Az első kertészkedés

November végén költöztünk be az új otthonunkba és az első pillanattól kezdve csodaként éltem meg. Az, hogy nagyobb a tér körülöttünk, még mindig szokatlan néha, de a csend, ami itt van, az felbecsülhetetlen. A jó idő beköszöntével minden bizonnyal persze zajosabb lesz a környék, de az teljesen más lesz, mint nyaranta hajnalban a trolira ébredni. :) Szóval, lassan 4 hónapja, hogy itt élünk, de igazán csak ezen a hosszú hétvégén vettük birtokba a mi kus uradalmunkat. Végre ugyanis kimentünk a kertbe. Botrány, de a kanapéról nézve már sokszor megfogalmazódott bennem, mióta itt vagyunk, hogy hát bizony, igen, azért még ennél is nagyobbacska kertet szerettünk volna. Nos, gazolás közepette elég hamar rájöttem, hogy nem, épp elég lesz nekünk ez a kert is. :) Szép nagy ez így is, bőven ad majd munkát. :)
A másik ténymegállapításom a hétvégéről, hogy micsoda elpuhult irodai tohonyák is vagyunk mi, hogy az első néhány kapavágás után tele lett vízhólyaggal a tenyerem, az azóta is tartó izomlázról pedig ne is beszéljünk. Pedig annyit azért nem voltunk kint. Úgyhogy töredelmesen bevallom, nem szoktuk a szántást. De majd hozzászokunk. :) És bár szemernyi kétségem sincs afelől, hogy még jó pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy értelmes termés legyen majd a kertben, de abban is biztos vagyok, hogy töretlen lelkesedéssel fogunk kertészkedni az Urammal mindketten. :) És szerencsének a családban vannak nálunk tapasztaltabb kertészek, akiknek a segítségét kérhetjük. :)

Így az első kertészkedéssel töltött hétvége örömére egy olyan reeptet hozok ma, ami szintén első volt valamilyen szempontból: ez volt az első recept, amit a házban fotóztam. A konyhaablak előtt, bizony, mert nagy boldogságomra egy szép kis ablak van a konyhában. :) Imádom. :)

Ezért a salátáért is odavagyok mellesleg. Olyan szép színes, tarka-barka, igazi tavaszváró, jó ropogós, a juhtúró meg nagyon feldobja. És nem mellékesen pillanatok alatt elkészül.

Juhtúrós paprikasaláta csírával

Hozzávalók 4 személyre
- 1 piros kaliforniai paprika
- 1 sárga kaliforniai paprika
- 1 zöld kaliforniai paprika
- 10 dkg juhtúró
- 3-5 dkg lucernacsíra
- 1,5 evőkanál olívaolaj
- 1 evőkanál frissen aprított bazsalikom

A paprikát vékonyan felcsíkozzuk, elvegyítjük az olajjal, a bazsalikommal. Összeforgatjuk a csírával és az apró darabokra csipkedett juhtúróval. Azonnal tálaljuk.


CH tartalom: nem kell számolni vele

Salátahiány

Az elmúlt hetekben alig ettem salátát, pedig normál esetben az szokott lenni a vacsorám egy kis kenyérféleséggel. De annyira sűrű napok vannak mögöttünk, hogy sem idő, sem energia és sok esetben alapanyag sem állt rendelkezésre. Most azonban a 4 napos hétvégén kivételesen nem utaztunk sehová, így szombat reggel mindent összevásároltam a piacon, hogy aztán 4 napig ne csináljak mást, csak főzőcskézzek. Ez persze nem jött össze, mert miután nekiláttunk a kert rendetételéhez, olyan fáradtak lettünk, hogy csak lefeküdtünk aludni. :) Hiába, nem szoktuk a szántást. :) Ezt a tenyeremen keletkező vízhólyagok is bizonyítják, de sebaj. Majd hozzászokunk. A gyomnövények mennnyiségét elnézve sosem fogunk a feladat végére jutni, a tervezett kis konyhakertről nem is beszélve. :) Jaj, micsoda boldogság ez! :)

Visszatérve a salátákhoz, most is azt hozok. Igaz, már kapni friss hónapos retket is a piacon, de ez a változat még télen készült, fekete retekkel. Ha nincs kedvünk szöszmötölni a tálalással, egyszerűen vágjuk össze az uborkát is és úgy keverjük el a hozzávalókat.

Töltött uborkahajó

Hozzávalók 4 személyre
1 kígyóuborka
1 kisebb fekete retek
3 dkg retekcsíra
1-2 evőkanál lágy kecskesajt

Az uborka végeit eltávolítjuk, a zöldséget hosszában félbevágjuk. Kávéskanállal kikaparjuk a magjait. A retket megpucoljuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük, elvegyítjük a csírával és az elmorzsolt kecskesajttal. Megtöltjük vele az uborkát. Azonnal tálaljuk.

CH tartalom: nem számoljuk

Hétvégére várva

Az utóbbi hetekben nem járok élen a főzőcskézésben, így csak vágyakozva nézegetem a régi recepteket és szakácskönyveket. :) De már megmentőként várom a hosszú hétvégét, az elkövetkező pár nap szabad perceiben egészen biztosan az lesz a tervem, hogy körbebástyázom magam receptekkel, ihletődöm és menüt tervezek. :)

Amíg azonban kitalálom, milyen finomságot készítsek a hétvégén, hozok egy nagyon finom rakott lazac receptet. Az előnye ennek a receptnek, hogy nem kell hozzá olyan sok lazac, tehát nem olyan drága, mintha szeletben sütve készítenénk.

 A recept a Kifőztükben is megjelent és a kedvenc Berghoff sütőtálamban sütöttem. :)

Rakott lazac

Hozzávalók 2 személyre
40 dkg burgonya (tisztítva mérve)
20 dkg lazacfilé (bőre nélkül)
1 közepes vöröshagyma
1 dl tej
1 dl tejszín
1 tojás
1 teáskanál mustármag
1 kávéskanál kakukkfű
só
őrölt bors
vaj

A halat vékony szeletekre vágjuk, a burgonyát és a vöröshagymát vékonyan felkarikázzuk. A tűzálló tálat kivajazzuk, az aljára egy réteg krumplit teszünk, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel fűszerezzük. Ráhelyezzük a halszeletek és a vöröshagyma felét, ismét fűszerezzük, majd így rétegezzük tovább; a tetejére burgonya kerüljön. Ráöntjük a tejszínnel és tojással elvegyített tejet. 160 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 50 percig sütjük.

Tipp: a mártáshoz keverhetünk kevés reszelt sajtot is.

CH tartalom: 45 g CH/fő
Kalóriatartalom:486 kcal/fő