3000+

A héten két dolog is megdöbbentett. Az első, hogy a facebookon az oldalam kedvelőinek a száma átlépte a 3000-et és a második, hogy ezzel kapcsolatban visszaszámoltam, és rádöbbentem, hogy csaknem 7 éve írom ezt a blogot. Mindkét szám letaglózott őszintén szólva. Utóbbi persze csak az idő rohamos múlása miatt. Előbbi viszont egy olyan szám, amire soha, még csak gondolni sem mertem volna. Tudom, hogy sajnos az utóbbi időben nem voltam túl aktív, de remélem, azért még maradtak itt a régiek közül is. És remélem azt is, hogy lassacskán kicsit több időm, energiám fog jutni a blogra is.
De nem szaporítani akarom itt a szót, aki rendszeresen olvas, tudja, milyen sokat jelent nekem ez a 3000-es szám, hogy ennyien itt vagytok, olvastok és (reményeim szerint) főzitek is a receptjeimet. :) Köszönöm Nektek!

Receptnek pedig olyan hozok, ami nekem magát a tavasz jelenti: rebarbara és tárkony. Mindkettő hatalmas mennyiségben van már a kertben, így ma vettem is a piacon szűzpecsenyét, holnap ezt készítem ebédre. :) Tudom-tudom, a mazsola :) Aki ennyire érzékeny rá, az hagyja el, tegyen bele több nyírfacukrot. De én továbbra is úgy gondolom, hogy számolva, ilyen kis mennyiségben - nálam legalábbis - belefér.

Szűzpecsenye tárkonyos rebarbaramártással

Hozzávalók 4 személyre
- 60 dkg szűzpecsenye
- 1,5 teáskanál őrölt édesköménymag
- 1,5 teáskanál őrölt koriandermag
- 15 dkg bulgur
- 1-2 evőkanál fenyőmag
- só
- frissen őrölt bors
- olívaolaj
a mártáshoz:
- 30 dkg rebarbara
- 3 szál újhagyma
- olívaolaj
- 3 dkg mazsola
- 1 evőkanál nyírfacukor
- 1/2 dl víz
- 1,5 teáskanál koriandermag
- 1 evőkanál balzsamecet
- 3 evőkanál frissen aprított tárkony

A szűzpecsenyét lehártyázzuk, sózzuk, borsozzuk, és bedörzsöljük a fűszerekkel. A mártáshoz a rebarbarát megpucoljuk, és az újhagymával együtt apróra vágjuk, a koriandermagot mozsárban megtörjük. Kisebb fazékban kevés olajat hevítünk, megsütjük rajta a hagymát, majd hozzáadjuk a tört koriandermagot, 1 perc múlva pedig a rebarbarát, a mazsolát és a nyírfacukrot. Felöntjük a vízzel, közepes lángon addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Ekkor hozzáadjuk a balzsamecetet, majd 1 perc múlva levesszük a tűzről, és belekeverjük a tárkonyt.
A bulgurt a térfogatához képest kétszeres mennyiségű sós vízben addig főzzük, amíg be nem szívja az összes nedvességet.
A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.
Kevés olajon a hús minden oldalát fedeles serpenyőben, nagy lángon megpirítjuk, majd kis lángon, lefedve kb. 15 perc alatt átsütjük (a sütési idő függ a szűzpecsenye vastagságától). Tálalás előtt 5 percre alufóliába tekerjük, ezt követően felszeleteljük, a kisült szafttal leöntjük. A fenyőmaggal megszórt bulgurral és a tárkonyos rebarbaramártással tálaljuk.

CH tartalom: 36 g CH/fő
Kalóriatartalom: 496 kcal/fő

Kedvenc spárgás recept

Hajjaj, teljesen megfeledkeztem róla, hogy tavaly óta vár a sorára egy spárgás receptem. Vártam, hogy végre szezonja legyen, most meg majdnem lemaradok róla. :) Ejnye! :)

Pedig ezt a spárgát vétek lenne elfelejteni, a húsról nem is beszélve :) Ez a spárga az eddigi kedvencem, és tervezem, hogy idén már nem csaka grillsütőben sütve készítem el, hanem majd kint a kertben, rendesen grillezve, mert a sütős változatért nem rajongok annyira. De a spárga mondjuk még úgy is zseniális.

A spárga receptje a Kifőztükben is megjelent, a szezámmag pedig a Fűszerésznél kapható :)
Narancsos-szójaszószos szűzérme grillezett szezámmagos spárgával és rizzsel

Hozzávalók 4 személyre
50-55 dkg szűzpesenye
1 narancs reszelt héja és leve
2 evőkanál szójaszósz (cukor és gluténmentes)
1 evőkanál olaj
15 dkg basmati rizs
1 csomag zöld spárga (tisztítva kb. 40 dkg)
1 csapott evőkanál fekete szezámmag
1 csapott evőkanál szezámmag
2 teáskanál (szezám)olaj
a tálaláshoz:
friss korianderzöld

A szűzpecsenyét ferdén, kb. 2 centis szeletekre vágjuk, majd alaposan beleforgatjuk a narancslé, narancshéj, szójaszósz és olaj keverékébe. Legalább 2-3 órán át hűtőben pácoljuk, majd fél órával a sütés előtt kivesszük, hogy szobahőmérsékletű legyen a hús.
A rizs kevés olajon megpirítjuk, majd felöntjük térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel. Enyhén sózzuk, majd lefedve kb. 15 perc alatt megfőzzük. A spárgát megmossuk, megszárítjuk, a fás végeit letörjük. A kétféle szezámmagot száraz serpenyőben megpirítjuk. A spárgát 1 teáskanál olajjal összeforgatjuk, és sütőben vagy szabad tűzön kb. 10 perc alatt a hússzeletekkel együtt grillezzük. A spárgát meglocsoljuk a maradék olajjal, összeforgatjuk a pirított szezámmaggal és megszórjuk korianderzölddel.

CH tartalom: 34 g CH/fő
Kalóriatartalom: 465 kcal/fő

Egy kedvenc diétásra szabva

Az elmúlt egy napban a régi receptek feldolgozásával foglalatoskodtam. Számolom a szénhidrát- és kalóriatartalmat, átalakítom a recepteket, ahol lehet, ami meg sajnos már sosem fog beleférni,azokat leveszem. Azért van néhány, amit kifejezetten sajnálok. De hát mit lehet tenni, ezekről le kellett mondani. De jó pár receptet félretettem ezek közül azzal a céllal, hogy átalakítom őket és elkészítem a diétás változatukat.
Ez a mostani is ilyen.Bár itt szerencsére sokat nem kellett átalakítani. Minden esetre a rakott karfiol egy olyan étel, amit valamiért gyermekkoromban sosem ettünk, már felnőtt fejjel kóstoltam meg először, és teljes szerelem volt. Kevés klasszikus magyaros fogást készítek itthon, d ezt egyszerűen imádom. Igaz, picit macerás, hisz a barna rizst előre meg kell főzni és az nem kevés idő. De megéri. :) Persze kiszedni nem lehet úgy,hogy egyben maradjon, mivel nincs benne felesleges töltőanyag. De kit érdekel. :)
És ami a legjobb benne, hogy bár a szénhidrát nem túl sok benn, egy férfit is könnyedén jól lakathatunk ezzel az adaggal.:)

A recept a Kifőztükben is megjelent.

Rakott karfiol

Hozzávalók 4 személyre
- 1 közepes karfiol (kb. 55 dkg a hasznosított része)
- 40 dkg darált sertéscomb
- 20 dkg barna rizs
- 1 vöröshagyma
- 1 paradicsom
- 1 paprika
- 3 dl tejföl
- 2 tojás
- 1/2 evőkanál teljes kiőrlésű zsemlemorzsa
- 1 teáskanál őrölt pirospaprika
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj

Vastag aljú fazékban felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű vízzel. Sózzuk, és lefedve, kis lángon kb. 45 perc alatt puhára főzzük.
A karfiolt rózsáira szedjük, és lobogó, sós vízben kb. 5 perc alatt előfőzzük. A hagymát finomra aprítjuk, a paprikát és a paradicsomot felkockázzuk. Kevés olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a darált húst, enyhén sózzuk, borsozzuk, pirospaprikával fűszerezzük. Néhány perc múlva elvegyítjük a paradicsommal és a paprikával. További 3-4 perc alatt megsütjük, félretesszük. Egy tűzálló tálat kikenünk olajjal, eloszlatjuk az alján a karfiol felét, erre kerül egy réteg rizs, majd egy réteg hús, ismét rizs és hús, végül pedig a megmaradt karfiol. A tetejére öntjük a tojással elkevert tejfölt, megszórjuk a zsemlemorzsával. 200 fokos sütőben 30 percig sütjük (az első 15 percben letakarva), amíg szépen meg nem pirul a teteje.

CH tartalom: 47 g CH6fő
Kalóriatartalom: 569 kcal/fő

Almával töltve

Azért néha lázadok a konyhában. Legalábbis az Uram ellen. Ő ugyanis kézzel-lábbal tiltakozik a gyümölcs-hús párosításhoz. Én meg nagyon szeretem, ezért időnként azért megpróbálkozom vele. Ázsiai konyha tekintetében ez még viszonylag könnyebb, a mangós csirkecurryt például ő is imádta, és az ananászost is megette végül :)
Amikor elmondtam neki, hogy almával töltött karajt fogok sütni, hát nem mondanám, hogy rajongott az ötletért. Mikor kiszedtem a tányérra, még akkor is erős volt az ellenállás, sőt, az első falatok után is. Mondtam, hogy akkor adja ide az almát, én szívesen megeszem. No nem, azt már nem engedte. :)

Ennek ellenére azért nem kísértem a sorsot, így a jövőben is csak ritkán készítek ilyen kombinációt. :)
A hús mennyisége 6 főre is elegendő, ha nem vagyunk nagy húsfogyasztók. Legközelebb szerintem gombával fogom tölteni, azt azért biztos az Uram is jobban értékeli. :)

Fűszeres almával töltött sertéskaraj

Hozzávalók 4 személyre
- 70 dkg sertéskaraj
- 6 vékony szelet füstölt szalonna
- 20 dkg hámozott alma
- 1/2 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 rozmaringág
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj vagy kókuszzsír
- a körethez:
- 20 dkg basmati rizs
- húsleves
- 1 zeller
- 1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
- só
- (olíva)olaj vagy kókuszzsír

Az almát 1/2-1 cm-es kockákra vágjuk. A felaprított hagymákat kevés zsiradékon megpirítjuk, hozzáadjuk az almát, és 1/2 dl vízzel puhára pároljuk. Az apróra vágott rozmaringlevelekkel ízesítjük, és levesszük a tűzről.
A karajt hosszában bevágjuk csigavonalban úgy, hogy 1-2 cm vastagságban kitekerhessük. Mindkét oldalát alaposan sózzuk, borsozzuk, eloszlatjuk rajta az almás tölteléket. Feltekerjük, beborítjuk a szalonnaszeletekkel, és az egészet összekötözzük. Tepsibe helyezett grillrácsra tesszük, és 160 fokra előmelegített sütőben 1,5 órán át sütjük. Ha szükséges, az utolsó 10 percben növelhetjük a hőfokot, hogy megpiruljon a teteje.
A körethez vastag aljú fazékban felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű húslevessel. Lefedve, kis lángon kb. 15 perc alatt puhára pároljuk. A zellert 1 cm-es kockákra vágjuk, kevés zsiradékon, nagy lángon kb. 5 perc alatt megsütjük, és elvegyítjük a rizzsel.
A húst 5 percig pihentetjük szeletelés előtt, majd a petrezselyemmel meghintett zelleres rizzsel tálaljuk.

CH tartalom: 46 g CH/fő
Kalóriatartalom: 602 kcal/fő

Amikor túlvállalom magam

Az Uram szerint mindig túlvállalom magam. Ezt mondja, ha még este 11-kor is a konyhában állok a félkész másnapi ebéd felett, vagy akkor tolom be a kenyeret a sütőbe. Vagy mikor reggel már 10 perce el kellett volna indulni, én meg még mindig próbálom kutyafuttában lefotózni az aznap reggel készült ebédemet, hogy felkerülhessen majd a blogra. Vagy mikor szombaton a reggeli piacozás, bevásárlás, konyha rendrakás, majd önmegvalósító három fogásos ebédfőzésnél a tervezett 1 óra helyett csak 3 órakor lesz ebéd. Vagy, mikor este hulla fáradtan hisztérikusan szitkozódom, mert a rohanvást összedobott süti tésztája persze nem úgy működik, ahogy elképzeltem. És ezt mondta ma este is, mikor szintén hevesen szapultam a piskótát, ami a tervezett 25 perc helyett 45 perc alatt sült csak át, és persze így a pontosan kicentizett időbeosztás (mi szerint amint megsül a süti, mehet be a kenyér a sütőbe) felborult, és túlkelt a kenyér. Ami persze 1 kiló lisztből készült, hogy lehessen mit lefagyasztani, hogy ne legyen mindig ez az őrület esténként, hogy kenyeret kell sütni.
Szóval, túlvállalom magam. Mondja ő. Khm.. ez persze olaj a tűzre. Mert bizony ilyenkor lobbanok ám csak igazán lángra, hogy akkor mesélje már el, mégis hogyan ne vállaljam túl magam, amikor dolgozom, mellette napi hatszori étkezéshez sütöm-főzöm a megfelelő ételeket, amikor heti négyszer kell sportolnom, meg akupunktúrára járni, esténként lábfürdőzni 20 percet és még egy rakat dolgot megtenni, amit előírnak vagy én jónak gondolok. Tényleg, egészen biztosan csak én vállalom túl magam. De akkor várom a javaslatokat, hol és mit tudnék leadni ezekből. Ja és akkor még nem beszéltem a blogra készülő anyagokról, a barátokról, családról és a háztartásról (természetesen nem fontossági sorrendben van a felsorolás). :)
Aztán a vihar elül, és konstatálom, hogy a kenyér ugyan picit túlkelt, de azért még határértéken belül van és ehető, a süti sem lesz életem alkotása, de legalább megvan vele a tízórai és az uzsonna. És minden visszaáll a normális kerékvágásba és majd talán éjfél felé az alvásig is eljutok.
Bizony, ilyenek a dolgos hétköznapok. és ilyen vagyok én, amikor túlvállalom magam. Gyakorlatilag mindig. :)

És akkor egy olyan receptet hozok mára, ami szintén egy ilyen túlvállalt hétvégén született. A lencse az elmúlt évek egyik legnagyobb kedvence lett nálam. Laktató, ezerféleképpen és gyorsan elkészíthető és legalább nincs benne glutén sem.

A recept a Kifőztük online gasztromagazinban jelent meg.

Köményes szűzpecsenye paradicsomos lencsével

Hozzávalók 4 személyre
- 50 dkg szűzpecsenye
- 2 teáskanál köménymag
- 15 dkg apró szemű barna lencse
- 15 dkg beluga (fekete) lencse
- 1 konzerv paradicsom (40 dkg)
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 evőkanál frissen aprított korianderlevél
- 2 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
- 1 kávéskanál koriandermag
- 1 kávéskanál őrölt pirospaprika
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj vagy kókuszzsír
a tálaláshoz:
- zöld fűszerek

A hagymákat felaprítjuk, és vastag aljú fazékban, kevés zsiradékon megsütjük. Hozzáadjuk a koriandermagot és a pirospaprikát, 1 percig pirítjuk, majd elvegyítjük a paradicsommal, a kétféle, megmosott lencsével, a zöld fűszerekkel, és felöntjük 8 dl vízzel. Sózzuk, borsozzuk, és közepes lángon, 20-25 perc alatt (ha régebbi a lencse, több idő is kellhet neki), időnként megkeverve megfőzzük a lencsét. Ekkorra a ragu besűrűsödik, de ha szükséges, egy kicsit rotyogtathatjuk még fedő nélkül. Közben a húsról eltávolítjuk a hártyás részeket, sózzuk, borsozzuk, majd a mozsárban enyhén megtört köménymagba forgatjuk. Egy serpenyőben kevés zsiradékot hevítünk, és a szűzpecsenye minden oldalát kérgesre sütjük rajta (ha nem fér bele a serpenyőbe, félbevágjuk). 1/2 dl vizet öntünk alá, és lefedve 5 percig pároljuk, ez idő alatt belül is átsül. Zöld fűszerekkel megszórva tálaljuk.

CH tartalom: 38 g CH/fő (fontos! a lencse szénhidráttartalma típusonként nagyon változó, az általam használt barna lencséé például csak 29 g szénhidrát 100 g-ban)
Kalóriatartalom: 494 kcal/fő

Megszokások

Egy párkapcsolatban mindig kötünk kompromisszumokat. Én azt az elvet vallom, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket inkább megszokunk (ergó kompromisszumot  kötünk a megváltoztathatatlannal :) ), mint hogy állandóan és örökösen küzdjünk ellene. Mert bizony mások vagyunk és mindannyiunknak megvannak a magunk kis szokásai. Temrészetesen nálunk sincs ez másképp és az évek múltával a kompromisszumok megszokássá válnak. Nincs is ezzel semmi baj. :)
Általában együtt jövünk haza a munkából az Urammal, de múlt héten egyik nap én értem haza előbb.  Elég nyűgös napom volt, így tény és való, hogy gondolkodás nélkül tettem egymás után a rutinfeladatokat: táska le, fűtés felteker, ilyenek. És persze bekapcsoltam a tévét is (sajnos rossz szokás, de mindig bekapcsolom és a háttérben valami nyomozós sorozatot bambulok). Konstatáltam, hogy híradó megy benne, majd leültem a kanapéra a gépemhez. Eltelt szerintem jó 10 perc, mire rájöttem: tulajdonképpen miért is megy a híradó? Én ugyanis kifejezetten utálom. De az Uram meg mindig ezt akarja nézni, hát megszoktam, hogy ha híradó megy, nincs mese, azt kell nézni, nem lehet elkapcsolni. Hát így vagyunk a mindennapjaink, a megszokások és a kompromisszumok rabjai. :)

De hogy megtörjük a megszokásokat, egy időben lehetett kapni az egyik kisker láncban gömbcukkinit. Évek óta vágytam már rá, hogy kapjak valahol, annyira mutatós, így hát nagyon boldog voltam, mikor megláttam a boltban. Szerintem ha vendégeket akarunk elkápráztatni, akkor is tökéletes választás, mivel elő lehet készíteni és az utolsó sütési fázissal megvárhatjuk a vendégek érkezését. :)

A recept a Kifőztük februári számában jelent meg.

Töltött gömbcukkini

Hozzávalók 4 személyre
- 4 gömbcukkini
- 20 dkg darált sertéscomb
- 10 dkg vörös lencse
- 7 dkg sűrített paradicsom
- 1/2 vöröshagyma
- 1 teáskanál kakukkfű
- 1 teáskanál Worchestershire szósz
- 5 dkg reszelt sajt
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj

A cukkinik tetejét levágjuk, a belsejüket kiskanállal kikaparjuk úgy, hogy kb. 1 cm vastagságban megmaradjon a húsuk. Enyhén sózzuk, borsozzuk, kevés olajjal kívül és belül megkenjük. Vágott felükkel lefelé sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 200 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük (nem kell teljesen átsütni). Közben elkészítjük a tölteléket: a vörös lencsét alaposan leöblítjük, bő, sós vízben megfőzzük. A hagymát felaprítjuk, kevés olívaolajon megpirítjuk, hozzáadjuk a darált húst. Sózzuk, borsozzuk, 4-5 perc alatt megsütjük. Elvegyítjük a leszűrt lencsével, belekeverjük a sűrített paradicsomot, a kakukkfüvet és a Worchestershire szószt, 1 percig forraljuk, majd levesszük a tűzről. Belekeverjük a sajt 2/3-át, és a masszával megtöltjük a cukkiniket. A maradék reszelt sajtot a töltelékekre osztjuk, mindegyikre ráhelyezzük a cukkini tetejét. A töltött zöldségeket visszatesszük a sütőbe, és további 10 percig sütjük.

CH tartalom: 26 g CH/fő
Kalóriatartalom: 241 kcal/fő

Gyorskaja otthon

Bizony, létezik a gyorskaja nálam is, csak én inkább magam készítem. És nem azért hívom így, mert hasonlít a gyorséttermi fogásokra, hanem mert ugyanazon okból készítem őket, mint amiért sokan gyorsétterembe járnak: nincs idő másra. Ezek a a fogások amúgy rendszerint reggel készülnek, mielőtt munkába mennék, ugyanis általában 15-20 perc alatt elkészíthetőek, sokszor ráadásul nem is kell mindig végig ott állni mellettük.
Nem mondom, hogy ezek a fogások jelentik a gasztronómia csúcsát. Viszont hihetetlenül egyszerű és gyors elkészíteni őket, így nem kell lemondanunk idő hiányában az egészséges táplálkozásról.

A recept a Kifőztük magazin januári számában jelent meg.

Harisszás darált hús rizzsel (2 személyre)

- 10 dkg basmati rizs
- kb. 2 dl húsleves
- 15 dkg darált sertéscomb
- 1 kápiapaprika
- 1/2 fej kisebb vöröshagyma
- 1 púpos teáskanál harissza
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj

Vastag aljú fazékban felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű húslevessel. Lefedve, kis lángon kb. 15 perc alatt puhára főzzük.
A vöröshagymát felaprítjuk, a paprikát felkockázzuk, nagy lángon, kevés olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a harisszát, majd a darált húst, és megsütjük. A rizzsel tálaljuk.

CH tartalom: 43 g CH/adag
Kalóriatartalom: 344 kcal/adag

Karácsonyi menü (főétel)

Vészesen közeledik a karácsony. Én még távolról sem tartok ott, hogy menön és bevásárlólistán gondolkodjam, viszont tudom, hogy mások már rég megtervezték a menüt. Szóval gyorsan íme, a főétel a karácsonyi menühöz.

A karácsonyi menü a Kifőztük decemberiszámában jelent meg és így áll össze:
Körtés-diós-kéksajtos saláta - 5 g CH
Almás zellerkrémleves - 7 g CH
Egyben sült zöldfűszeres sertéskaraj gombás rizzsel - 31 g CH
(Töltött sült alma - az alapmenübe nem tartozik bele, mivel akkor kicsit sok már a szénhidrát, de szerintem nyugodtan készítsük el hozzá, ennél nagyobb kilengésünk ne legyen karácsonykor ;) )
Almás-mákos pohárkrém - 13 g CH

3 fogás esetén (leves, főétel, desszert) 51 g szénhidrát
4 fogás esetén 56 g szénhidrát

Egyben sült sertéskaraj (6-8 főre)

- 2 kg csontos sertéskaraj (szűzpecsenyével együtt)
- 10 dkg füstölt szalonna
- 1/2 fej kisebb vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
- 1 evőkanál frissen aprított zsálya
- 1 evőkanál friss kakukkfű
- 2 babérlevél, apróra törve
- só
- őrölt bors
- 2 dl sör


A húst kicsontozzuk, sózzuk, borsozzuk, a tetejét beborítjuk a vékony szeletekre vágott szalonnával (így sütés közben nem fog kiszáradni a karaj). A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk, majd elvegyítjük a zöld fűszerekkel és a babérral. A keveréket a karaj és a szűzpecsenye közötti részre töltjük, és szorosan összekötjük a húst. Tűzálló tálba fektetjük, meglocsoljuk a sörrel, és 160 fokra előmelegített sütőbe tesszük. 2-2,5 órán át sütjük (az első 1/2 órában lefedve), közben félóránként meglocsoljuk a sörös pecsenyelével.

Fehérboros-gombás rizs (4 főre)

- 15 dkg basmati rizs
- húsleves
- 30 dkg csiperkegomba
- 1 dl fehérbor
- 1 evőkanál friss kakukkfűlevél
- 1 evőkanál frissen aprított petrezselyemzöld
- só
- őrölt bors
- (olíva)olaj

Vastagabb aljú edényben felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű húslevessel. Lefedve, kis lángon kb. 15 perc alatt megfőzzük.
Közben elkészítjük a gombát: alaposan megmossuk, felszeleteljük. Egy nagy serpenyőben, kevés forró olajon két részletben megpirítjuk, majd félretesszük. A serpenyőbe öntjük a fehérbort és a kakukkfüvet, 1 percig forraljuk, majd a gombát beleszórva további 1 percig főzzük, végül összeforgatjuk a rizzsel.

CH tartalom: 32 g CH/adag
Kalóriatartalom: 193 kcal/adag

Főzés terápiás céllal :)

Be kellene vezetni a terápiás célzatú főzést. Nálam tuti működne. Nem akarom szépíteni, rettenetes napom volt, én legalábbis nap végére pocsékul éreztem magam. Kb. egy órás vívódás utána azonban (főzzek-nefőzzek-demit-denincsisitthonsemmi-elkénemeniaboltba-defáradtvagyoknemmegyek-akkornemfőzök-deakkormiteszekvacsorára-demégiskénefőzni) előkotortam pár többé-kevésbé még hasznosítható alapanyagot a hűtő mélyéről és nekiálltam főzni. Egy óra elteltével - mint akit kicseréltek. Igaz, még mindig látom rózsaszínben a világot, de legalább már nem fekete.
Persze, ez a taktika nem mindig segít. Például, ha az ilyen lelkiállapotban készült étel nem sikerül. Na, akkor meneküljön ki merre lát. :)
(Szerencsére, a mai vacsi fenséges lett, így nem fenyeget nagy veszély, ilyenkor már csak az bosszant, hogy nem tudom lefotózni lámpafénynél :( )

Ez a recept ugyan nem így született, de szintén a hűtőben és mélyhűtőben kallódó maradékokból adódott össze. 

Zsályás húsgolyó sült céklás-fetás rizzsel

- 40 dkg darált sertéscomb
- 1 közepes fej vöröshagyma (kb 8 dkg)
- 1 evőkanál frissen aprított zsálya / 1 tk szárított
- 1 ek tejföl
- 20 dkg basmati rizs
- 2 kisebb cékla (kb. 25 dkg)
- 10 dkg feta sajt
- néhány ág kakukkfű
- só, bors
- (olíva)olaj

A céklát megpucoljuk, felszeleteljük kb 1 cm vastagságúra, kevés olajjal összekeverjük és egy tűzálló tálba helyezzük. 180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Közben a vöröshagymát felaprítjuk, összegyúrjuk a darált hússal, tejföllel, zsályával, borssal és sóval. Kis golyókat formázunk belőle és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt (a húsgolyók méretétől függően) megsütjük (betehetjük a cékla mellé, közben egyszer rázzuk meg a tepsit, hogy több helyen is pirulhassanak a húsgolyók.
Közben elkészítjük a rizst: egy vastag aljú fazékban olajat hevítünk, egy percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük (a térfogatához képest) kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk és kb. 15 perc alatt  alacsony lángon, lefedve megpároljuk.
Tálaláskoz a rizsre helyezzük a sült céklát, a húsgolyókat, rámorzsoljuk a fetát és megszórjuk a kakukkfű levelekkel.

CH tartalom: 43 g CH/adag
Kalóriatartalom: 365 kcal/adag

Konzekvenciák

Idén ma először biciklivel mentem munkába. Ennek ereményeképp az alábbi konzekvenciákat vontam le:

1. munkába biciklizni jó.
2. munkából hazafelé biciklizni - még jobb.
3. azaz út, ami már tavaly is hepehupás volt, az még most is az.
4. sőt, még hepehupásabb (a táskám kétszer kis híján leesett a csomagtartóról).
5. mindez még egy ok, hogy a kerülő úton menjek munkába.
6. a gyalogosok még nem szokták meg a bicikliseket az utakon.
7. az autósok sem.
8. azt hiszem, nem is fogják. :) 
9. a biciklis még mindig biciklis, az autós meg autós - és mindkettő szidja a másikat.
10. ennek ellenére az én véleményem az, hogy legyünk türelmesek egymással.
11. kivéve, ha a pirosra felfestett bicikliút mellől úgy akar egy parkoló autó kiállni, hogy eszébe sem jut a visszapillantóba nézni.
12. főleg, ha ezek után még úgy gondolja, jópofa dolog fütyülni a csinos bringás csaj után, akit majdnem elütött.
13. mindemellett kifejezetten boldogító érzés a rostokoló autósor mellett elsuhanni.
14. amik azonban rettentően büdösek, ami pedig némiképp árnyékolja a boldogító érzést.
15. a város gyönyörű részein tekerni (Duna-part, Andrássy út, Városliget) ugyanakkor csodás érzés.

Mára ennyi, de jövő héten terveim szerint bővítem még a listát. :) Hát még ha süt majd a nap is, és nem ilyen borús lesz az idő, mint ma. :)

Mellé pedig egy finom és egészséges ázsiai fogást hoztam mára. Az eddigi egyik legjobb ázsiai, amit készítettem.

Kínai keles pirított sertés rizzsel

- 500 g darált sertéshús
- 80 g kínai kel
- 1 csokor újhagyma
- 3 cm gyömbér
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 ek szójaszósz (én cukor nélkülit használtam)
- 1 tk méz
- 1 ek rizsecet
 - 1/2 chili (ízlés szerint lehet több is)
- 1/2 lime leve
- 180 g basmati rizs
- só, bors, olaj

A rizst kevés olajon megpirítjuk, majd kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben megfőzzük. (dobhatunk néhány szem szegfűszeget is a lábasba) A gyömbért és a fokhagymát felaprítjuk, csipit felkarikázzuk. A kínai kelt felcsíkozzuk, az újhagymát karikákra/hasábokra vágjuk) A húst kevés olajon 8-10 perc alatt megpirítjuk, hogy elkezdjen összesülni, ekkor hozzáadjuk a gyömbért, fokhagymát, a chilit, a mézet, a szójaszószt és a rizsecetet, majd felöntjük 1,5 dl vízzel. Kb.10 perc alatt elfőzzük a vizet róla, amíg szépen besűrűsödik. Ekkor hozzáadjuk az újhagymát, pár percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a kínai kelt is. Kb.1 percig pirítjuk, amíg elkezd összeesni, de a színe még szép friss zöld marad. A lime levével meglocsoljuk, a rizzsl tálaljuk.

CH tartalom: 39 g CH/adag
Kalóriatartalom: 345 kcal/adag

A rózsaszín gnocchi

Nyilvánosan is el kell ismernem, hogy rettenetesen nagy mázlista vagyok, ami a főzés kontra Uram viszonyát illeti. Az igazság az, nem is tudom, mit csinálnék egy olyan férfi mellett, aki hús-sültkrumpli kombináción tud csak létezni. Legnagyobb szerencsémre (bár talán ez nem véletlen) az én Uram mindenevő. Hihetetlenül vállalkozó szellemű, és azt kell, hogy mondjam, hogy az együtt töltött évek alatt egy kezemen meg tudom számolni, hogy mi az, amit nem evett volna meg (ugyanis mindent becsülettel megevett, legfeljebb nemtetszését nyilvánította ki). Akadt ugyanis néhány, amelyért kevésbé lelkesedett (például még a kezdetek-kezdetén készítettem egy szerintem isteni narancsos salátát, de ő kevésbé rajongott érte - azóta elfogadtam, hogy az édes-sós párosításokat nem szabad erőltetni :) )
De az eltérő ízlésünk ellenére is - és ezt is el kell ismernem - akadt néhány melléfogásom. Az egyik szintén régről, szerintem kb. 4 évvel ezelőttről származik, amikor még sem blog, sem nagy tapasztalat nem állt rendelkezésemre. Vállalkozó kedv azonban akadt bőven. :) Így történt egy nap, hogy láttam egy rettenetesen mutatós fotót a TV Paprika facebook oldalán egy céklás gnocchiról. Teljesen odáig voltam érte. Formabontó volt, a gnocchit pedig szeretjük, hát, gondoltam, elkészítem.
Nos... khm... elismerem, nem volt jó ötlet. Utána jóideig semmilyen céklás dolgot nem készítettem. A sors fintora, hogy a legutóbbi receptem, amiért nem annyira rajongott az Uram, szintén egy céklás kísérlet volt, mégpedig egy juhtúrós-céklás-rukkolás szendvicskrém. Ami a mai cékla-divatot figyelve nem is volt elvetemült javaslat, nekem ízlett is. Minden esetre az egészen biztos, hogy az elmúlt években egyre többször feltűnő céklás borwnie-t ezek után minden bizonnyal már nem fogom elkészíteni. Ahogy a rózsaszínű céklás gnocchit sem fogom többé megkísérelni. :) Azóta is emlegetjük. :)

És mivel ilyen részletesen beszámoltam arról, mit nem szeretett az én Uram, hozok egy olyan receptet, amiért viszont abszolút rajongott. :)

Paradicsomos húsgombócok

Hozzávalók a húsgombóchoz:
- 30 dkg darált sertéshús
- 1 közepes fejvöröshagyma (kb. 8 dkg)
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 tojás
- 1 marék reszelt sajt
- 1 ek zsemlemorzsa
- 2/3 tk köménymag
- 1-1,5 tk só
- bors

Hozzávalók a paradicsomszószhoz:
- 1 fej vöröshagyma (kb. 10-12 dkg)
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 konzerv paradicsom (40 dkg)
- 1 kis konzerv paradicsompüré (7 dkg)
- 1 kk méz
- 1 ek Worcestershire szósz
- 1 tk szárított oregánó
- 1 tk szárított bazsalikom
- só, bors, olívaolaj

A húsgombóchoz a hagymákat finomra aprítjuk, a köménymagot mozsárban összetörjük a sóval és borssal. Az egészet összekeverjük, jó alaposan összegyúrjuk, majd legalább fél órát pihentetjük a hűtőben. Közben elkészítjük a paradicsomszószt. Ehhez felaprítjuk a hagymákat, majd kevés olívaolajon 10 percig pároljuk, hozzáadjuk a konzerv paradicsomot, a paradicsompürét, mézet és fűszereket, valamint kb. 2-3 dl vizet. 10 percig főzzük.
Amíg a paradicsomszósz fő, előkészítjük a gombócokat. Kisebb golyókat formálunk belőlük,majd egy serpenyőben kevés olívaolajon minden oldalukat kb. 5 perc alatt megpirítjuk. Ekkor beletesszük őket a paradicsomszószba, és alacsony lángon további 10 percig főzzük. Ha túl sűrű a szósz, öntsünk hozzá még egy kis vizet.

Köretként tésztát kínálunk hozzá, diétát tartóknak 4 főre 18 dkg tésztával.

CH tartalom: 49 g CH/adag (fejenként 4,5 dkg száraztésztával számolva)
Kalóriatartalom: 437 kcal/adag (fejenként 4,5 dkg száraztésztával számolva)

Hangulat + ruhásszekrény - bonyolult kombináció :)

A női lélek rejtelmeit mi magunk sem értjük sokszor, ebben én egészen biztos vagyok. Ahogy azt sem, hogy miért vagyunk ennyire kiszolgáltatva önnön hangulatunknak.
Vegyünk csak egy példát: mondjuk engem, és a kérdést, mit vegyek ma fel munkába/vacsorához/vendégségbe/bárhová és rájövünk, felesleges ellenállást tanúsítani: minden a hangulaton múlik. :)
Mostanában próbálom optimalizálni a reggeli készülődést, hátha beleférne valahogy rövidebb időkeretbe. Ennek érdekében pár napig ismételten megpróbálkoztam azzal a variációval, hogy este előkészítem, miben megyek másnap dolgozni. Nos, kérem, a totális kudarc. Felesleges. Csak még egy adag ruhával többet tehetek el este. Jobb esetben a bugyi meg a melltartó megmarad, rosszabban még az sem. :) Képtelenség, számomra legalábbis. Egyszerűen muszáj, hogy az aznapi hangulatomnak megfelelően öltözzek fel. Ez valami olyan belülről fakadó késztetés, aminek ha nem teszek eleget, tökéletesen megbosszulja magát, erre már rájöttem.:)
A legrosszabb azonban, amikor nyűgös vagyok. Na, az a vég. Olyankor nincs olyan ruha, ami tetszene, pontosabban amiben aznap jól érezném magam. Ezért felveszek egy variációt. Meg még egyet. És még egyet. Az Uram ilyenkor már csak nevet rajtam, mert a vége mindig ugyanaz: egy nagy halom ágyra ledobált ruha. És persze az ördögi kör: mindig a legelső ruhához térek vissza a sokadik verziót után. Extrém esetekben amúgy egy reggeli készülődés esetén ez úgy néz ki, hogy 10 percenként más ruhában jelenek meg  nappaliban és teszem tovább a dolgomat, ahogy normálisan. 10 perc elteltével ugyanis rájövök, hogy mégsem ez lesz az igazi. :) Botrányos. :) Miért vagyunk mi ilyenek?  És egyáltalán, minek köszönhető mindez? Szeszély? Hangulat? Döntésképtelenség? Vagy szimplán csak szörnyű vagyok? :)
De egy biztos: amit ilyenkor nem szabad megtenni, megkérdezni az Uram, hogy szerinte melyik legyen. Tuti, hogy arra szavaz, amit a legkevésbé szeretnék. :)

Azt hiszem, a főzésben is hasonlóan szeszélyes vagyok. :) De talán ha nem lennék, akkor nem is főznék ennyi féle dolgot, nem? :)

Gombás sertésragu bulgurral

- 40 dkg sertéscomb
- 2 nagyobb sárgarépa
- 1 fehérrépa
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 25 dkg apró szemű barna csiperke
- 1,5 dl vörösbor
- 2 babérlevél
- 1/2 csokor petrezselyem
- 18 dkg bulgur
- só, bors, olívaolaj

A sertéscombot megtisztítjuk a zsíros, esetleg hártyás részektől, majd falatnyi kockákra vágjuk. A vöröshagymát felaprítjuk, a répákat felkarikázzuk, a gombát pedig felezzük/negyedeljük, attól függően, hogy mekkora darabok.
A vöröshagymát olívaolajon megfonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a húst és nagy lángon 4-5 percig pirítjuk. Ekkor felöntjük a borral, ha felére elforrt, akkor hozzáadjuk a sárgarépát és a fehérrépát. Aláöntünk annyi vizet, amennyi elfedi, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a petrezselymet és a babérleveleket. Lefedve bő 1 órán át alacsony lángon rotyogtatjuk, keverni nem kell, csak néha megrázogatni serpenyőt.  Ekkor eltávolítjuk a fedőt (víznek is kevesebbnek kell már lennie). Beledobjuk a gombát és még 15-20 percig főzzük, amíg a gomba is átfő, de ekkor már nem tesszük rá a fedőt. A végén ha nem elég sűrű a leve, egy kevés liszttel készíthetünk hozzá rántást, de nem kell.
Amíg a hús fő, kimérjük a bulgurt egy csészébe, kétszeres mennyiségű vizet felforralunk, beleöntjük a bulgurt, sózzuk és lefedve alacsony lángon megfőzzük (kb. 15 perc).
Tálaláskor petrezselyemmel megszórjuk.

CH tartalom: 40 g lassú CH/adag
Kalóriatartalom: 396 kcal/adag

Ez itt nem rólam szól

Szóval az úgy kezdődött, hogy egy hónapja megláttam Babettnél a sárgarépás, magvas kenyér receptjét. Azóta szerintem nem volt olyan nap, hogy ne gondoltam volna erre a kenyérre (tudom, beteges... :)). Először azét nem tudtam elkészíteni, mert mostanában sehol nem kaptam fehér tönkölylisztet, márpedig azzal akartam készíteni. Aztán időm nem volt. Mára viszont addig fajult a házi kenyér, és leginkább e kenyér utáni vágyam, hogy úgy döntöttem, nekiesek munka után. Persze menet közben derült ki, hogy a napraforgómag bemolyosodott, hát mehettünk a boltba is. Ezek után sikerült az első egy óra kelesztés után rossz arányban összekevernem a hozzávalókat (egész egyszerűen elnéztem), ezáltal olyan lett a tészta, mint egy betondarab, amit keleszthetnék az örökkévalóságig, sosem lenne jobb. Hát bekevertem újra az alapokat, hogy elölről kezdjem az egyészet. Durva becslésem szerint éjfél előtt biztos nem lesz kész a kenyér, ami annak tudatában, hogy legkésőbb 5:30-kor kelnem kell holnap, nem épp a legjobb hír. De akkor is, én ma megsütöm ezt a kenyeret.
Az Urammal épp évődtünk valamin, amikor is közöltem vele, hogy "látod, még kenyeret is sütök neked". Ő pedig erre a létező legkomolyabb ábrázattal: "Ez itt most nem rólam szól, ezt mindketten tudjuk. Ezt most ne fogd rám." És milyen igaz. :) Ez rólam és a kenyérről szól. A lehető legkomolyabban. És a dacos kis temperamentumomról, ami nem hagyja, hogy ha egyszer a fejembe veszek valamit, azt ne valósítsam meg. :)

A sárgarépás kenyér (ami reményeim szerint előbb-utóbb csak elkészül) mellé pedig jöjjön egy sárgarépás recept. Nálam ez a köret abszolút sikert aratott. Mondjuk, imádom a nyers sárgarépát. :)

Édesköménymagos sertésszűz gyömbéres sárgarépa salátával

-50 dkg sertésszűz
- 2 tk édesköménymag
- 1 tk cayenne-i bors
- 50 dkg sárgarépa (megpucolt állapotban mérve)
- 4 cm gyömbér
- 1 ek fehérborecet
- 1/2 citrom leve
- 4 ek olívaolaj
- 2 ek vaj
- só, olíavaolaj

Az édesköménymagot mozsárban megtörjük, lekeverjük a cayenne-i borssal és egy fél teáskanálnyi sóval. A sertésszűzet lehártyázzuk, szárazara töröljük és jó alaposan bedörzsöljük a fűszerkeverékkel. Ha van időnk, pár órára hagyhatjuk állni a húst, hogy kicsit átjárják a fűszerek. Egy serpenyőben  felforrósítjuk a vajat egy evőkanálnyi olívaolajjal és a húst nagy lángon kérgesre pirítjuk minden oldalán. Ezt követően tűzálló tálba tesszük, alufóliával lefedjük és egy órán át sütjük alacsonyabb hőfokon, 160 fokon (nem légkeveréses) a sütőben.
A salátához lereszeljük a sárgarépát. A reszelt gyömbért elkeverjük a fehérborecettel, citromlével, 4 ek olívaolajjal és kész is ezzel ízesítjük a salátát.

CH tartalom: egy adag 10 g lassú CH-t tartalmaz. (Mivel ez a diétában még elég kevés mennyiségű szénhidrát, ezért egy sütőtökkrémleves remek kiegészítője lehet, vagy egy nagyobb muffinnak :))

Maradékok :)

Fogalmam sincs, mások honnan nyerik a rohanó héköznapokban az ihletet a főzéshez, de bevallom őszintén, én bizony a hűtőben kornyadozó, felhasználásra váró, hétvégéről megmaradt alapanyagokból. Bizony, ez így van. A hétköznapi főzőcskézés során sokszor szimplán a praktikum győz: mi van otthon, minek az elkészítése igényli a legkevesebb erőforrást (mind alapanyag, mind időráfordítás, mind energia tekintetében). Mégis, ezekből a futtában készített ételekből kerülnek ki a hétköznapi kedvenceink: a kedvenc öntet a tésztasalátára, a kedvenc zöldségpárosítás, kedvenc gyors keksz. A legtöbbször ezek azok a "receptek", melyek nem kerülnek eljegyzésre, sem fotózásra. Mégis vissza-visszatérnek kisebb-nagyobb módosításokkal a mindennapokba.

Mint ez is. Rizs+ zöldség + húsfalatkák. Esetleg rizs helyett bulgur. Vagy kuszkusz, attól függően, mennyi ideje van rotyogni a fazéknak. De a lényeg az egyszerűség: pirított hús (esetleg maradék), pirított zöldség, gabonaféle a szénhidrát miatt, és némi friss zöldfűszer. Imádom ezeket az egyszerű ízeket.

Paprikás-póréhagymás pirított rizs sertéshússal

- 180 g barna rizs
- 2 közepes kaliforniai paprika (200 g)
- 1 közepes póréhagyma (90 g)
- 3 szál újhagyma (50 g)
- 350 g sertéskaraj szeletekre vágva
- 8-10 ág kakukkfű
- só, bors, olívaolaj

A rizst kevés olívaolajon 1-2 percig pirítjuk, majd dupla mennyiségű vízzel leöntjük, sózzuk és kb. 45 perc alatt lefedve, alacsony lángon megfőzzük. A hússzeleteket besózzuk, borsozzuk és először magas lángon, majd pár perc után a hőmérsékletet csökkentve megsütjük őket, hogy kívül kicsit kérges legyen a hús. A kaliforniai paprikát vékony csíkokra vágjuk, a pórét és újhagymát felkarikázzuk. Kevés olívaolajat öntünk egy serpenyőbe és nagy lángon kb. 8 percig pirítjuk a zöldségeket, hogy roppanósra süljenek. Hozzáadjuk a kész rizst, ha kell, sózzuk még és borsozzuk és rászórjuk a kakukkfű leveleit. Kb 5 percig tovább pirítjuk még nagy lángon, hogy a rizs néhol ropogósra süljön. Végül belekeverjük a falatnyi csíkokra vágott sertéshúst és kész is.

CH tartalom: 1 adag 35 g lassú CH-t tartamaz

Az új lakónk

Pénteken hazajött velünk az új lakónk, pontosabban az új tévé. Bevallom őszintén, nem vagyok az a technikai kütyü rajongó. Sosem követtem a trendeket, így most azért meglepetésként ért, mi mindent tudnak ezek az okos tévék. Bár, még barátkoznom kell vele. Nekem túlságosan dominál most a nappaliban a tévé, de majd biztosan hozzászokok. Más választásom úgy sincs, ha már itt van. :) Majd megszokom. Hiszen azért jó, csak nekem picit nagy. :)
Különben is, egy rossz szavam sem lehet, ritkán veszünk ilyen dolgokat. Én bezzeg mindig bővítem a kis konyhai készletemet. :)

Sült töltött paprika

- 180 g barna rizs (1 teli csésze)
- 1 kisebb vöröshagyma (80 g)
- 300 g darált sertéshús
- 2 gerezd fokhagyma
- 1/2 póréhagyma (80 g)
- 12 db paprika (hasznosított része kb. 700 g)
- 100 g tejföl
- 1 tk szárított kakukkfű
- só, bors, olívaolaj

A barna rizst kevés olívaolajon megpirítjuk, majd felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel. Sózzuk, majd kb. 45 perc alatt alacsony lángon megfőzzük a rizst.
Közben a vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk, a póréhagymát felkarikázzuk. 2 evőkanálnyi olívaolajon megpirítjuk a vöröshagymát, 2 perc után hozzáadjuk a fokhagymát és a pürét is. Ha megsültek, hozzáadjuk a darált húst, sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük, és kb. 5 perc alatt megsütjük. Félretesszük, amíg a rizs megfő. A paprikákat kicsumázzuk, kirázzuk belőle a magokat, majd kibélelünk egy tepsit sütőpapírral.
Ha kész a rizs, összekeverjük a hagymás hússal és a tejföllel, majd beletöltjük a paprikákba egy kiskanállal. A töltött paprikákat a tepsira helyezzük, kevés olívaolajjal meglocsoljuk. 180 fokos sütőben kb. 25-30 percig sütjük őket, amíg szépen megpirulnak.

CH tartalom: 1 paprika 14 g CH-t tartalmaz, 1 adag 3 paprika,, ami 43 g CH

Álomkór

Rémisztő álomkórban szenvedek az elmúlt napokban, legszívesebben már akkor visszafeküdnék aludni, amikor felkelünk reggel. Minden bizonnyal az őrült melegtől van, a lakásban 28 fok alá már egy hete nem ment a hőmérséklet. És nekünk még van légkondink, ha nem is tökéletes. El sem tudom képzelni, mit csinálnak a belvárosban azok, akiknek nincsen.
Azért némi megerőltetéssel ugyan, de kifacsartam magamból egy régi receptet. Még a zsenge zöldborsó szezonban készült, de azért mirelitből is jó lesz. :) A férfiemberek minden bizonnyal lelkesedni fognak érte. :) No, nem a zöldborsóért, inkább a baconbe tekert szűzérmékért. :)
A köret ötlete amúgy az egyik Nők Lapja Konyhából származik.

Baconbe tekert szűzérmék bazsalikomos-cukkinis zöldborsóval és bulgurral

- 50 dkg szűzpecsenye
- 16 szelet bacon
- 220 g cukkini
- 230 g zöldborsó
- 150 g bulgur
- marék friss bazsalikom
- só, bors, olívaolaj

A szűzpecsenyét 1,5-2 cm vasagságú szeletekre vágjuk (összesen 16 szeletre), majd az így keletkezett érméket szorosan baconbe tekerjük, majd nyársakra húzzuk. Egy nagy átmérőjű serpenyőben 1 evőkanálnyi olajat hevítünk, majd rátesszük a nyársakat. Oldalanként 2-2 percig pirítjuk nagy lángon, hogy megpirulhasson. Ha kész, egy tepsibe helyezzük őket grillrácsra és 200 fokra előmelegített sütőben további 20 perc alatt készre sütjük. A bulgurt dupla mennyiségű  enyhén sós, forró vízzel leöntjük, majd alacsony lángon lefedve megfőzzük, amíg elpárolog az összes víz alóla. Közben a zsenge zöldborsót lobogó sós vízben kb. 5 perc alatt megfőzzük, majd leszűrjük. A cukkinit fél centi vastag karikákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk. Kevés olívaolajon megsütjük őket. Ha megsültek, a borsóhoz keverjük.  Tálalás előtt a cukkinis zöldborsóhoz keverjük a nagyobb darabokra tépkedett bazsalikomot.

CH tartalom: 1 adag 38,5 g lassú CH-t tartalmaz.