2011. december 14., szerda

Majd egyszer...

Majd egyszer lesz egy igazi, rendes wokom. Ez leghőbb konyhai vágyaim egyike. Jelenleg egy egyszerű (értsd: könnyű) IKEA-s változattal küzdök. Szép meg jó, mert olcsó volt, de valljuk be, ez nem wok. Távolról sem. A súlyából is érezni lehet. Egy rendes wokot az én gyenge karjaim fel sem bírnak kb. emelni. :) Ez könnyű, ennyi előnye van. Hátrána pedig, hogy minden leég benne. Nem is kicsit, hanem nagyon. Ráadásul, nem épp  a legjobb hővezető, így nagyobb mennyiséget elég nehéz benne készíteni. Valljuk be, párolásra inkább alkalmas, mint hirtelen pirításra.
De amivel mégis a leginkább küzödk, az a fent leírt wok és a kerámialapos tűzhely kombinációja. Az, hogy nem kedvelik egymást, enyhe kifejezés. Bár meggyőződésem, hogy a kerámialapon még a világ legjobb wokja sem működne megfelelően, bár lehetőségem még nem volt kipróbálni. :) Szóval kész rémálom.
Pont ezért, a tegnap esti vacsora elkészítése közben kemény harcot vívtam az elemekkel. Aminek a végén sajnos én szenvedtem vereséget, és a zöldségek pirítását végül a kedvenc magas falú serpenyőmben kellett befejezni. Nagy különbség a végeredményben nem volt amúgy, de azért ez nem az igazi wokos végeredmény, ezt elismerem.
Na sebaj, majd egyszer. Ha majd lesz új tűzhely, új konyha, meg hely, ahol mindezt tárolni is lehet. :) Addig csendben ülök és magamban szitkozódom, hogy mégis minek kíséreletezek újra és újra ezzel a rettenetes wokkal. Igazából egy jófajta serpenyővel is ugyanezt az eredményt érném el, sőt. :)

Wokos gyömbéres-zöldséges csirke


Hozzávalók 4 személyre:
- 40 dkg csirkemellfilé
- 15 dkg laska gomba
- 1 piros kaliforniai paprika
- 1 nagy sárgarépa
- 1 nagy póréhagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 3 cm gyömbér
- 1 chili
- 1 teáskanál méz
- 2 evőkanál szójaszósz (cukor és gluténmentes)
- só, bors, olívaolaj

A csirkemellet kis kockákra vagy csíkokra vágjuk. A gombát kisebb darabokra vágjuk, a pórét felszeleteljük, a sárgarépát és a kaliforniai paprikát pedig vékony csíkokra vágjuk. A gyömbért és a fokhagymákat felkockázzuk. A chilit kimagozzuk, majd vékony karikákra vágjuk. A mézet elkeverjük egy kis tálkában a szójaszósszal.
Elővesszük a wokot, kevés olajat hevítünk benne, majd beledobjuk a gyömbér és fokhagyma felét, egy percig pirítjuk, majd a wokba dobjuk a csirkekockákat, sózzuk, brosozzuk, majd szépen megpirítva megsütjük. Egy tálba külön kivesszük a csirkét, letakarjuk, hogy ne hűljön ki. Kicsit kitörölgetjük a wokot, majd újabb adag olajon szintén 1 percig pirítjuk a gyömbér és fokhagyma másik felét, valamint a felkarikázott chilit. Beledobjuk a zöldségeket, sózzuk, és 3-4 perc alatt átsütjük őket. Visszaadjuk hozzá a csirkedarabokat, összeforgatjuk, ráöntjük a mézes szójaszószt, majd egy fél perc kevergetés után már kész is.

CH tartalom: 9 g CH/fő
Kalóriatartalom: 212 kcal/fő

2011. december 12., hétfő

Ki fog győzni?

A küzdelmem a kávéfőzővel ma délelőtt olyan 10 óra magasságában kezdődhetett. Párom már napok óta mondja, hogy essek már neki annak a gépnek, mert már hetek óta alig csöpög ki belőle a kávé. Gondoltam, jó-jó, majd megcsinálom. Ma reggelre azonban már olyan pocsék kávét főzött a gép, hogy úgy döntöttem, nekiveselkedem. Mivel azonban még sosem csináltam ilyet, elő a mankóval, azaz rákerestem a neten. Több változat átfutása után végül is kettő változatra voksoltam, az egyik a citromsavval, a másik az ecettel való átfőzés volt. Mivel előbbinek nincs olyan fertelmes szaga, gondoltam, ezzel kezdem. Egy teáskanálnyi a vízbe, bele a kávéfőzőbe és lefőztem zacc nélkül a "kávét". Szépen ki is jött vagy jó fél óra alatt, vízkő is volt benne egy kevés, de nem sok. Gondoltam, másodjára átfőzőm sima vízzel, na ez már nem akart kijönni belőle. Így előhalásztam a jó kis biciklilámpámat a dobozból (zseblámpa híján), hogy belenézzek a víztartályába, mégis, hadd lássam, mivel állok szemben.
Na, itt kezdtem megijedni. Tiszta vízkő, mindenhol. Először azt hittem, úgy 1-2 mm vízkő rakódott le a tartály falán. Beleöntöttem egy kevés ecetet, meg vizet és hagytam, hadd pezsegjen. Jelenleg a harmadik adag ecetes víznél tartok, amivel úgy 3-4 órája próbálom lemaratni a vízkövet, és azt kell mondjam, haladok, bár az alján szerintem még mindig van legalább fél centi vastagsában vízkő. Jó, mi?

Tanulság: ne várjuk meg, amíg idáig fajulnak a dolgok. Mentségemre szójon, nem én vagyok kettőnk közül a kávéfelelős. Bár tény, a takarításfelelős én vagyok.

Minden esetre most küzdünk egymással, én, és a kávéfőző. Jelenleg ő áll nyerésre, ugyanis úgy tűnik, a vízkő időközben eltömítette valahol a csövet, vagy nem tudom, mi vezeti át a vizet, de már éppen csak csöpög ki belőle, ha főzni akarok vele. Azért én még bizakodom, hiszek az ecetben és a türelemben, máskülönben, azt hiszem, a Jézuska mehet egy kávéfőzőért a boltba. :)
Így kimaradt az ebéd utáni kávém is. Sajnos, pedig a kora reggeli vérvétel után kicsit kába vagyok, így nem ártott volna egy csészével. Dehát, vessek magamra, korábban kellett volna vízkőteleníteni. :)

Az ebédem egyfajta készkaja volt, olyan szempontból, hogy a múlt heti bakonyi nagy mennyiségű nokedlijéből egy adagot lefagyasztottam, és ennek egy alternatív felhasználására került most sor, osztrák mintára. A fogás az ún. Käsespätzle adaptációja, saját változatomban (ki tudja igazából, hogy milyen is az eredeti...). Nem teljesen ugyanaz, mint amit síeléskor a hüttében adnak, de én így is szeretem. Ráadásul ennek a hozzávalóihoz nem kellett még a boltba sem leszaladni, így eljátszadozhattam a kávéfőzővel. :)

A hüttékben általában serpenyőben tálalják, erősebb ízű sajttal, ami szépen ráolvad. Ott nem sütik össze sütőben, hanem összeforgatják a sajttal és szalonna sincs mindig benne. Van, hogy olajban kisült ropogós hagyma kerül a tetejére, szóval, mindenki készítse úgy, hogy neki jólesik. Kis parasztkaja, így télvíz idejére. :)


Szalonnás Käsespätzle adaptáció sütőben sütve (2 főre)


- teljes kiőrlésű tönkölynokedli két fő részére
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 5 szelet bacon
- só, bors, olívaolaj
- reszelt sajt (5-10 dkg)

A szalonnát csíkokra vágjuk, a hagymát felaprítjuk. Kevés olívaolajon megpirítjuk a szalonnát, majd mikor már kezd pörcösödni, hozzáadjuk a hagymát és azt is megpirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, majd összeforgatjuk a nokedlivel. Kivajazott tűzálló tálba öntjük, megszórjuk a reszelt sajttal, majd 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük, amíg szép ropogós lesz a teteje.

CH tartalom: 47 g CH/fő
Kalóriatartalom: 497 kcal/fő



2011. december 3., szombat

Kísérletezőkedvű spontaneitás

Na most egy olyan recept következik, ami, azt hiszem, a hétköznapi menüsorban ritkán szerepel. Nem azért, mert én olyan hű de gourmet vagyok és nagy kísérletező. Persze, szeretek kísérletezni, de bizonyos kereteken belül. Általában a legközelebbi hipermarket árukínálata szabja meg a határt, meg a kis zöldséges a sarkon. Meg vannak elveim is, mi szerint mindent csak mértékkel. Igaz, szerintem a többség kísérletező határait így is sokszor túllépem. :) De félreértés ne essék, nem hinném, hogy ez a fogás olyan hatalmas találmány, sőt. Egyáltalán nem. Csak épp váratlan módon beletettem egy szem fügét is. Miért?
Egy spontán pillanatban jött az ötlet, mikor is vettem egy szem fügét a közértben.

Lehet előétel, főétel, vagy aminek szeretnénk, nehezen tipizálok. :)

Rukkola saláta csirkével, fetával és fügével


Hozzávalók 1 személyre:
- 10 dkg csirkemell
- 5 dkg rukkola
- 1 füge
- 1 ek feta
az öntethez:
- 1 kávéskanál méz
- 1 teáskanál szójaszósz (cukor és gluténmentes)
- 1/2 teáskanál citromlé

A csirkét apró kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, egy serpenyőben kevés olívaolajon kisütjük. A fügét cikkekre vágjuk. A rukkolát alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, madj összekeverjük a csikrével és fetával. Az öntet hozzávalóit elvegyítjük, ráöntjük a salátára, végül ráhelyezzük a fügeszeleteket, és kész is.

CH tartalom: 15 g CH/fő (ebből 10 g gyors CH)
Kalóiatartalom: 319 kcal/fő


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...