Miért van az, hogy az ember az évek során kialakít bizonyos szokásokat? Például, hogy ha valami probléma aggaszt, amin nem tudok kézzelfoghatóan és azonnal javítani, dühömben nekiállok takarítani. De alaposan. Soha olyan lelkesedéssel nem súroltam még a plafonig érő csempét a fürdőben, mint tehetetlen dühömben. :)
Az köztudott, hogy a nők közül sokan ha rossz kedvűek, elmennek vásárolni. Ez szélsőséges esetekben nálam is így van, csakhogy ilyenkor nem ruhát, cipőt vagy táskát veszek (sőt, ilyenkor ezek vásárlásához van a legkevesebb kedvem). Nekem ehhez szakácskönyv kell. Bevetem magam a könyvesboltba, és tuti, hogy megveszem valamelyik szakácskönyvet, amit amúgy az ára miatt sosem vennék meg. :) A múltkor is így jártam, és mivel extrém magam alatt voltam, rögtön vettem kettőt is. :)
Mondanom sem kell, nekiestem bújni őket. Az egyik szakácskönyvegy vegetáriánus, amit már nézegetek, mióta megjelent, de azért nem vettem meg korábban, mert nincsenek fotók a receptekhez, én pedig ragaszkodom ehhez. Most mégis úgy döntöttem, hogy megveszem. És milyen jól tettem. Zseniális receptek tömkelege, ráadásul tele van olyanokkal, amik az inzulinrezisztencia diétához kapóra jönnek - sok alternatív gabonaféle (quiona, bulgur, árpa, stb.), rengeteg zöldség, hüvelyes, tele ötletekkel.
Ami külön örömmel töltött el, hogy rá kellett jönnöm, eljutottam a főzésnek egy következő lépcsőfokára. Méghozzá, hogy fotó nélkül is be tudom azonosítani a receptet könnyedén. Persze, ez azért a sütiknél biztos nem működne. Meg bonyolultabb fogásokkal sem, de azért én örülök. A szakácskönyvnek főleg. :)
Szóval, a dühlevezetésből kisülhet valami jó is. Ennél rosszabb szokásom sose legyen,mint hogy szakácskönyvet veszek. :) Elvégre, ennek azért végeredményben van kézzelfogható haszna, nem igaz? :)
A most következő sütemény receptet már régóta fel akartam tölteni. Rekord gyorsasággal fogyott el ugyanis, bár ez a magam részéről nem meglepő, tekintve, hogy rajongok a kókuszos dolgokért. :)
Kókuszkrémes piskótatekercs
- 10 dkg nyírfacukor
- 3 tojás
- 5 dkg fehér tönkölyliszt
- 5 dkg teljeskiőrlésű búzaliszt
- csipet só
Hozzávalók a krémhez:
- 25 dkg mascarpone
- 5 dkg kókuszreszelék
- 6 dkg nyírfacukor (porcukor)
A tojásokat a cukorral fehéredésig habosítjuk, majd hozzászitáljuk a lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk és 170 fokos sütőben (légkeveréses) addig sütjük, amíg el nem kezd barnulni a piskóta teteje - kb. 15 perc. (tűpróbát végezhetünk, mielőtt kivesszük a sütőből.
Ha kész a piskóta, nedves konyharuhára borítjuk, levesszük róla a papírt, és a konyharuhával feltekerjük. Így hagyjuk kihűlni.
Közben elkészítjük a krémet gyorsan: elkeverjük a mascarponét a kókuszreszelékkel és cukorral.
Ezt követően kitekerjük a piskótát, és eloszlatjuk rajta a krémet pár evőkanál kivételével. Feltekerjük, és kívülről megkenjük a maradék krémmel és megszórjuk még egy kevés kókuszreszelékkel.
CH tartalom: 17 szelet esetén 1 szelet 10 g CH-t tartalmaz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése