Az első szülinap :)

Hát eljött ez a nap is. Pontosan egy éve kezdtem bele a blog írásába... Emlékszem, először még Uramparancsolómnak sem mertem elmondani, mondván, mit szól hozzá. Mai fejemmel már nem is értem, miért féltem ennyire, hisz a legtöbb támogatást tőle kaptam természetesen. Azóta is viccel vele, hogy ha majd megkérdezi valaki, mivel foglalkozik, azt mondja: gasztroblogger főkóstoló. :)

Nem tervezek nagy monológot elővezetni arról, mit jelent nekem ez a blog. Aki olvassa, szerintem úgyis tudja. :) A többieket meg úgysem érdekli. :)

Inkább úgy döntöttem, csinálok egy kis összefoglalót az elmúlt év büszkeségeiből.
Azt hiszem, a legbüszkébb arra vagyok, hogy az elmúlt 365 napban 196 blogbejegyzés született, mind magában foglal 1-1 receptet. Ha ehhez hozzávesszük azt a kb. 25 fotóval is rendelkező receptet, ami várja a sorát, hogy felkerüljön, akkor a fotóval is dokumentált főztjeim száma meghalajda a 200-at (mert persze főztem ezen felül is bőven új dolgokat). Gyors fejszámolással akárhogy is nézem, de ez azt jelenti, hogy gyakrabban, mint minden második napon valami új ételt tettem le a Uramparancoslóm elé. Azt hiszem, büszke lehetek magamra. :) Ő legalábbis büszke rám. :) És szerencsére változatlanul szereti a főztömet, nem mellékesen. :)

Épp ezért az összefoglalóban azzal kezdem, amik az elmúlt egy évben az ő kedvencei voltak, lettek, valamint amelyek a legnagyobb meglepetést okozták neki:

A képek alapján haladva:
Az egyértelmű No. 1. a kedvenc almás-mákos süteménye, ehhez kétség sem fér. :)
Ami a legnagyobb meglepetést okozta neki, az a házi müzli szelet - konkrétan azt hitte, megzakkantam, mikor készítettem - majd mikor megkóstolta, inkább fejet hajtott. :)
A következő nagy kedvenc a hagyományos egyszerű ételek sora: hús-zöldséggel. Ennek egyik példája a zöldfűszeres húsgolyók káposztasalátával, de mondhattam volna sok másikat is.
Amiért mindig a zsenális szóval illet, az a karácsonyi ajándéknak készített narancslekvár. Ezért teljesen odavan. :)
A következő a gyümölcsrizsek bármilyen változata: narancsos rizspuding, epres sült rizspuding, narancsos sült tejberizs...
Ami szintén favorit, az bármi, ami wok.
És végül de nem utolsó sorban az egyik legnagyobb elismerést pont egy maradékokból összetákolt vacsora kapta: a paradicsomos-fetás töltött sütőtök. :)

És akkor nézzük az én kedvenceimet és büszkeségeimet, szintén képek alapján sorrendben:

Az első egy nemrég kipróbált recept volt, a garnélás-paradicsomos csirke. Per pillanat verhetetlenül az egyik kedvencem. Imádtam, imádom.
A második az egyszemélyesek sorába tartozott, mégpedig a narancsmázas csirke. Persze, hogy édes-sós párosítás, imádom ezeket. :)
A harmadik nálam is a wokos ételek sora, de ebből is ez a tésztás recept lett az én kedvencem. :)
Ami szintén nemrég készült és abszolút büszkeségem, az az epres túrótorta. Nem igényel magyarázatot szerintem. :)
Aztán ami szintén meglepetésemre vált, az a thai gyömbéres tésztaleves garnélával. Azt hiszem, a felsorolásból is látszik, hogy rajongok az ázsiai konyháért. :)
Az elmúlt egy évben kezdtem el kísérletezni a lekvárokkal és szörpökkel is. Két kedvenc lett: a citromfű (nem átlagos, ám annál finomabb) és a meggy. Azóta nem veszünk bolti szörpöt. :)
És végül, de természetesen nem utolsó sorban Uramparancsolóm szülinapi csokis-mákos tortája. Abszolút büszkeségem. :)

Fogadalmat a jövő évre vonatkozóan nem teszek. :) Bízom abba, hogy ugyanennyi energiám és kedvem lesz a főzéssel és a bloggal is foglalatoskodni, valamint abban, hogy mindez nem csak nekem, hanem másoknak is örömet okoz. :)
Mindenkinek, aki eddig is közreműködött, támogatott és olvasott: NAGYON KÖSZÖNÖM!

Hát akkor, boldog szülinapot kedves kis blogom! :)