2018. december 12., szerda

Új szerelem

Ez a szerelem még pocakosan kezdődött (és nem, most nem az akkori pocaklakóról beszélek. :) ). Pontosan nem is emlékszem már, hogyan indult, de feltehetően az orvos által előírt kötelező fekvés adta meg az első lökést. A tv sosem kötött le igazán, laptopot nem szívesen használtam, egy idő után az olvasás sem volt már elég. Így vettem az első kötőtűt.
Online kezdtem tanulni és pár kezdő minta után nagy merészen egy netes kötősuli leírása alapján belevágtam egy csipkesál kötésébe (utólag nézve, nem teljesen voltam normális...). Nos, a kendő végül bő egy év alatt készült el (azt, hogy mennyi hibával, inkább ne firtassuk :) ), amibe persze belejátszott, hogy a terhesség előrehaladtával az ujjaim állandóan zsibbadtak és fájtak, így átmenetileg az új hobbitól is búcsúznom kellett. De nem is ez a lényeg, hanem valahogy ott, akkor, azzal a sállal kezdődött ez az új szerelem.
És hol tartunk most? Nemrégiben fürdetés közben az Uram keresett valamit Prüccsnek a hálószobában. Így buktam le: én és a három fióknyi fonalam... :)
És hogy miért is ez a nagy fellángolás? Mindig is szerettem alkotni, ez talán a blogon is látszik. Korábban egyébként ruhákat varrtam magamnak, az volt a kikapcsolódásom, de ahogy egyre többet dolgoztam, a szabás-varrásnak egyre ritkábban álltam neki, hisz idő- és helyigényes is, 5 perc kedvéért nem kezd hozzá az ember. A főzés, mint látható, most kissé háttérbe szorult az életemben. Kikapcsolódásra viszont szükségem van. Olvasni estére már fáradt a szemem, ráadásul nehéz bekapcsolódni újra és újra egy történetbe rövid időre, például mikor az épp fogzó majdnem kétéves 10 percenként sír fel esténként.
A kötésbe viszont bármennyi időre bele lehet fogni. És mivel továbbra is amatőr vagyok e téren, folyamatos koncentrációt igényel. Tökéletes agymosás, teljesen függő lettem tőle. Alig várom esténként, hogy bekucorodhassam a kanapéra a kis kötős pakkommal.
Szokták kérdezgetni, kinek kötök. Bevallom őszintén, én bizony magamnak. Ez az én én-időm. Az én kis luxusom. Ráadásul, amíg néhány hónap alatt kinő a gyerek egy ruhát, mire elkészülnék vele, már nem is jó rá. Szóval ezzel még várok kicsit. Bár most belefogtam neki egy takarba, jövő karácsonyra talán el is készül. :)

Ami meg a főzést illeti, azért javulok. Ezt a kekszet például megsütöttem a hétvégén is. :)

Diós-almás zabkeksz


Hozzávalók 20-22 darabhoz
12 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg zabpehely
10 dkg nyírfacukor
10 dkg kókuszzsír
10 dkg aprított (pekán)dió
10 dkg reszelt alma
1 evőkanál chiamag
3-4 evőkanál víz
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 csipet só

A száraz hozzávalókat nagy tálban elvegyítjük. Hozzáadjuk az olvasztott kókuszzsírt, a vízbe áztatott chiamagot és az almát. A masszát alaposan összegyúrjuk, kis gombócokat formázunk belőle, majd a két tenyerünk között mindet ellapítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 15-20 perc alatt megsütjük.

Tipp: a vízbe áztatott chiamagnak tojás állagúnak kell lennie. Chiamag hiányában a keksz készülhet 1 tojással is.

CH tartalom: 10 g CH/darab (22 darab esetén)
Kalóriatartalom: 120 kcal/darab (22 darab esetén)






2018. november 14., szerda

Almát almával

A helyzet az, hogy nagy almafogyasztóvá váltunk családilag. De tény, hogy aki ebben élen jár nálunk, az a legkisebb. Magában, zabkásába és süteménybe is szinte mindig ez kerül, mert akkor biztos a siker (no, nem mintha túl válogatós lenne a kislegény :) ). Ráadásul szerencsém volt, mert sikerült a kerületben fantasztikusan finom almát venni egy családtól, élmény, hogy nem fénylik a héja a rengeteg vegyszertől. Szóval most a tároló szobánk, ami kamraként is funkcionál, részben almatárolóvá is vált. De gyorsan csappan az állomány, főleg, ha ráveszem magam egy-egy sütemény sütésére. Például mikor nekiállok az abszolút kedvencünknek, Anyósom verhetetlen almás pitéjének, amiért az egész család rajong, nem véletlenül. Csak annyit módosítottam a receptjén, hogy nem kizárólag teljes kiőrlésű liszttel készítem, illetve én részben kókuszzsírt használok hozzá. Egyszerűen muszáj elkészíteni.

Azért választottam most nagy hallgatás után ezt a receptet, mert nemrég segítettem a Kifőztüknek  egy, a 160 grammos diétába illeszthető receptgyűjtemény összeállításában, ahová ez a recept is bekerült, sőt,még a borítón is ez szerepel. :) A kiadványt itt tudjátok letölteni.

Teljes kiőrlésű almás pite


Hozzávalók 40 szelethez
a tésztához:
32 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
8 dkg tönköly fehérliszt
8 dkg nyírfaporcukor
2 tojás
10 dkg kókuszzsír
5 dkg vaj
1 csomag sütőpor (12 g)
a töltelékhez:
1,5 kg alma (tisztítva mérve)
3 dkg nyírfacukor
1/2 citrom leve
1,5 teáskanál almás pite fűszerkeverék
a tepsi kenéséhez: vaj

A megtisztított almát lereszeljük, a citromlével, a fűszerkeverékkel és a nyírfacukorral ízesítve megpároljuk.
A kétféle lisztet elvegyítjük a nyírfaporcukorral és a sütőporral, majd a szoba-hőmérsékletű vajjal, kókuszzsírral és tojással tésztát gyúrunk belőle. 2 részre osztjuk, az egyik cipót lisztezett felületen kb. 3 mm vékonyra, a tepsi méretével megegyező téglalappá nyújtjuk. Feltekerjük a sodrófára, és óvatosan a kivajazott tepsire helyezzük. Eloszlatjuk rajta az almát, majd a tészta másik felét is kinyújtjuk, és az almára tesszük. 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben a süteményt 30-40 perc alatt megsütjük.

CH tartalom: 10 g CH/szelet (ebből 2 g gyors CH)
Kalóriatartalom: 96 kcal/szelet





2018. szeptember 24., hétfő

Segítsüti 2018. ősz

Nagyon örülök, hogy immáron negyedik éve vehetek rész Segítsüti őszi jótékonysági sütiárverésében.

A Segítsüti keretében évente kétszer összefog 30 gasztroblogger, mindenki elkészít egy-egy csodálatos süteményt, amelyre licitálni lehet három napon át a Segítsüti oldalán. Az árverésből befolyt összeget pedig egy-egy jótékonysági szervezet kapja meg.

A licit szeptember 24. 10:00 és szeptember 27. 16:00 között zajlik. Idén a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika (Bókay Gyermekklinika) Intenzív Terápirás Osztályát támogatjuk. A Segítsüti 30 bloggere által felajánlott süteményekből befolyó összeget egy kapnográf vásárlására szeretnénk fordítani, amely a súlyosan beteg, lélegeztetett gyermekek tüdőállapotának követésére szolgál. (Bővebb információkat itt olvashattok)
Sajnos jómagamnak is sikerült egy hasonló géppel közelebbről megismerkedni, így annak ellenére, hogy mostanában teljesen háttérbe vonultam a blogtól, úgy éreztem, ez a legkevesebb, amit egy ilyen kezdeményezésben megtehetek. Sajnos több gyermeknek van szüksége hasonló orvosi segítségre, mint gondolnánk.

Kérem, segítsetek, licitáljatok és osszátok meg a Segítsüti hírét, hogy minél több emberhez eljusson, hogy minél több gyermeken tudjunk segíteni.

Az árverésben az utoljára a legnagyobb összeget felajánló viheti majd el a sütit, épp ezért érdemes az utolsó órákban résen lenni a licitnél. Licitálni az alábbi oldalon lehet.
Licitálni nem csak egyénileg lehet: álljatok össze többen barátok, vagy a munkahelyen a csapatoddal. A jó cél érdekében sütit venni és enni, nem olyan nagy áldozat. ;)

Sajnos idén nem sikerült kifejezetten erre az alkalomra új finomsággal előrukkolnom, de remélem, ez a még tavasszal készült torta azért megnyeri a tetszéseteket..

Az elmúlt évekhez hasonlóan, ha valaki nem tart rá igényt, hogy diabetikus legyen, akkor készülhet sima cukorral és sima fehér liszttel is.

Licitre fel, segítsünk a gyerekeknek!

Citromos-bogyósgyümölcsös túrókrémtorta







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...