2014. január 31., péntek

Egy hagyományos kicsit másképp

Hagyományos, lekváros piskótatekercset eddig életemben talán kétszer, ha csináltam. Hiába, a klasszikus süteményeket mindig meghagytam a családnak. Baracklekváros piskótatekercset például mindig nagymamám készít, persze szigorúan a saját maga által befőzött lekvárral. :)
Még karácsony környékén vendégek jöttek hozzánk gyerekekkel és mindenképpen valami olyan süteményt akartam készíteni, amivel nem kell sokat bíbelődni és nagy valószínűséggel a gyerekek is szeretni fogják.  Persze, önmagamat nem hazudtolhattam meg, ezért a piskóta kukoricalisszttel készült, a lekvár pedig meggyből, kilónként csak 10 dkg hozzáadott nyírfacukorral (az idei egyik kedvencem). Tudom, hogy most nincs lekvárszezon, de attól még csak leírom végre a receptet, ha már egyszer felhasználom. :)
 
Kukoricalisztes piskótatekercs meggylekvárral


- 10 dkg fehér tönkölyliszt
- 5 dkg kukoricaliszt
- 9 dkg nyírfacukor (por)
- 3,5 dkg vaj
- 3 tojás
- csipet só
-1 tk sütőpor
- kb. 2 dl meggylekvár

Hozzávalók a meggylekvárhoz: (kb. 2 literhez)
- 4 kg magozott meggy
- 40 dkg nyírfacukor

A liszteket összekeverjük a sóval és sütőporral. A tojások sárgáját kihabosítjuk a cukorral, amíg egészen kifehéredik és többszörösére nő a térfogata. Hozzáadjuk az olvasztott (de nem forró) vajat. A tojások fehérjéjét kemény habbá verjük. A tojássárgájás krémhez szitáljuk a lisztet és elkeverjük, majd spatulávóal/fakanállal óvatosan beleforgatjuk a kemény fehérjehabot. Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral és annak kb.40x25 cm-es felületére szétterítjük pickótát. Mivel a tésztának elég jó a formatartása, nem kell félnünk, hogy elfolyik a sütőpapírról. 170 fokra előmelegített (légkeveréses) sütőbe tesszük és 5-7 perc alatt megsütjük. (tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy átsült-e). Miután kivesszük a sütőből, egy nedves konyharuhára borítjuk a tésztát és lehúzzuk róla a sütőpapírt. Fogjuk a konyharuhát, és azzal együtt feltekerjük a rövidebbik oldalánál fogva a piskótát. Így hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, kicsavarjuk, megkenjük a lekvárral és újra feltekerjük, ezúttal már a nincs szükségünk a konyharuhára, hisz a piskótánk szépen megtartja a formáját.

CH tartalom: 11 g CH (3 g gyors)/szelet
Kalóriatartalom: 49kcal/szelet
20 szelet esetén

A lekvár elkészítése
Ha kimagoztuk a meggyek, egy jó nagy fazékba feltesszük főni a meggyek. Sok levet fog ereszteni, így kb. 2-2,5 óra kell, mire a lekvár szépen kezd besűrűsödni. Időnként meg kell kavarni, hogy ne égjen le, de egyébként nincs sok dolgunk vele. Mikor már úgy érezzük, kellőképpen besűrűsödött, hozzáadjuk a nyírfacukrot és ekkor lehet ízesíteni is. Én a lekvár feléhez felcsíkozott citromfüvet adtam, remekül illik a meggy fanyar ízéhez. A cukor hozzáadását követően még kb negyed óráig rotyogtatjuk, majd kifőzött üvegekbe töltjük, és szárazdunsztban (rengeteg pokrócba bugyolálva) hagyjuk kihűlni pár nap alatt.

Ennek a lekvárnak viszonylag magas a szénhidráttartalma, mivel súlyra sok gyűmölcsöt használunk fel, iszont ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű cukor nélkül is sűrű állagot kapjunk, be kell nagyon sűríteni. Nagyon intenzív meggy íze van,a hozzáadott cukorra picit közkedveltebb változat (készítettem ugyanis teljesen cukormentes változatot is, nekem azaz abszolút idei kedvencem).

CH tartalom: 34 g CH (12 g lassú)/1 dl lekvár
Kalóriatartalom: 152 kcal/ 1 dl lekvár




2014. január 29., szerda

Hagymás tönkölykenyérke

Az esetek nagy százalékában becsülettel tartjuk itthon a diétát, és esszük a teljes kiőrlésű kenyereket. Néha azonban, mikor a boltba megyek, elcsábulok. A gonosz csábítót ilyenkor mindig két kenyérke képezi, aprócskák, fehér lisztesek, de csodás az ízük. Az egyik egy paradicsomos kenyérke, a másik pedig a hagymás. Fantasztikus ízük van, ezért néha belopok egyet a kosárba és este azt vacsorázzuk, nekem elég hozzá pusztán vaj is, hisz magában csodás íze van.
Tegnap reggel nézegettem az egyik kenyeres könyvemet, amikor eszembe jutott ez a kenyér, pontosabban a hagymás. És rájöttem, hogy hagymás kenyeret akarok enni, de mivel a boltba nem tudok elmenni, kénytelen leszek készíteni, méghozzá a korábbi olívás kenyér receptjéből kiindulva. Őszinte leszek, nem gondoltam, hogy a nyomába érek az eredetinek, ha másért nem, hát a teljes kiőrlésű liszt miatt. De tévedtem, szerencsére. Ez ugyanis messze az eddigi legjobb kenyér, amit valaha készítettem. Talán kezdek belejönni? :) Frissen, langyosra hűlve a héja szép ropogós még (igaz, ez idővel veszít), belül pedig puha. Igazán puha, bizony, a teljes kiőrlésű liszt ellenére is, és még ma reggel is az volt. A hagyma pedig csodálatos ízt ad neki, ráadásul véleményem szerint a tönkölynek kifejezetten jól áll ez az ízesítés. Szóval hajrá mindenki, süssetek kenyeret, a házi kenyérnek ugyanis nincs párja!
Egyébként már jóideje gondolkodom rajta, hogy elmennék valamilyen szakácstanfolyamra kenyérsütést tanulni, csak mindig az a bajom ezekkel, hogy mindenhol fehér lisztes kenyereket készítenek. De szerintem ennek ellenére érdemes lenne kipróbálni, s akkor talán nem csak véletlenül sikerülne ilyen jó kis receptet kikísérletezni. :)

Hagymás tönkölykenyérke


- 130 g fehér tönkölyliszt
- 120 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 10 g búzasikér
- 7 g só (1 tk)
- 4 g szárított élesztő (1,5 tk)
- 190 ml víz
- 1 mokkáskanál méz
- 1 fej vöröshagyma (kb. 10 dkg)
-  ek vaj

A vöröshagymát felkarikázzuk és a vajon aranybarnára sütjük, majd hagyjuk, hogy langyosra hűljön. Egy tálban összekeverjük a liszteket a sóval. A kézmeleg vizet elkeverjük a mézzel és az élesztővel, majd hozzáadjuk a száraz hozzávalókat és nagyjából összegyúrjuk (nem baj, ha nem áll teljesen össze a tészta) Nedves konyharuhával, vagy egy másik tállal lefedjük és 10 percre állni hagyjuk, hadd dolgozzon benne az élesztő. Ekkor hozzáadjuk a hagymát több részletben és beledagasztjuk. Dagasztást úgy a legegyszerűbb, ha egy kis adag tésztát megfogunk az előttünk lévő halom széléből, középre húzzuk és lenyomjuk a közepén. Elfogatjuk a tálat 90 fokban és megismételjük a mozdulatsort, kb. 10-15 alkalommal, amíg a hagyma nagyjából eloszlik a tésztában. Ekkor újra lefedjük és újabb 10 percig állni hagyjuk. Újabb 8-10 dagasztó mozdulat következik, újabb 10 perc pihentetés lefedve, majd még egyszer dagasztás. Ekkor újra lefedjük, ezúttal egy órán át hagyjuk kelni. Ekkor levesszük a konyharuhát/tálat a tetejéről, az öklünkkel a tészta közepébe nyomunk, így kiszökik az alul felgyülemlett levegő. Ekkor lisztezett felületre borítjuk a tésztát. Nagyjából téglalap formájúra rendezgetjük ezt a lágy tésztát, majd az egyik oldalát (a tészta 1/3-át) behajtjuk középre, majd ugyanezt tesszük a másik oldallal is. Így szabályos kis négyzet formájú halmot kapunk, amit óvatosan átemelünk a sütőpapírral bélelt tepsire. Belisztezzük a tetejét és egy száraz konyharuhával letakarjuk. Újabb 35 percig kelesztjük. Közben az utolsó 20 percben bekapcsoljuk a sütőt és előmelegítjük 210 fokra, és alulra behelyezünk egy üres tepsit. A kelesztés végeztével egy nagy pohár (3 dl) hideg vizet öntünk a sütőben lévő forró tepsibe, majd a kenyeret behelyezzük fölé. 200 fokon 35 percig sütjük, Kívülről szépen sötétbarnára sül a kenyér. Úgy ellenőrizhetjük, hogy átsült-e, hogy a kész kenyér alját megütögetjük. Ha kongó, üres hangot ad, készen van.

42 dkg-os kenyérke lett belőle.

CH tartalom: 42 g CH / 100 g
Kalóriatartalom: 261 kcal / 100 g





2014. január 19., vasárnap

Káposzta másképp

Nem vagyok jó barátságban a káposztával, erről már meséltem is korábban. Nos, ez azóta sem változott meg. Bár nyersen egyre több formájában megeszem a káposztás, a töltött és savanyított változatoktól azonban továbbra is kiráz a hideg.
Van egy kis picike görög szakácskönyvem azonban, amit szeretek lapozgatni, főleg, mióta másfél éve Görögországban voltunk és felismertem benne az ottani ételeket. :) Nos, ebben találtam egy olyan alternatívát, amire úgy döntöttem, hogy még én is megkísérlem (persze diétára szabva és jócskán átalakítva). Nem is bántam meg, bár továbbra sem leszek káposzta-őrült. De ebben a formában jöhet máskor is. :)

Görög paradicsomos töltött káposzta


- 2 paradicsomkonzerv (80 dkg, hozzáadott cukor nélkül)
- 2 közepes vöröshagyma - (kb. 20 dkg)
- 12 dkg barna rizs
- 20 dkg feta
- 1 vékony levelű, tölteni való káposzta (felhasználva kb. 50 dkg - 8 levél)
- bazsalikom, oregánó
- só, bors, olívaolaj

A vöröshagymákat felaprítjuk. Egy magas felű kisebb fazékban kevés olívaolajon megpirítjuk a rizst, majd felöntjük kicsit kevesebb, mint kétszeres mennyiségű vízzel és lefedve kb. 45 perc alatt megfőzzük (ezútal nem baj, ha még kicsit kemények a rizsszemek, a későbbi sütés során úgyis puhul még tovább). A hagymát kevés olívaolajon megpirítjuk, hozzáadjuk a konzerv paradicsomot, ízesítjük a fűszerekkel és összefőzzük, ha kész, félretesszük. Közben a káposztáról leszedjük a külső szép nagy leveleit, legalább 8-at, és lobogó forró vízbe tesszük és 3-4 percig főzzük,amíg megpuhulnak. Ekkor hideg vízbe tesszük hűlni, majd félretesszük.
Ha a rizs megfőtt, a paradicsomszósz egyharmadát hozzákeverjük, valamint a fetát hozzá morzsoljuk. Kifektetünk egy káposztalevelet, a tölteléket elosztjuk, hogy mindegyikbe ugyanannyi jusson. A káposztalevél széleit behajtjuk, majd feltekerjük a leveleket. Tűzálló tálba helyezzük a kis káposztacsomagokat, majd ráöntjük a megmaradt paradicsomszószt.
Lefedve 180 fokra előmelegített sütőben 1 órán át sütjük.

CH tartalom: 42 g lassú CH/adag
Kalóriatartalom:384 kcal/adag



Forrás (módosításokkal): Görög konyha c. szakácskönyv

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...