Évkezdés

Hirtelen itt lett 2017. Ahogy korábban, most sincsen újévi fogadalmam, ennek többek között az az egyszerű oka, hogy korábban sosem tartottam be őket. :) Márpedig ha nincsen, akkor így megkímélem magam előre egy kudarcélménytől. :) Persze elképzeléseim erre az évre vonatkozóan nekem is vannak, de azt hiszem, ez most nem a tervezés időszaka lesz az életünkben, inkább örülünk, ha úszunk majd az árral. :) Ezt már az év első hete is bizonyította, mert tervezés ide vagy oda, pillanatok alatt tud felborulni most az életünk. :)
Épp ezért fogalmam sincs, mit hoz majd 2017. a blog számára. Főzni egyre kevesebb lehetőségem van most, de még mindig közel 100 recept vár feltöltetlenül a gépemen, úgyhogy azért teljes receptmegvonás egészen biztosan nem lesz. :) Bízom benne, hogy azért a ritkuló jelenlét ellenére sem pártoltok el tőlem. :)

Első receptnek pedig egy finom téli levest hozok, A recept a Kifőztükben is megjelent korábban.

Krémleves gyökérzöldségekből

Hozzávalók 4 személyre
20 dkg sárgarépa
20 dkg karalábé
10 dkg póréhagyma
10 dkg vöröshagyma
10 dkg zellergumó
5 dkg fehérrépa
1 teáskanál édesköménymag
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
só
őrölt bors

A zöldségeket megtisztítjuk, nagyobb kockákra vágjuk, és kb. 5 percig pirítjuk 2 evőkanálnyi olívaolajon. Hozzáadjuk a mozsárban megtört édesköménymagot, még 1 percig sütjük, majd felöntjük vízzel úgy, hogy ujjnyi magasan ellepje a zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk. Forrástól számítva 15-20 percig főzzük a levest, és botmixerrel pürésítjük. Tálaláskor a tetejére csorgatjuk a petrezselyemmel elvegyített, megmaradt olívaolajat.

CH tartalom:13 g/fő
Kalóriatartalom: 107 kcal/fő

Mára csak egy saláta jut

Ma estére egy saláta receptet hozok.Talán mert lelkiismeret furdalásom van a nemrégiben elpusztított fél zacskó ropi miatt. Na jó, volt egy kis tortilla chips is. Ezer éve nem ettem, de most valahogy rám tört a nassolás utáni vágy. :) Így vacsira már csak egy kis sali fog jutni saját rozskenyérrel. :)

Ez a saláta rém egyszerű. De aki szeret csak úgy magában zöldségeket ropogtatni, az egészen biztosan ezt is imádni fogja. Én főétel mellé is ettem már köretnek, vagy kenyérrel vacsorára.

A recept a Kifőztükben jelent meg, Bioháló csírával készült.

Nyers sárgarépa és karalábé saláta csírával és napraforgómaggal

Hozzávalók 4 személyre
- 1 nagyobb sárgarépa (kb. 13 dkg megpucolva)
- 1 kisebb karalábé (kb. 13 dkg megpucolva)
- 3 dkg lucernacsíra
- 1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
- 1 evőkanál olívaolaj
- 1 teáskanál almaecet
a tetejére:
- napraforgómag

A sárgarépát meg a karalábét megpucoljuk, és zöldséghámozóval vékony szeleteket vágunk belőlük. Az olívaolajat elvegyítjük az almaecettel és a petrezselyemmel. A zöldséget és a csírát beletéve alaposan összeforgatjuk. Tálalás előtt napraforgómaggal hintjük meg.

CH tartalom: 5 g CH/fő
Kalóriatartalom: 63 kcal/fő

Hagyományos

Rájöttem, hogy nagyon kevés klasszikus recept került fel a blogra. És igen, valóban, a hagyományos magyar konyha ételeit én ritkán főzöm, de azért nálunk is előfordulnak, csak eddig nem nagyon tettem fel őket a blogra. De ezen most próbálok változtatni és a sort egy egyszerű, kevés rántással készült zöldséglevessel.

Zöldségleves paprikás rántással

Hozzávalók 8 személyre
20 dkg sárgarépa
10 dkg csiperkegomba
1/2 fej karfiol
1 nagy fehérrépa
1 karalábé
2 szárzeller
1 kisebb vöröshagyma
1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
1 teáskanál szárított zellerzöld
3 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 teáskanál őrölt pirospaprika
kókuszzsír vagy (olíva)olaj
só
őrölt bors
a tálaláshoz:
friss petrezselyemzöld

A hagymát felaprítjuk, a gombát, a sárga- és fehérrépát, a zellert felszeleteljük, a karalábét felkockázzuk, a karfiolt rózsáira szedjük. Fazékban kevés zsiradékot hevítünk, és megpirítjuk rajta a hagymát. Hozzáadjuk a zöldségeket a karfiol és a gomba kivételével, és 3-4 percig pirítjuk. Felöntjük 2,5 l vízzel, beletesszük a karfiolt, a gombát, a zeller- és petrezselyemzöldet, ízesítjük sóval és borssal. Forrástól számítva 8-10 perc alatt készre főzzük a zöldségeket, majd levesszük a tűzről.
Közben elkészítjük a rántást. A lisztet annyi zsiradékon, amennyit felvesz, néhány percig pirítjuk, meghintjük a pirospaprikával, és levesszük a tűzről. Meleg levessel felengedve csomómentesre keverjük, majd az egészet visszaöntjük a fazékba. Pár percig még rotyogtatjuk az ételt, majd friss petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 12 g CH/fő
Kalóriatartalom: 89 kcal/fő

Levest vacsorára

Habár most ismét meleget mondanak, én mégiscsak téli időszámítás szerint élek, így előszeretettel készítek tartalmas, fűszeres leveseket. A vörös lencsét azért használom ilyenkor előszeretettel, mert gyorsan megfő, és magas a szénhidrát tartalma, így vacsorára elég egy nagy tál leves, nem kell kenyeret enni. :)

A recept az Internetpatika támogatásával készült, a Kifőztük magazin januári számában jelent meg.

Indiai karalábés, vörös lencsés leves

- 2 közepes karalábé (tisztítva mérve kb. 40 dkg)
- 1 kis vöröshagyma
- 1 közepes sárgarépa
- 15 dkg vörös lencse
- 2 dl kókusztej
- 1 kávéskanál kurkuma
- 1 kávéskanál Cayenne-bors
- 4-6 szem kardamommag
- só
- kókuszzsír vagy (olíva)olaj

A vöröshagymát felaprítjuk, a karalábét és a sárgarépát kockákra vágjuk. Kevés felhevített kókuszzsíron megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a fűszereket, 1 percig pirítjuk, majd elvegyítjük a karalábéval és a sárgarépával. Néhány percig sütjük, ezután felöntjük annyi vízzel, hogy 1 ujjnyira ellepje a zöldségeket. Sózzuk, forrástól számított 10 percig főzzük, hozzáadjuk az alaposan leöblített lencsét és a kókusztejet. További 10-15 percig főzzük, amíg a zöldségféle és a lencse meg nem puhul. A leves 1/4-ét kiszedjük, botmixerrel pürésítjük, majd az egészet újra összekeverjük.

CH tartalom: 30 g CH/adag
Kalóriatartalom: 160 kcal/adag

Nézzük a jó oldalát :)

Nem tudom eldönteni, hogy a javulás jelének, vagy szimplán lázadásnak fogjam fel, hogy hajlandó vagyok blogbejegzést írni. 4 napja gyakorlatilag nem keltem fel a kanapéról, és felváltva fújom az orrom vagy épp köhögök. Két éve nem kapott így el betegség, úgyhogy még dühös is vagyok. :) Pedig milyen büszke voltam, hogy amióta csináljuk a diétát, nem is voltam beteg. No tessék. Bár, az is igaz, amilyen mértékben az utóbbi időben tartottam a diétát, nem csoda, hogyvégül lebetegedtem. Ez a bosszú biztos, vagy inkább a figyelmeztetés. :) Cserébe most egész nap csak gyümölcsöt ennék, gondolom, a vitaminok miatt kívánja a szervezetem. :) De nézzük a jó oldalát: az egyetlen plusz tevékenység, amire képes voltam, hogy beindítottam a mosógépet. Ezzel végre sikerül "feldolgozni" azt az irdatlan mennyiségű mosatlan ruhát, ami karácsony óta egyszerűen nem tud apadni a fürdőszobai szennyestartóból. Bár, cserébe most a hálóban sorakozik úgy 5-6 adag mosott ruha, várva a sorát, hogy összehajtogassam őket, amihez viszont már nincsen erőm.
Ami egyébként ebben a mostani betegségben a legrosszabb, az az, hogy a szememre ment. Gyakorlatilag folyamatosan ég és fáj, ami azt eredményezi, hogy a szemüveget már nem bírom felvenni. Így viszont nem látok. :) De nézzük ennek is a jó oldalát: legalább nem látom rendesen, milyen rendetlenség és kosz van a lakásban. :)

Közben megtaláltam egy jó rég készült fotóhoz a receptet, aminek annyira megörültem, hogy gondoltam, most jöjjön ez. Sokat megadnék érte, ha most megfőzné nekem valaki. :)

Szalonnás vegyes zöldségkrémleves (kb. 1,5 l leveshez)

- 1 közepes fej vöröshagyma - kb. 11 dkg
- 1 kisebb póréhagyma - kb. 10 dkg
- 1 kisebb fehérrépa - kb. 5 dkg
- 2 közepes sárgarépa - kb. 14 dkg
- 2 szál szárzeller - kb. 7 dkg
- 1 kisebb karalábé- kb. 17 dkg
- 5 dkg bacon (ízlés szerint tehetünk bele többet is)
- 2 gerezd fokhagyma
- 8 zsályalevél
- 2 ek paradicsompüré - kb. 3,5 dkg
- 1,3 l víz
- só, bors, olaj

A zöldségeket megmossuk, a vöröshagymát felaprítjuk a fokhagymával együtt, a pórét, zellert, répákat, karalábét felkarikázzuk illetve felkockázzuk. A bacont felcsíkozzuk. Egy vastagabb aljú fazékban 1-2 evőkanyálnyi olajat hevítünk, megpirítjuk rajta a bacont, majd hozzáadjuk a vöröshagymát és a fokhagymát. Kb. 5 percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és nagy lángon pirítjuk még 3-4 percig. Ekkor felöntjük a vízzel, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zsályaleveleket és forrástól számítva kb. 15-20 percig főzzük, amíg megpuhulnak a zöldségek. Botmixerrel pürésítjük. Ha túl sűrű lenne, felönthetjük még egy kis vízzel. Petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 9 g CH/adag
Kalóriatartalom: 136 kcal/adag
2,5 dl/adag

Gyerekkori ízek

Mint az ennyi idő és ennyi recept múltával azt hiszem már nyilvánvaló, ritkán főzök a tradicionális magyar konyha, vagy épp az ún. "házias ízek" világa szerint. Inkább kísérletezem. De azért nekem is vannak gyökereim a főzésre vonatkozóan is, csak nem olyan látványosak. Főleg, mivel ha hagyományos ízeket szeretnék a gyerekkoromból, akkor elég hazamennünk és a szüleim, vagy nagyszüleim vagy most már anyósomék közreműködésével már ehetem is a megszokott, szívemnek kedves ételeket. :) De azért néha saját otthonunkban is megkívánom őket. Így történt ez valamelyik hétvégén. Eszembe jutott nagymamám tejfölös karalábé levese. Imádtam gyerekkoromban. A helyzet komikumát az adta, hogy a karalábét nem szerettem. Abból alig voltam hajlandó pár falatot megenni, de a levét és a galuskát, na azt már annál inkább. :) Erre a levesre kívántam rá. Ezért úgy döntöttem, jobb, ha rögtön a forráshoz fordulok, hát elkértem nagymamámtól a receptet.
Azért jó szokásomhoz híven ezen is alakítottam egy keveset, mivel a karalábé mellé kukorica is került bele, de mondhatom, nem ártott neki. A galuska pedig tönkölylisztből készült. :) A neve egyébként - mint így megtudtam -, csalóka, mivel igazából tejjel készül és nem tejföllel (bár azzal is lehet behabarni), de így volt az igazi. :)

Tejfölös karalábé és kukorica leves tönkölygaluskával (kb 2 liter leves - 6 fő)

- 1 jó nagy karalábé (32 dkg megpucolva)
- 1 cső kukorica (leszemezve 18 dkg)- 3 dl tej
- 1 tojás
- 1 tk vaj
- 5 dkg tk tönkölyliszt
- 2 ek fehér tönkölyliszt a rántáshoz (2,5 dkg)
- olívaolaj

A karalábét megpucoljuk és kb 1 centis kockákra vágjuk. A kukoricáról levagdossuk a szemeket és leöblítjük jó alaposan. Fazékba tesszük és felöntjük annyi vízzel, amennyi 1-2 ujjnyira elfedi. Sózzuk és közepes lángon addig főzzük, amíg a zöldségek roppanósak nem lesznek benne. Ekkor felöntjük a tejjel és újra összeforraljuk. Közben rántást készítünk a fehér tönkölylisztből és ezzel sűrítjük a leves. A tojást, az olvasztott vajat elkeverjük a tk tönkölylissztel és kevés sóval, majd a forrásban lévő levesbe adagoljuk kiskanállal. Miután a galuskák feljöttek a leves tetejére, még 2 percig főzzük és kész is.

CH tartalom: 6 fő esetén 1 adag 21 g CH-t tartalmaz (ebből 2,5 g gyors CH)

A mindent-bele műfaj

Minden bizonnyal nem a mi háztartásunk az egyetlen, ahol ismeretes a konyhában a "mindent bele" fogalma. Habár szoktam alkalmazni sütőben sült csirkéknél, vagy tésztáknál, azért az eredetije mégiscsak az ún. mindent-bele-leves. Ez leggyakrabban télen szokott készülni nálunk, hideg napokon, mikor még a boltig sem szívesen dugom ki feleslegesen az orromat. Épp ezért abból készül, ami a hűtőben, mélyhűtőben, kamrában van.
A szombati napon ugyan eggyel szofisztikáltabban készült. Ugyanis még piacon is voltunk, de annyira sokan voltak, én meg annyira nem éreztem magamban az erőt a sorban álláshoz, ezért beledobáltam a szatyorba azokat a hozzávalókat, amit ott tudtam megvenni, ahol épp a legkevesebben voltak. Ennyit a menütervezésről. :) Pedig volt egy listám, ehhez képest teljesen más hozzávalókkal tértünk haza. Amikor a leves főzésének nekikezdtem, akkor az volt aterv, hogy hagyományos karalábé levest készítek. E helyett végül mindent beledobáltam a fazékba, ami a kezem ügyébe került, így lett belőle megint egy remek mindent-bele-leves, kukoricával. :)

Mindent-bele-leves kukoricával (6 főre)

- 1 közepes méretű karalábé (megpucolva 230 g)
- 2 sárgarépa (megpucolva 180 g)
- 1 fehérrépa (megpucolva 40 g)
- 1 vöröshagyma (megpucolva 90 g)
- 1 paradicsom (130 g)
- 1 cső kukorica (leszemezve 150 g)
- 2 l víz
- 1 ek só
- 1 tk feketebors (egész)
- 1 ek frissen aprított petrezselyem
- 1 ek frissen aprított majoranna

A karalábét és a paradicsomot felkockázzuk, a répákat és a hagymát felkarikázzuk, a kukoricát leszemezzük. Mindent egy nagy fazékba teszünk a kukorica kivételével, felöntjük a vízzel, sózzuk, beletesszük a borsot és a zöldfűszereket. Alacsony lángon lassan főzzük a levest, forrástól számítva én kb. 40 percet főztem, de nem néztem az órát pontosan. A lényeg, hogy mikor a karalábé és a répa már kezd megpuhulni, hozzáadjuk a kukoricát, és még azzal együtt 10 percig főzzük.

CH tartalom: 6 főre elosztva 13 g lassú CH-t tartalmaz egy adag.

 

 

Meghűléssel küszködőknek ajánlom

A húsleves betegségre gyakorolt hatásáról már írtam a minap. Ahogy arról is, hogy jelenleg egy fránya megfázáassal küzdök, és mindent bevetek, hogy minél előbb túlessek rajta. Sajnos a csütörtöki bébiszittelést így is le kellett mondanom. :(
Szóval, a húsleves érdemei vitathatatlanok, de sajnos már tegnap ebédnél elfogyott leendő anyósom mennyei húslevese, amit még a hétvégén kaptunk. Igazi, rendes, házi húslevest saját magam nem tervezek készíteni, fixa ideám, hogy az csak nagy mennyiségben az igazán jó, márpedig kettőnknek (hétköznap pedig most már csak magamnak) nem kell nagy mennyiséget főzni levesből. Így tehát, húslevest magam nem főzök.
Betegségre viszont leves kell. Ilyenkor szoktam mindenféle zöldséglevest összedobni, aztán jó sok erős pistával felturbózni. Most viszont - nehéz lenne megmondani, hogy miért - nem csak erős, de kicsit fűszeresebb ízvilágra vágytam. Talán azért, mert a nátha miatt minden ízetlennek tűnik. :) Így a hagyományos zöldségleves is kiesett, maradt a zöldségkrémleves. Fűszeresen. És csípősen. Tejszín nélkül. :)
Úgy tűnik egyébként, hogy most a narancssárga színű levesek korszakát élem (sütőtökleves, sültpaprika leves). :)

Csípős-fűszeres sárgarépa-karalábé krémleves

Hozzávalók 4 személyre:
- 2 nagyobb sárgarépa (kb.22 dkg)
- 1 fehérrépa (kb. 6 dkg)
- 1 karalábé (kb. 20 dkg)
- 1 kis burgonya(kb. 12 dkg)
- 1 közepes fej vöröshagyma (kb.10 dkg)
- 2 gerezd fokhagyma
- 1/2 tk római kömény
- 1/2 tk koriander mag
- 1/2 tk cayenne-i bors
- 2 cm gyömbér
- só, bors, olívaolaj

A zöldségeket megpucoljuk,felkarikázzuk illetve kockákra vágjuk. A római köményt a koraiander maggal egy mozsárban kicsit összetörjük, elvegyítjük a cayenne-i borssal és hozzáreszeljük a gyömbért. A felaprított hagymákat egy vastag aljú fazékban megpirítjuk. Hozzáadjuk a fűszereket, egy percig pirítjuk, majd elvegyítjük a zöldségekkel és felöntjük 1 liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk és lefedve addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak.Botmixerrel pürésítjük.

Tipp: lehet dúsítani 1-2 dl tejszínnel, vagy pár evőkanál mascarponéval.

A leves csípősségét a cayenne-i bors mennyisége adja meg, így ízlés szerint variálható, de hazsnálhatunk helyette friss chilipaprikát is.

CH tartalom: 16 g CH/fő
Kalóriatartalm:  113 kcal/fő

Küzdelem a kerámialapos tűzhellyel

Van azért pár történetem a kerámialapos tűzhelyről. Aki rendelkezik eme csodálatos eszközzel, az szerintem mind tudna mesélni. Az, hogy takarítási szempontból egy rémálom, az alap. Hogy, ha a sima víz kifut és ráég, az az egyik legnehezebben takarítható, abszurd. De vannak egyéb problémás tényezői is. Konkrétan az, hogy nem láng ég, hanem az a hülye (már elnézést!) korong melegít. Ez több szempontból rossz: egyrészt főzés közben nem lehet csak úgy hirtelenjében feljebb vagy leljebb állítani, mint a gázlángot. Ergo ha valami kifut, az könnyedén továbbra is kifut (takarítási szempontból szintén nehezíti az életemet). Másrészt, sokszor nem veszem észre, hogy be van kapcsolva. Mikor két éve ideköltöztem, szerintem kb. a második héten sikerült az egyik műanyag keverőtálamat ráolvasztani a bal első korongra. Kb. másfél évig nem is tudtam azt a korongot használni. Aztán volt olyan, hogy kelesztéskor megolvadt a szintén műanyag tál széle. Az meg rendszeres, hogy várom, hogy forrjon a víz és csak nem forr, mire rájövök, hogy rossz korongot kapcsoltam be és nem a megfelelő melegszik... Szóval, rémálom. De nem hibáztatom a párom, hogy anno ilyet választott, hisz kinézetre mindenképpen pofásabb és mint tudjuk, főzésre meg sosem használta. :)
A hétvégén viszont ismét sikerült nagyot alkotnom.
Persze, lehetne néha több eszem is. A recepteket a hétvégi menühöz még péntek este kiválasztottam, szombaton piacozás, aztán főzés. Nagy eszemmel csak átfutottam a receptek leírását és nem olvastam végig, hogy bizony párhuzamosan kell rengeteg dolgot csinálni: levesalapot főzni, paradicsomot forrázni-hámozni, spenótot fonnyasztani, mártást főzni állandó kevergetés mellett, zöldséget előfőzni, stb.stb. A konyhában kicsit kezdett eluralkodni a káosz. Persze, hogy rossz korongot kapcsolok be és az kezd el forrósodni, amin az egyik fogókesztyűm pihen édesdeden... egészen addig, amíg füstölni nem kezdett...
Még szerencse, hogy jó idő volt, és tárva-nyitva lehetett hagyni az összes ablakot és ajtót egy órán át...

A recept azonban meglepő és finom. A pénteki válogatás közepette több variációt akartam felajánlani páromnak a lazac elkészítésére vonatkozóan, de amikor elkezdtem az elsőt mondani, akkor hatalmas IGEN felkiáltást hallatott. Pedig, bevallom töredelmesen, féltem ettől a recepttől. Ugyanis úgy kezdődik, hogy karalábé és spenóttal folytatódik a lazac mellett. Spenót és lazac, az ok. De mi köze ehhez a karalábénak??? Párom azonban szereti a karalábét és kapva-kapott az alkalmon. Így nekiestem a recept megvalósításának (egy régi Burdában találtam). És működött. De nem csupán működött, valami mennyei volt. Olyan szépen összepasszoltak az ízek, hogy csak na.
Ráadásul, ezt a fogást ajánlom különösen azoknak, akik nem szeretik a "túl erős hal ízt". Mivelhogy a lazac összesül a zöldségekkel, teljesen másképp érvényesülnek az ízek, ha mondjuk szeletben sütjük ki. Kicsit féltem ugyan, hogy nem vétek-e elpazarolni egy hatalmas lazacdarabot egy csőben sült valamire, de az eredmény teljesen meggyőzőtt. Ajánlom mindenkinek.

Csőben sült lazac spenóttal és karalábéval
 

- 50 dkg lazacfilé
- 2 nagyobb /3 kisebb karalábé
- 50 dkg spenót
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 dl tejszín
- 1,5 dl tej
- 1 ek liszt / fehér tönkölyliszt
- 15 dkg reszelt sajt
- 1 ek frissen aprított tárkony
- 1 ek citromlé
- csipet  szerecsendió
- só, bors
- vaj, olívaolaj

A karalábét hasábokra (a sültkrumplihoz hasonlóan) vágjuk és sós forró vízben 4 percig előfőzzük. Ha friss spenótot használunk, a leveleket alaposan lemossuk, lecsepegtetjük, és 1 percig forró vízbe mártjuk, hogy megfonnyadjanak a levelek. Ezt követően kivesszük, lecsepegtetjük, összetépkedjük a leveleket és kinyomkodjuk belőle a vizet. A lazacot 2 cm-es kockákra vágjuk. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk, és egy magas falú seprenyőben olívaolajon megfonnyasztjuk, meg megszórjuk a liszttel és fél perc pirítás után felöntjük a tejjel és a tejszínnel. Állandó kevergetés mellett 3-4 percig főzzük alacsony lángon, ekkor levesszük a tűzről és sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a tárkonyt, a citromlevet és a szerecsendiót. A lazackockákat 1 ek vajon megsütjük.
Egy tűzálló tálat vajjal kikenünk. A karalábét, spenótot összekeverjük, óvatosan hozzáadjuk a lazacot is, majd az egészet a tűzálló tálban eloszlatjuk. Az öntetet ráöntjük, megszórjuk a reszelt sajttal. 200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük.

CH tartalom: 1 adag (4 fő esetén) 20 g CH-t tartalmaz (ebből 4 g gyors CH)

Forrás (módosításokkal): egy régi Burda magazin