2011. november 8., kedd

Főzzünk egy személyre

Nos hát, a mai nappal azt hiszem, új "címkét" kell nyitnom. A hagyományos alapanyag szerinti, valamint a főétel-előétel-desszert és a gyors bontáson túl terítékre kerül az "egyszemélyes" receptek tárháza is.
Az utóbbi időben ugyanis mindketten itthon voltunk. Főzni mindig ebédre szoktam, vacsorára nagyon ritkán eszünk meleg ételt. Az életünk viszont úgy alakult, hogy ezentúl egyedül fogok itthon ebédelni. Egy főre főzni, az egy érdekes kérdés. A legtöbb fogás 4 főre készül, így is küzdök mindig, hogy ne főzzek túl nagy adagot, csak ami két alkalomra elfogy. Ehhez képest most csak egy főre kell főzni, és szintén nem szeretném ugyanazt enni 4 napon át.
És, túl mindezen, beismerem, hogy bizonyos fogásoknak nem fogok nekiállni "csak" magamnak. Minek elbíbelődni órákat a konyhában egy leves lassú megfőzésével, mikor csak maximum fél literre van szükség.
Persze, ott a lehetőség, a lefagyazstás. De nem rajongok érte.
A rendelős kajákat meg természetesen számításba sem veszem. Szóval, marad a kreativitás.
Főzzünk egy személyre!

Mindezen túlmenően háborút hirdetek a "trendi" alapanyagok ellen, mi szerint mostanában még a csapból is sütőtök folyik, ennek ellenére megfeledkezünk olyan zöldségekről, mint a kelbimbó, ami jól elkészítve nagyon is ízletes. Én például gyakran használom zöldséglevesekbe, de a rakott karfiol mintájára készített rakott kelbimbó is nagyon finom! 

Sült csirkecomb kelbimbós nyársakkal 


Hozzávalók 1 személyre:
- 12 dkg kelbimbó
- 1 közepes fej lilahagyma
- 1 csirkecomb
- só, bors, olívaolaj

A csirkecomb mindkét oldalát kevés olívaolajon 2-2 percig pirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd egy tűzálló tálba fektetjük, és alufóliával lefedve 180 fokos sütőben 40 percig sütjük. Ekkor levesszük róla a fóliát, és még 15 percig sütjük 200 fokon, amíg a bőre szép ropogósra sül.
Közben a kelbimbót lobogó sós vízben 3 percig előfőzzük, majd a darabokra vágott lilahagymával együtt nyársakra szúrjuk, megkenjük olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. Egy tűzálló tálba fektetjük a nyársakat és 20 percig sütjük 200 fokon. Érdemes úgy időzíteni, hogy 5 perccel azelőtt betesszük a csirke mellé, mielőtt 200 fokra feltekernénk a hőfokot. Így egyszerre lesz kész a hús is és a köret is.

A nyársak fokhagymás tejföllel előételnek is kiválóak!

CH tartalom: 16 g/fő
Kalóriatartalom: 391 kcal/fő 



2011. november 7., hétfő

Küzdelem a kerámialapos tűzhellyel

Van azért pár történetem a kerámialapos tűzhelyről. Aki rendelkezik eme csodálatos eszközzel, az szerintem mind tudna mesélni. Az, hogy takarítási szempontból egy rémálom, az alap. Hogy, ha a sima víz kifut és ráég, az az egyik legnehezebben takarítható, abszurd. De vannak egyéb problémás tényezői is. Konkrétan az, hogy nem láng ég, hanem az a hülye (már elnézést!) korong melegít. Ez több szempontból rossz: egyrészt főzés közben nem lehet csak úgy hirtelenjében feljebb vagy leljebb állítani, mint a gázlángot. Ergo ha valami kifut, az könnyedén továbbra is kifut (takarítási szempontból szintén nehezíti az életemet). Másrészt, sokszor nem veszem észre, hogy be van kapcsolva. Mikor két éve ideköltöztem, szerintem kb. a második héten sikerült az egyik műanyag keverőtálamat ráolvasztani a bal első korongra. Kb. másfél évig nem is tudtam azt a korongot használni. Aztán volt olyan, hogy kelesztéskor megolvadt a szintén műanyag tál széle. Az meg rendszeres, hogy várom, hogy forrjon a víz és csak nem forr, mire rájövök, hogy rossz korongot kapcsoltam be és nem a megfelelő melegszik... Szóval, rémálom. De nem hibáztatom a párom, hogy anno ilyet választott, hisz kinézetre mindenképpen pofásabb és mint tudjuk, főzésre meg sosem használta. :)
A hétvégén viszont ismét sikerült nagyot alkotnom.
Persze, lehetne néha több eszem is. A recepteket a hétvégi menühöz még péntek este kiválasztottam, szombaton piacozás, aztán főzés. Nagy eszemmel csak átfutottam a receptek leírását és nem olvastam végig, hogy bizony párhuzamosan kell rengeteg dolgot csinálni: levesalapot főzni, paradicsomot forrázni-hámozni, spenótot fonnyasztani, mártást főzni állandó kevergetés mellett, zöldséget előfőzni, stb.stb. A konyhában kicsit kezdett eluralkodni a káosz. Persze, hogy rossz korongot kapcsolok be és az kezd el forrósodni, amin az egyik fogókesztyűm pihen édesdeden... egészen addig, amíg füstölni nem kezdett...
Még szerencse, hogy jó idő volt, és tárva-nyitva lehetett hagyni az összes ablakot és ajtót egy órán át...

A recept azonban meglepő és finom. A pénteki válogatás közepette több variációt akartam felajánlani páromnak a lazac elkészítésére vonatkozóan, de amikor elkezdtem az elsőt mondani, akkor hatalmas IGEN felkiáltást hallatott. Pedig, bevallom töredelmesen, féltem ettől a recepttől. Ugyanis úgy kezdődik, hogy karalábé és spenóttal folytatódik a lazac mellett. Spenót és lazac, az ok. De mi köze ehhez a karalábénak??? Párom azonban szereti a karalábét és kapva-kapott az alkalmon. Így nekiestem a recept megvalósításának (egy régi Burdában találtam). És működött. De nem csupán működött, valami mennyei volt. Olyan szépen összepasszoltak az ízek, hogy csak na.
Ráadásul, ezt a fogást ajánlom különösen azoknak, akik nem szeretik a "túl erős hal ízt". Mivelhogy a lazac összesül a zöldségekkel, teljesen másképp érvényesülnek az ízek, ha mondjuk szeletben sütjük ki. Kicsit féltem ugyan, hogy nem vétek-e elpazarolni egy hatalmas lazacdarabot egy csőben sült valamire, de az eredmény teljesen meggyőzőtt. Ajánlom mindenkinek.

Csőben sült lazac spenóttal és karalábéval
 

- 50 dkg lazacfilé
- 2 nagyobb /3 kisebb karalábé
- 50 dkg spenót
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 dl tejszín
- 1,5 dl tej
- 1 ek liszt / fehér tönkölyliszt
- 15 dkg reszelt sajt
- 1 ek frissen aprított tárkony
- 1 ek citromlé
- csipet  szerecsendió
- só, bors
- vaj, olívaolaj

A karalábét hasábokra (a sültkrumplihoz hasonlóan) vágjuk és sós forró vízben 4 percig előfőzzük. Ha friss spenótot használunk, a leveleket alaposan lemossuk, lecsepegtetjük, és 1 percig forró vízbe mártjuk, hogy megfonnyadjanak a levelek. Ezt követően kivesszük, lecsepegtetjük, összetépkedjük a leveleket és kinyomkodjuk belőle a vizet. A lazacot 2 cm-es kockákra vágjuk. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk, és egy magas falú seprenyőben olívaolajon megfonnyasztjuk, meg megszórjuk a liszttel és fél perc pirítás után felöntjük a tejjel és a tejszínnel. Állandó kevergetés mellett 3-4 percig főzzük alacsony lángon, ekkor levesszük a tűzről és sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a tárkonyt, a citromlevet és a szerecsendiót. A lazackockákat 1 ek vajon megsütjük.
Egy tűzálló tálat vajjal kikenünk. A karalábét, spenótot összekeverjük, óvatosan hozzáadjuk a lazacot is, majd az egészet a tűzálló tálban eloszlatjuk. Az öntetet ráöntjük, megszórjuk a reszelt sajttal. 200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük.

CH tartalom: 1 adag (4 fő esetén) 20 g CH-t tartalmaz (ebből 4 g gyors CH)




Forrás (módosításokkal): egy régi Burda magazin

2011. november 5., szombat

Túl kicsi falu ez a Budapest

Erre a kijelentésre azt hiszem, eddig már sokan és sokféleképpen jutottunk. A most következő megközelítés azonban teljesen új volt és meglepő számomra. Véletlenek egyfajta láncolata, aminek a végén az ember jót mosolyog. Az eredmény ugyanis: a blogom megélte az első szerzői jogsértést.
Na persze, azért ezt nem kell ennyire komolyan venni, csupán arról van szó, hogy az egyik fotóm felhasználása elég csavaros módon visszajutott hozzám.
Édesanyám a tegnapi napon átküldött nekem egy e-mailt, hogy ugyan nézzem már meg azt a fotót ott a hírlevél közepe táján, nem az enyém-e. No nem, nem ismeri ennyire jól az összes blogon szereplő fotómat. De a tányért, na, azt könnyű megjegyezni - az a bizonyos fehér-ezüst-pöttyös kis tünemény, aminek az első darabjait tavaly karácsonyra kaptuk ajándékba. Valljuk be, nem olyan gyakori darab. :)
Szóval nézem a hírlevelet, és láss csodát: valóban az én fotóm. Egy meg nem nevezett budapesti szálloda éttermi ajánlása mellett ott virít az én kis házi gyártmányú levesem fotója. Először megdöbbenek, csodálkozok, no meg persze azért büszke is vagyok. Nézem a szálloda nevét, elkezdek nevetni. Miért? Egy barátom ott dolgozik. Mondom is édesanyámnak, biztosan az ő keze van benne, mert épp nemrég mutattam neki a blogot.
E-mail megy a barátnak, sok kérdőjel és sok smile, el is levelezgetünk viccesen a témáról, én meglepődök a képfelhasználáson, ő azon, hogy került hozzám a hírlevél. Mire úgy a 3., 4. e-mail környékén rájövünk, hogy tévedés történt, ugyanis nem az ő keze van a dologban (én azt hittem ugyebár), ő meg rájön hogy az valóban az én fotóm (ő meg azt hitte, csak hasonló). Azt, hogy mégis hogy jöttek össze így a véletlenek, még homály fedi. Minden esetre mondtam neki, hogy igazán beajánlhatna a jelenlegi marketinges helyett, ha már az illető a COPYRIGHT szót nem ismeri, ami persze ott virít a blog alján. Legközelebb pedig jogdíjat követlek! :)
No persze, ennyire nem kell komolyan venni engem. Ügyvédért még nem rohantam. :) Nem is fogok. De a hírességhez vezető rögös úton, ki tudja, talán ez volt az első lépcső.
Legalábbis az első, amiről tudok. :)

A most következő receptnek mindehhez semmi köze, inkább a ma délelőtti piacozásnak. Nem épp a leggyorsabb krémleves, de mennyei. Paprikamániásoknak kötelező. Szerintem. :) És a színe is csodálatos. :) A forrás némi módosításokkal ismételten az 500 leves című remek szakácskönyv, változatlanul az egyik kedvencem ez a sorozat.

Thai bazsalikomos sültpaprika-leves



Hozzávalók 4 személyre:
- 6 piros kápia paprika (kb. 50 dkg)
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 3 paradicsom (kb.20 dkg)
- 1 l zöldségalaplé
- 2 evőkanál mascarpone
- 2 evőkanál friss thai bazsalikom (helyettesíthető sima bazsalikommal)
- 1 csipet cayenne-i bors (opcionális)
- só, bors, olívaolaj

A paprikákat egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és 200 fokos sütőben kb. 25 percig sütjük őket, amíg összeesnek és megpirul a héjuk, majd alufóliával lefedve langyosra hűtjük.A paradicsomot egy percre forró vízbe mártjuk, majd lehúzzuk a héját és azt is felaprítjuk. A felaprított hagymákat kevés olívaolajon megpirítjuk, hozzáasjuk a paradicsomot és felöntjük a zöldségalaplével. Forrástól számítva 10 percig főzzük, majd levesszük a tűzről. Ha a paprikák langyosra hűltek, kivesszük a magházukat és lehúzzuk a héjukat. A paprikát, a mascarponét, a levest és a thai bazsalikomot, cayenne-i borsot botmixerrel pürésítjük, ha szükséges, sózzuk és borsozzuk, majd tálaljuk.

CH tartalom: 8 g CH/fő
Kalóriatartalom: 121 kcal/fő


Forrás: 500 leves c. szakácskönyv

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...