Az első örömködést követően, hogy "hurrá, esküszünk!", szép lassan (vagy inkább gyorsan) eluralkodott rajtam a pánik, hogy mennyi a teendő. Persze, ez a kezdeti rémület mára lecsillapult, de az első napokban tényleg így történt.
Aztán jött a racionális énem, és megvizsgálta a feladatokat. Kezdjük az első és egyik legfontosabbal: a helyszín.
A részletekbe nem kívánok belemenni, tekintve, hogy a magánélet mégiscsak szent, de pár dolgot tisztázni kell. A létszám még a bűvös 100 alatt van, de nem sokkal, ergo az ár igen fontos tényező. Jött a hezitálás, Pest, nem Pest, szállás, nem szállás, étterem, szálloda, helyszínen a szállás, máshol a szállás, meg úgy egyáltalán... HOL?!?!
Alapproblémám, nekem, személy szerint: Ez egy esküvő. Nem én vagyok Sissi, tehát azért ne is nézzenek annak, szóval nem kell a nagy flinc-flanc, barokk kastélyka és miegymás. De. NEM akarom, hogy egy ablaktalan, lélektelen, álmennyezetes, dobozos konferenciateremben legyen az esküvőm. Elhiszem, hogy azt gazdaságosabb kiadni, mint a szálló éttermét lezárni. Kárt is biztos kevesebbet lehet benne okozni. De könyörgöm! Ablakot! Fényt! Természetes levegőt! Ezek extrém elvárások, most tényleg???
Naszóval, itt már szűkülnek a lehetőségek. A szállás miatt főleg. Merthát, hogy is néz ki ez a dolog? Van ezerféle költség. Észnél kell lenni mindig, hisz az egyik ezt adja olcsón, a másik azt, de más meg jóval drágább az ajánlatban. Gyakorlatilag képtelenség összehasonlítani őket. De ami általánosságban mindegyikre igaz: méregdrága. Csak azért mert esküvő, jóóó vastagon fog az a ceruza.
Jó, én megértem a piacot is, jobb esetben az ember egyszer házasodik az életében, a nők meg természetesen megkergülnek ettől, és ők akarnak lenni a legszebbek, legkülönlegesebbek, stb. Ennél egyértelműbb és nagyobb üzlet szerintem már csak a baba és gyerekholmik piaca...
Szóval, megy az összedás, kivonás, szorzás, osztás. Az ember meglát egy-egy összeget, és kihullik a haja. De most komolyan! Ez csak egy buli, emberek! Nem homárt kértem felszolgálni vacsorára!!! :)
De aztán le kell nyelni a békát. Ez van. Meg kell találni az ésszerű kompromisszumot. És el kell fogadni a tényt: az esküvő bizony költséges dolog, ahogy manapság az élet is. Racionalizálni persze lehet és kell is. De azért, mégiscsak ez a Nagy Nap, ergó ne egy piszkos pincében tartsuk a lagzit, mégha az olcsó is. :) Tehát erőt veszünk magunkon, és azt mondjuk: rendben, ha ennyi, akkor ennyi.
A helyszínbe beleszerettünk. Pont hozzánk való, mindkettőnkhöz. Mert én még mindig úgy gondolom, hogy azért ez nem csak a nőről szól. Bár, szó mi szó, az irányítók és mozgatórugók ebben a dologban mi vagyunk. :)
És a mai recept. :) A fotó nem épp a legjobban sikerült, de az íze mennyei! Hétkoznapi sietős vacsinak ideális!
Gyömbéres-currys csirke sárgarépás bulgurral
Hozzávalók 2 személyre:
- 1 csirkecomb
- 1 csirkemell
- 3 cm gyömbér
- 1/2 tk currypor (én zöld curryt használtam, de bármilyen jó)
- 1/2 citrom leve
- 1 tk olívaolaj
- só
A körethez:
- 10 dkg bulgur
- 2 kisebb sárgarépa (kb. 12 dkg)
- só, olívaolaj
A csirkecombot alsó és felsőcombra szétválasztjuk. A gyömbért lereszeljük, majd elkeverjük a curryporral, citromlével, olívaolajjal. A csirkét jól besózzuk, tűzálló tálba tesszük, majd meglocsoljuk a páccal (a comb esetén a bőre alá is tegyünk a pácból). Lefedve 180 fokos sütőben 20 percig sütjük, majd alufólia nélkül 220 fokon még 10-15 percig, amíg megpirul a teteje.
A körethez a sárgarépát megpucoljuk, vékony karikákra vágjuk, majd kevés olívaolajon pirítva megsütjük. A bulgurt egy lábasban felöntjük a térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk, majd lefedve a rizshez hasonlóan hagyjuk puhára párolódni. Ha megpuhult és beszívta a vizet, hozzákeverjük a sárgarépát.
CH tartalom: 40 g CH/fő
Kalóriatartalom: 390 kcal/fő
Forrás: az ihletet innét vettem, már megint :) http://www.marthastewart.com/336401/crispy-ginger-lime-chicken-thighs?czone=food/dinner-tonight-center/dinner-tonight-main-courses¢er=276948&gallery=275660&slide=261649
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése