2016. április 27., szerda

Gránátalma

Tegnap még láttam a zöldségesnél szép friss gránátalmát, úgyhogy arra gondoltam, még nincs vége szezonnak, jöhet gránátalmás recept. A télen eléggé rákaptam, de mivel annyira nem lelkesedem a benne lévő kemény magokért, ezért magában azért nem szoktam enni. Gyömölcssalátába szoktam tenni elsősorban, illetve kipréselem a levét, ahogy ebben a receptben is. Óvatosan kell vele bánni, mert magas a szénhidrát tartalma, de nagyon finom és rettentően egészséges is. :)
Ez a panna cotta egy szilárdabb fajta, de ha valaki a lágyabbat kedveli, ami hűtőből kivéve kicsit jobban szétterül a tányéron, az tegyen kicsit kevesebb zselatint mind a gránátalmazselébe, mind a tejszínes krémbe. Én ezt a verziót kedvelem, mert szép formatartó.

A recept a Kifőztükben is megjelent és a Kókuszilág kókusztejszínével készült.

Gránátalmás panna cotta


Hozzávalók 4 személyre
a gránátalmazseléhez:
1 gránátalma magjai (20 dkg)
1 dkg nyírfacukor
2 teáskanál zselatinpor
a tejszínes krémhez:
2 dl Cocomas kókusztejszín
2 dl víz
4 dkg nyírfacukor
1/2 lime leve
10 g zselatinpor
1 vaníliarúd
a tálaláshoz:
gránátalmamagok
aprított mentalevél

A gránátalma magjainak levét kipréseljük, és a nyírfacukorral összemelegítjük. Ha elkezd gőzölögni, levesszük a tűzről. Belekeverjük a zselatint, és amikor teljesen feloldódott benne, a gránátalmalevet 4 kis szufléformába öntjük, majd hűtőbe tesszük dermedni.
Közben elkészítjük a krémet. A tejszínt 2 dl vízzel, a nyírfacukorral, a vaníliarúd kikapart magjaival és a lime levével addig melegítjük, amíg gőzölögni nem kezd. Ekkor 1-2 evőkanálnyit kimerünk belőle, feloldjuk benne a zselatint, majd visszaöntve a meleg tejszínbe dolgozzuk. Ezután a krémet langyosra hűtjük, majd óvatosan, a kanál hátára csorgatva a már megdermedt gránátalmazselére osztjuk. 1-2 órán át hűtőben dermesztjük. Tálalás előtt 1/2 percre meleg vízbe állítjuk a formát, majd óvatosan kiütjük belőle a panna cottát. Gránátalmamagokkal és mentával megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 16 g CH/fő (ebből 9 g gyors CH)
Kalóriatartaom: 258 kcal/fő





2016. április 23., szombat

A látszat csal

Egyszer az egyik kedves olvasóm megkérdezte tőlem, hogy én szoktam-e azért húst is enni. Őszintén szólva, meglepődtem a kérdésen. Én, aki sokszor kolbászt eszem reggelire, és valljuk be, a heti 7 napból 5 alkalommal biztosan eszem húst ebédre is. Igaz, tény, hogy nem mindig vágyom ennyi húsra, de mivel nem főzök külön az Uramnak, ő pedig ugyan nem húsfüggő, de azért vegetáriánus se lenne soha, így többnyire húsos ételeket készítek ebédre. Viszont rájöttem, hogy a blogon lévő recepteket nézve valóban kevésbé látszódik, mennyi húst eszünk valójában. Ennek persze kézenfekvő okai vannak: főételekből újdonságot sokszor időigényes készíteni, márpedig idővel nem állok túl jól. Épp ezért általában nagyon egyszerű főételeket készítek hétköznapokon, amiket nem szoktam lefotózni. Ellenben egy salátát 5 perc alatt el lehet készíteni sokszor. No és azt se felejtsük el, hogy főételeket többnyire este, vagy kora hajnalban főzök, akkor pedig fotózni sem tudok. Márpedig míg egy süti fotogén marad másnapra is, egy főétel már kevésbé. :) Tehát a látszat csal. :)
Bizonyítandó most húsos receptet hozok. Nagyon sokszor készítek hasonló fogást: sütőben sült, valamilyen fűszerezéssel előpácolt hús, rizs, és sült zöldség. Ez persze már egy kicsit flancosabb recept, de ha nem lennének rajta ilyen fűszerek, nem is nagyon tenném fel a blogra. :) A sült répa pedig nagy kedvencem, imádom bármilyen ízesítéssel.

A recept a Kifőztükben is megjelent.

Gyömbéres-mustáros csirke


Hozzávalók 2 személyre
- 2 csirkecomb
- 1 evőkanál mustár
- 1 teáskanál csípős dijoni vagy ír mustár
- 1 teáskanál frissen reszelt gyömbér
- 1/2 kávéskanál méz
- 1 evőkanál olívaolaj
- só
a körethez:
- 10 dkg basmati rizs
- 20 dkg sárgarépa
- 1 evőkanál szezámmag
- 1 evőkanál fekete szezámmag
- 1-2 evőkanál frissen aprított korianderzöld
- olaj
- só

A mustárból, a gyömbérből, a mézből és az olajból elkészítjük a pácot, majd alaposan bedörzsöljük vele a húst, és 1-2 órára félretesszük. Ezután a combokat kiolajozott, tűzálló tálba helyezzük, és 180 fokos sütőben félideig alufóliával lefedve, majd anélkül kb. 1 óra alatt megsütjük.
Közben a körethez a rizst vastag aljú fazékban, kevés olajon megpirítjuk, majd a térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel felöntjük, és fedő alatt megpároljuk. A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítjuk, félretesszük. A sárgarépát vékonyra karikázzuk, nagy lángon, kevés olajon vastag aljú serpenyőben megsütjük, majd a szezámmaggal és a korianderzölddel összeforgatjuk. Melegen, a hússal együtt tálaljuk.

CH tartalom: 48 g CH/fő
Kalóriatartalom: 678 kcal/fő


2016. április 21., csütörtök

Nehezített terepen

Még nem meséltem, de úgy tűnik, néhány alapvető változás lesz a receptekben a jövőben a blogon. Megelégeltem ugyanis az állandó puffadást, és rászántam magam egy ételallergia vizsgálatra és elmentem orvoshoz is. Az eredmény? Számomra sajnos elég szomorú. Az ételallergia tesztet kiütötte a tojás, a tehéntej, a klasszikus búzaliszt, a zöldborsó, a mandula, a mogyoró. Igazából az első kettő, illetve három az igazán fájdalmas. De csak hogy felkerüljön az i-re a pont, a gasztroenteorológus fruktózintoleranciára gyanakodott, és sajnos a vizsgálat igazolt is. Tehát, összegezve: no tojás, no tehéntej, no búzaliszt és no gyümölcs - lassan tényleg fényevő leszek. :)
De a lelkesedésem nem csügged, és tegnap sikerült egy tökéletes kakaós muffint is sütnöm, tej- és tojásmenteset. Szóval nem gondolom, hogy vége lesz a világnak, és persze idővel, ha javultak a tünetek, időszakosan biztos enni fogok azért még ezekből az alapanyagokból is. :) De őszintén szólva, a fruktózintolerancia azért mellbe vágott. Főleg, hogy én gyors szénhidrátnak csak azt ettem szinte, mert a tejtermékeket eddig is legfeljebb sajt formájában ettem. Na azért nehogy azt higgyétek, hogy elkeseredtem. :) Inkább úgy fogom fel, hogy itt egy újabb lehetőség a kreativitásra. A puffadást meg már annyira utáltam, hogy ha csak azon múlik, hogy elmúljon végre, hogy néhány dolgot nem eszem, hát legyen. :)
Szóval, mostantól nehezített terepen fogok mozogni. De mivel van még egy rakat búzával, tejjel, tojással, gyümölccsel telerakott receptem elfekvőben (és mivel teljesen úgysem fogom ezeket kiiktatni, hisz azért nem allergiáról van szó), nem kell aggódnotok, lesznek még "hagyományos" receptek is a blogon.

És csak hogy ezt bizonyítsam, hozok egy jelenlegi diétám szerint sajnos kerülendő süteményt, hagyományos tojásos piskótával. Egy igazi klasszikus, a baracklekváros piskótatekercs, persze diabetikus verzióban, saját sárgabarack lekvárral. :)

A recept a Kifőztükben is megjelent.

Baracklekváros piskótatekercs


Hozzávalók 20 szelethez, 40 x 25 cm-es tepsihez
7,5 dkg fehér tönkölyliszt
7,5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
9 dkg nyírfaporcukor
3,5 dkg olvasztott vaj
3 tojás
1 csipet só
1 teáskanál sütőpor
kb. 2 dl cukormentes sárgabaracklekvár

A tojások sárgáját kézi mixerrel kihabosítjuk a nyírfacukorral, majd elvegyítjük a vajjal. A fehérjét a sóval kemény habbá verjük, és óvatosan a sárgájához forgatjuk. Adagonként finoman összedolgozzuk a sütőporral elkevert, átszitált lisztekkel. A sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 170 fokos sütőben 5-7 perc alatt megsütjük. Nedves konyharuhára borítjuk a tésztát, és lehúzzuk róla a sütőpapírt. A hosszabbik oldalánál fogva a konyharuhával együtt feltekerjük, és hagyjuk kihűlni. Miután kitekertük, megkenjük a lekvárral, majd újra feltekerjük (ezúttal már konyharuha nélkül). Vékonyra szeletelve tálaljuk.

CH tartalom: 8 g CH/szelet
Kalóriatartalom: 53 kcal/fő
(a saját házi sárgabaracklekvárral számolva)




2016. április 13., szerda

Végre

Azt hiszem, minden gátlás nélkül kijelenthetem, büszke vagyok magamra. Kitaláltam ugyanis, hogy bringával fogok az új otthonból is munkába járni. Terveim szerint, ha nem esik, heti 2-3 alkalommal szeretnék betekerni, ami alkalmanként 28-30 km. Végre olyan sport, amit megerőltetés nélkül, örömmel tudok beépíteni a hétköznapjaimba. :) Persze az első heti közel 100 km-es teljesítmény után most visszaesés következik, mivel holmi cukorterheléses vérvétel, vidéki út és társai miatt sajnos a héten már nem tudok a kétkerekűvel dolgozni menni, de majd bepótoljuk a hétvégén. :)
Szóval, imádat, az van :) És végre jó idő is, hogy bringázhassak. :)
És ha már ilyen hipereredményes múlt hetem volt, egészséges receptet kell hoznom. Bár mire ilyenkor este hazaérek, többnyire egy fél disznót ennék meg. De nektek csak egy salátát hozok. :P Na jó, egye fene, abból egy laktatóbb változatot. Egy szelet csirkehússal meg már nem is tűnik olyan diétásnak, nem? :) A lencsét pedig továbbra is imádom. :) De a bringázást jobban. :)

A recept a Kifőztük áprilisi számában is megjelent, Bioháló csírával készült és a szép új Fotókellék hátteremet hasznátam a fotózáshoz. :)

Feketelencse-saláta csírával


Hozzávalók 4-6 személyre
- 35 dkg cékla (tisztítva mérve)
- 20 dkg beluga (fekete) lencse
- 1 nagy póréhagyma
- 5 dkg csírakavalkád vagy más vegyes csíra 
- 1 kávéskanál római kömény
- 1 kávéskanál koriandermag
- 2-3 evőkanál frissen aprított koriander- vagy petrezselyemzöld
- 1 evőkanál vörösborecet
- 2 evőkanál olívaolaj
- só

A lencsét hideg, enyhén sós vízbe szórjuk, felforraljuk, és kis lángra téve kb. 20 perc alatt puhára főzzük. A céklát megpucoljuk, falatnyi kockákra vágjuk. A fűszereket mozsárban durvára törjük, elvegyítjük 1 evőkanál olajjal, és összeforgatjuk a céklával. Sütőpapírral bélelt tepsin eloszlatjuk a zöldséget, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 45 perc alatt megsütjük. A felkarikázott póréhagymát a cékláról lecsöpögő olajban megforgatjuk, és 10 perccel a sütési idő vége előtt a tepsibe szórjuk, így egyszerre lesz kész mindkét zöldség. A maradék olajat elvegyítjük a vörösborecettel, és a lencsét a zöldségekkel, a korianderlevéllel és a csírával összeforgatva tálaljuk.

CH tartalom: 32 g Ch/fő (4 fős adagok esetén)
Kalóriatartalom: 271 kcal/fő (4 fős adagok esetén)




2016. április 8., péntek

A kis bucik

Az ember 3,5 évnyi diétázás után kialakít bizonyos szabályokat az életében, étrendjében.  Az egyik ilyen, hogy nincs jobb, mint a fagyasztóban megbújó kis bucik, amiket kenyér hiányában csak előkapunk, picit megnedvesítjük és 12-15 perc alatt újra átsütve igazi friss, ropogós kenyeret varázsolunk. Bizonyos tekintetben még jobban is szeretem, mint frissen, mert a héja még ropogósabb, én meg azt imádom. :)
Ez egyébként az eddigi legjobban bevált búzalisztes kenyerem. Sajnos az ételintolerancia teszt eredményeképp én egy időre lehet elbúcsúzóm a sima búzaliszttől, de ettől még bátran ajánlom, próbáljátok ki. Vagy kis bucik formájában, vagy egészben sütve. Mivel búzalisztes, formatartóbb, mint a tisztán tönkölylisztből készült kenyerek, így nem igényli feltétlenül, hogy formában süssük ki.
Viszont ezekkel az arányokkal a teljes tésztamennyiség 10 részre osztva pont kiadja 1 bucira a reggeli 30 g CH-t. :)

Teljes kiőrlésű kenyér


Hozzávalók:
- 3,3 dl langyos víz
- 32 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
- 13 dkg fehér tönkölyliszt
- 3 dkg búzasikér
- 2 dkg friss élesztő vagy 1 teáskanál szárított
- 1,5 teáskanál só

A vizet a kenyérsütő üstjében elvegyítjük az élesztővel, majd hozzáadjuk az alaposan összekevert száraz hozzávalókat. A kenyérsütővel bedagasztjuk a tésztát, és az első kelesztést is a gépben hagyjuk (kb.1,5 óra). Ha lejárt a kelesztés, kivesszük a tésztát, enyhén lisztes felületen átgyúrjuk és 10 egyenlő részre osztjuk, kis vekniket formázunk belőle. Kivajazott sütőformába tesszük, vagy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket. Száraz konyharuhával leterítjük és meleg helyen 30-40 percig kelesztjük. Az utolsó 20 percben előmelegítjük a sütőt 210 fokra, alulra belehelyezünk egy üres tepsit. Ha letelt a kelesztési idő, és a kenyerünk szépen, kb. kétszeresére megkelt, a tetejüket vízzel lespricceljük. Az üres tepsibe egy pohár hideg vizet öntünk, betesszük a vekinket a sütőbe és 200 fokon 15-17 percig sütjük. Akkor van kész, ha kongó hangot ad.
Ha nincs kenyérsütő gépünk, akkor 10-15 perc alatt, dagasszuk be a tésztát és kelesszük 45 percen át, vagy használjuk a több fázisos kelesztés-dagasztást (leírás itt).

CH tartalom: 29 g CH/darab - az egész kenyér 297 CH
Kalóriatartalom: 160 kcal/darab - az egész kenyér 1604 kcal

Tipp: a liszt fajtájától, minőségétől függően ehhez a vízmennyiséghez több lisztre is szükségünk lehet. Dagasztás közben nézzünk bele az üstbe, és ha túl ragacsos a tészta, adjunk még hozzá lisztet.




2016. április 3., vasárnap

Répatorta alternatíva

Rájöttem, hogy igazából klasszikus répatorta még sosem került fel a blogra. Pedig a sárgarépás-diós süteményeknek már több verzióját készítettem, valahogy a torta eddig mindig kimarad. No nem mintha most azt hoztam volna, ez is ugyanarra a kaptafára megy, de mégsem répatorta. Egyébként azért szeretek nagyon sárgarépás süteményt sütni, mert a répa természetes cukortartalma miatt kevesebb cukorra van szükség a megfelelően édes íz eléréséhez. A sütőtök is ezért jó, még édesebb, de cserébe a szénhidrát tartalma is jóval magasabb, így többynira azért maradok sárgarépánál. Ez eddigi változatok, amiket készítettem:
Sárgarépás-diós muffin
Diós-sárgarépás kuglóf
Sütőtökös-(pekán)diós muffin

És akkor jöjjön a mostani verzió, ezúttal mascarpone krémmel. A tészta az a ragacsos fajta, ami napokkalkésőbb semszárad ki.

A recept a Kifőztük márciusi számában is megjelent, a kiegészítőket a Butlers biztosította, a csodás fotóhátteret pedig a Fotókellék.

Sárgarépás-diós kocka


Hozzávalók 20 x 30 cm-es tepsihez, 24 szelethez
13 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
7 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg dió
15 dkg nyírfacukor
10 dkg kókuszzsír
10 dkg sárgarépa
1 kisebb alma
4 tojás
1,5 teáskanál sütőpor
1 teáskanál őrölt gyömbér
1 teáskanál őrölt fahéj
a tetejére:
25 dkg mascarpone
2 dl habtejszín
3-5 dkg nyírfaporcukor
1 citrom reszelt héja
a tálaláshoz:
fél diószemek

A diót durvára törjük, száraz serpenyőben megpirítjuk, majd ledaráljuk. A sárgarépát meg az almát meghámozzuk és lereszeljük. A kókuszzsírt kézi mixer segítségével elvegyítjük a cukorral. Hozzáadjuk előbb a tojásokat, majd a sárgarépát és az almát. Belekeverjük a fűszerekkel és sütőporral elvegyített liszteket. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a tésztát, 170 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.
A tejszínt kemény habbá verjük. A mascarponét kézi mixerrel összedolgozzuk a nyírfaporcukorral, majd adagonként beleforgatjuk a tejszínhabot. A krémmel megkenjük a piskótát, felszeleteljük, és dióval a tetején tálaljuk.

CH tartalom: 11 g Ch/fő
Kalóriatartalom: 197 kcal/fő





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...