most végigpörgettem a feltöltésre váró recepteket és tészta nincs olyan sok köztük, feltehetően azért, mert sokszor kutyafuttában csak belevagdalaok mindenféle zöldséget, amit itthon találok meg egy kis paradicsomot.
Ez a recept most más mondjuk kivételesen nem paradicsomos, de borzasztóan egyszerű, egyetlen hibája, hogy nem épp kalóriaszegény. :) Bár ez számomra most inkább előny, szükségem van az energiára egy majdnem kétéves örökmozgó mellett. De akinek fogynia kell, az azért ne ezt egye minden nap. :)

A recept a Kifőztük online gasztromagazinban is megjelent.

Szalonnás-brokkolis tészta

Hozzávalók 4 személyre
22 dkg durum (spagetti) tészta
40 dkg fagyasztott brokkolirózsa
15 dkg vékony szelet húsos, füstölt szalonna
15 dkg koktélparadicsom
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál frissen aprított oregánó
2 dl főzőtejszín
só
bors
olívaolaj
a tálaláshoz:
parmezán vagy más intenzív ízű kemény sajt

A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük. Amikor majdnem kész, hozzáadjuk a brokkolit és még pár percig főzzük, amíg a tészta és a brokkoli is kellőképpen megpuhul, majd az egészet leszűrjük.
Közben a vörös- és a fokhagymát felaprítjuk, a szalonnát felcsíkozzuk, a paradicsomokat félbevágjuk. Kevés olajon kb. 8 perc alatt megpirítjuk a hagymákat és a szalonnát, majd hozzáadjuk a paradicsomot, 1-2 perc múlva felöntjük a tejszínnel, fűszerezzük, pár percig rotyogtatjuk, majd hozzáadjuk a brokkolit és a tésztát. Az egészet összeforgatjuk, és parmezánforgácsokkal a tetején tálaljuk.

CH tartalom: 48 g CH/fő
Kalóriatartalom: 497 kcal/fő

Új szerelem

Ez a szerelem még pocakosan kezdődött (és nem, most nem az akkori pocaklakóról beszélek. :) ). Pontosan nem is emlékszem már, hogyan indult, de feltehetően az orvos által előírt kötelező fekvés adta meg az első lökést. A tv sosem kötött le igazán, laptopot nem szívesen használtam, egy idő után az olvasás sem volt már elég. Így vettem az első kötőtűt.
Online kezdtem tanulni és pár kezdő minta után nagy merészen egy netes kötősuli leírása alapján belevágtam egy csipkesál kötésébe (utólag nézve, nem teljesen voltam normális...). Nos, a kendő végül bő egy év alatt készült el (azt, hogy mennyi hibával, inkább ne firtassuk :) ), amibe persze belejátszott, hogy a terhesség előrehaladtával az ujjaim állandóan zsibbadtak és fájtak, így átmenetileg az új hobbitól is búcsúznom kellett. De nem is ez a lényeg, hanem valahogy ott, akkor, azzal a sállal kezdődött ez az új szerelem.
És hol tartunk most? Nemrégiben fürdetés közben az Uram keresett valamit Prüccsnek a hálószobában. Így buktam le: én és a három fióknyi fonalam... :)
És hogy miért is ez a nagy fellángolás? Mindig is szerettem alkotni, ez talán a blogon is látszik. Korábban egyébként ruhákat varrtam magamnak, az volt a kikapcsolódásom, de ahogy egyre többet dolgoztam, a szabás-varrásnak egyre ritkábban álltam neki, hisz idő- és helyigényes is, 5 perc kedvéért nem kezd hozzá az ember. A főzés, mint látható, most kissé háttérbe szorult az életemben. Kikapcsolódásra viszont szükségem van. Olvasni estére már fáradt a szemem, ráadásul nehéz bekapcsolódni újra és újra egy történetbe rövid időre, például mikor az épp fogzó majdnem kétéves 10 percenként sír fel esténként.
A kötésbe viszont bármennyi időre bele lehet fogni. És mivel továbbra is amatőr vagyok e téren, folyamatos koncentrációt igényel. Tökéletes agymosás, teljesen függő lettem tőle. Alig várom esténként, hogy bekucorodhassam a kanapéra a kis kötős pakkommal.
Szokták kérdezgetni, kinek kötök. Bevallom őszintén, én bizony magamnak. Ez az én én-időm. Az én kis luxusom. Ráadásul, amíg néhány hónap alatt kinő a gyerek egy ruhát, mire elkészülnék vele, már nem is jó rá. Szóval ezzel még várok kicsit. Bár most belefogtam neki egy takarba, jövő karácsonyra talán el is készül. :)

Ami meg a főzést illeti, azért javulok. Ezt a kekszet például megsütöttem a hétvégén is. :)

Diós-almás zabkeksz

Hozzávalók 20-22 darabhoz
12 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg zabpehely
10 dkg nyírfacukor
10 dkg kókuszzsír
10 dkg aprított (pekán)dió
10 dkg reszelt alma
1 evőkanál chiamag
3-4 evőkanál víz
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 csipet só

A száraz hozzávalókat nagy tálban elvegyítjük. Hozzáadjuk az olvasztott kókuszzsírt, a vízbe áztatott chiamagot és az almát. A masszát alaposan összegyúrjuk, kis gombócokat formázunk belőle, majd a két tenyerünk között mindet ellapítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 15-20 perc alatt megsütjük.

Tipp: a vízbe áztatott chiamagnak tojás állagúnak kell lennie. Chiamag hiányában a keksz készülhet 1 tojással is.

CH tartalom: 10 g CH/darab (22 darab esetén)
Kalóriatartalom: 120 kcal/darab (22 darab esetén)

Almát almával

A helyzet az, hogy nagy almafogyasztóvá váltunk családilag. De tény, hogy aki ebben élen jár nálunk, az a legkisebb. Magában, zabkásába és süteménybe is szinte mindig ez kerül, mert akkor biztos a siker (no, nem mintha túl válogatós lenne a kislegény :) ). Ráadásul szerencsém volt, mert sikerült a kerületben fantasztikusan finom almát venni egy családtól, élmény, hogy nem fénylik a héja a rengeteg vegyszertől. Szóval most a tároló szobánk, ami kamraként is funkcionál, részben almatárolóvá is vált. De gyorsan csappan az állomány, főleg, ha ráveszem magam egy-egy sütemény sütésére. Például mikor nekiállok az abszolút kedvencünknek, Anyósom verhetetlen almás pitéjének, amiért az egész család rajong, nem véletlenül. Csak annyit módosítottam a receptjén, hogy nem kizárólag teljes kiőrlésű liszttel készítem, illetve én részben kókuszzsírt használok hozzá. Egyszerűen muszáj elkészíteni.

Azért választottam most nagy hallgatás után ezt a receptet, mert nemrég segítettem a Kifőztüknek  egy, a 160 grammos diétába illeszthető receptgyűjtemény összeállításában, ahová ez a recept is bekerült, sőt,még a borítón is ez szerepel. :) A kiadványt itt tudjátok letölteni.

Teljes kiőrlésű almás pite

Hozzávalók 40 szelethez
a tésztához:
32 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
8 dkg tönköly fehérliszt
8 dkg nyírfaporcukor
2 tojás
10 dkg kókuszzsír
5 dkg vaj
1 csomag sütőpor (12 g)
a töltelékhez:
1,5 kg alma (tisztítva mérve)
3 dkg nyírfacukor
1/2 citrom leve
1,5 teáskanál almás pite fűszerkeverék
a tepsi kenéséhez: vaj

A megtisztított almát lereszeljük, a citromlével, a fűszerkeverékkel és a nyírfacukorral ízesítve megpároljuk.
A kétféle lisztet elvegyítjük a nyírfaporcukorral és a sütőporral, majd a szoba-hőmérsékletű vajjal, kókuszzsírral és tojással tésztát gyúrunk belőle. 2 részre osztjuk, az egyik cipót lisztezett felületen kb. 3 mm vékonyra, a tepsi méretével megegyező téglalappá nyújtjuk. Feltekerjük a sodrófára, és óvatosan a kivajazott tepsire helyezzük. Eloszlatjuk rajta az almát, majd a tészta másik felét is kinyújtjuk, és az almára tesszük. 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben a süteményt 30-40 perc alatt megsütjük.

CH tartalom: 10 g CH/szelet (ebből 2 g gyors CH)
Kalóriatartalom: 96 kcal/szelet