2013. január 15., kedd

Gyűjtögetők

Vannak emberek, akik szeretnek gyűjtögetni. Sokféle változata van ennek a jónak vagy épp rossznak is nevezett tulajdonságnak. Van, aki régi tárgyakat gyűjt, hogy emlékeket idézzen. Van, aki egy konkrét gyűjtőszenvedély "rabja", mindegy, hogy épp bélyegről vagy mondjuk szakácskönyvekről van szó. :) Lehet mindezt megrögzötten, hobbi szinten, vagy csak pusztán kedvtelésből űzni.
Van azonban a gyűjtögetésnek egy válfaja, melyet ki nem állhatok. Ezt az embert, ha elképzelem, mindig a régi fekete kontúros rajzfigurák jutnak az eszembe. Egy alak, sötétben, áll az utcai lámpa gyenge fényénél, ballonkabát, keménykalap, görnyedve jár, mondhatni settenkedik, egyik kezével szorongat valamit a kabátja alatt. Ezt a képet láttam magam előtt a minap is. Persze csak a lelki szemeim előtt. Hisz a valóság sokkal prózaibb. A gyűjtögető ezúttal láthatatlanul jött. Midőn kedvenc bögrém volt, nincs. 24 órába sem telt.
Elismerem, a bögregyűjtési szenvedély minden bizonnyal erősebb az erkölcsi érzéknél. Elismerem, egy I love NY bögre minden bizonnyal ritka kincsnek számít.
De. Azért kéremszépen. Ez így akkor sem járja. Elsimerem, én vagyok a balga. Kísértésbe hozni a gyűjtögetőt, az nem járja...

Mivel a bögre ajándék volt, némiképp vigasztalan vagyok. Ennek ellenére vigasztalódjunk egy igazán finom ínyencséggel, méghozzá az első házi készítésű kacsamellemmel. A sors fintora, hogy félig-meddig gyűjtögetve született a recept. Kacsamellet akartam készíteni és hozzá borban párolt körtét, míg végül Piszkénél találtam meg az elképzeléseimhez legközelebb álló receptet. Módosítottam persze szokásomhoz híven, ráadásul tovább is sütöttem a kacsát, mert mi jól átsütve szeretjük, de az eredeti tőle származik.

Kacsamell gyömbéres borban párolt körtével


- 2 db kacsamell (én jó nagyokat vásároltam, 4 főnek elég volt a 2 melle)
- 2 nagyobb alexander körte
- 6 dl száraz vörösbor
- 4 szem szegfűbörs
- 3 cm gyömbér
- 1 tk cukor

A körtéket meghámozzuk, magházukat kivájjuk. Fazékba tesszük őket és felöntjük a borral, beleszórjuk a szegfűszeget, cukrot és a megpucolt, vékonyan felszeletelt gyömbért. Lefedve alacsony lángon kb. 30 percig pároljuk-főzzük. (ha puhább körtefajtát választunk, kevesebb idő is elég)
A kacsamelleken a bőrt 1 centi távolságban beirdaljuk, vigyázva, hogy a húsig ne vágjunk bele. Egy serpenyőben bőrös felükkel lefelé közepes lángon 8 percig sütjük őket, majd 5 percig a másik felükön. Ezt követően 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük 15 percre (elég 10 is elméletileg, ha rozén szeretjük). Miután kivettük, alufóliába csomagolva pihentetjük szeletelés előtt.

Köretnek párolt rizst tálaltam hozzá.



Forrás: Piszke - http://piszke.blogspot.hu/2012/08/vorosborban-parolt-korte-es-rose.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...