2012. február 24., péntek

Gondolatok a gyógytornáról :)

Nos, hát, gyógytorna. Már jó néhány éve időről-időre szorosabb kapcsolatba kerülök vele. Érdekes műfaj. Az embernek van róla valamiféle elképzelése, hogy mit jelent. Pedig nem. Nekem, személy szerint, például teljesen téves elképzeléseim voltak, melyeket be is ismerek, mert nem szégyen, ha az ember leküzdi az előítéleteit. Szóval, azt hittem, gyógytornára csupa nehezen járó, vagy épp gerincproblémákkal küzdő, többnyire idősebb ember jár. Minden bizonnyal ez is valóban az egyik ága a gyógytornának - no nem a korra értem, hanem a gerincbántalmas-típusra. :)
Én azonban egyfajta sportrehabilitációként, az első térdszalag műtét után kerültem gyógytornára. Először ez formálta át a nézeteimet. Sok szempontból mondjuk, de az egyik, hogy ami a gyógytornai feladatokból látszólag semminek tűnik, az valójában erősebb fizikai megerőltetés lehet, mint egy trendi aerobic óra. :)
De azért vigyázni is kell. Például, most, a második szalagműtét utáni rehabilitáció során kiderült, hogy az egyik gyakorlat, amit az előző műtétnél az előző gyógytornász előszeretettel erőltetett, az feleslegesen nyújtja az új szalagot. Szép. Hogy mennyiben járult hozzá ez az apróság ahhoz, hogy újra kellett műteni a térdem, már kérdéses, hisz utólag ki tudja, mi minden hozta ezt össze. Minden esetre, más-más iskolák és elvek vannak. Mint mindenben.
Nade az első műtét kudarca után a másodiknál már lelkiismeretesebb voltam a gyógytornát illetően is. Mivel ekkor amúgy is életmódváltás következett be nálam, a mozgásigényem a nulláról pozitívba ment át. No nem nagyon, csak egy kicsit. :) Ennek ellenére 8 hónap után abbahagytam a gyógytornát. Nem mintha tökéletes lett volna a térdem, csak hát, jött a nyár, meg használni már lehetett, meg meleg van, meg lustaság, szóval, a szokásos kifogások. Aztán télen frontok, miegymás, újabb fájdalom, vissza tornára. Aztán karácsony, lustaság, hideg, rengeteg finomság, gyógytorna kimarad. Kifogás, az persze mindig van. :)
És most megint ugyanott kötöttem ki: gyógyotrnán. Miért? Hisz mehetnék másra is, menő fitness órákra vagy bármire. Hisz milyen "gáz" már azt mondani a mai fiatalság körében, hogy "gyógytornára járok". Még azt hiszik, valami béna vagyok, nem? :) :) Na jó, megint csak sarkítok. :) ... :) Szóval, amiért visszajárok, az egészen egyszerűen az, hogy jó. Jót tesz. Mindezt pedig úgy, hogy miközben a térdemet folyamatosan erősítem - mert sajnos ennyi gond után ez már egy végtelenített feladat -, semmi mást sem terhelek túl feleslegesen. Nem úgy, mint a mozgás sok más formájában.
És egy példa, ami azt bizonyítja, hogy a gyógytorna a fiataloknak is szólhat: konkrétan a keddi 45 perces gyógytorna után minden izomcsoportomban izomláz érzékelhető. A 3 napos snowboardozás után nem voltak ilyen gondjaim. Most meg két nap után is úgy megyek le a lépcsőn, mint aki berottyanott. Ennek ellenére elmegyek újra az órára, még egyszer végigcsinálom ugyanazt, ugyanolyan izomlázzal, de valami furcsa jóleső érzéssel. :)
Szóval, röviden és tömören, a gyógytorna jó. Én szeretem. :)

Persze annak, hogy most az izomláz ellenére is ilyen lelkiismeretesen próbálom visszavetni magam a sportolásba, más oka is van. Mégpedig a télen felhalmozott kis hájredőcskék, amik bár még nem vészesek, minden esetre biztos nem mutatnának majd jól a nászúton a bikiniben. :) Épp ezért, elő az egészséges életmóddal. Hétvégén megfogadtam, hogy a héten édességet sem készítek - persze ez szerdára már megdőlt -, de azért a főételek tekintetében próbálok vigyázni - azért a tegnap esti torna után becsúszott pár szelet pizza is. De hát, nem vagyok szent, sosem állítottam. :)

Az ebéd minden esetre nagyon finom volt, ajánlom. :) Természetesen itt is a köreten van a hangsúly, önmagában is meg tudnék belőle enni egy hatalmas adagot. :)

Cayenne-i borsos csirkemell szezámmagos sárgarépával


Hozzávalók 2 személyre:
- 2 szelet csirkemellfilé (kb. 15 dkg)
- 20 dkg sárgarépa
- 2 csipet cayenne-i bors
- 1 evőkanál szezámmag
- 1 evőkanál szójaszósz (cukor- és gluténmentes)
- 1 kávéskanál méz
- só, bors, olívaolaj

A sárgarépát megpucoljuk és felkarikázzuk. Egy fedeles lábasban egy evőkanálnyi olajat hevítünk, ebbe szórjuk a répákat, és 5-8 perc alatt átpirítjuk őket. Ekkor felöntjük egy kevés vízzel, rátesszük a fedőt, és kb 5 perc alatt megpároljuk a répákat. Amíg párolódik, egy száraz serpenyőben 1-2 perc alatt megpirítjuk a szezámmagot. Ha a megpárolódott répáról teljesen elfőtt a víz, hozzáadjuk a mézet, szójaszószt és a szezámmagot, átkeverjük és kész is.
A csirkemelleket sózzik, borsozzuk, megszórjuk a fűszerrel és kevés olívaolajon kisütjük.

CH tartalom: 22g CH/fő
Kalóriatartalom: 331 kcal/fő


2012. február 22., szerda

Menyasszonyfrász - 2. rész

Nos, jöjjön a következő beszámoló az esküvőszervezésről :) /Az előzményekről, alapelvekről itt olvashattok. :)/

Az első örömködést követően, hogy "hurrá, esküszünk!", szép lassan (vagy inkább gyorsan) eluralkodott rajtam a pánik, hogy mennyi a teendő. Persze, ez a kezdeti rémület mára lecsillapult, de az első napokban tényleg így történt.
Aztán jött a racionális énem, és megvizsgálta a feladatokat. Kezdjük az első és egyik legfontosabbal: a helyszín.

A részletekbe nem kívánok belemenni, tekintve, hogy a magánélet mégiscsak szent, de pár dolgot tisztázni kell. A létszám még a bűvös 100 alatt van, de nem sokkal, ergo az ár igen fontos tényező. Jött a hezitálás, Pest, nem Pest, szállás, nem szállás, étterem, szálloda, helyszínen a szállás, máshol a szállás, meg úgy egyáltalán... HOL?!?!

Alapproblémám, nekem, személy szerint: Ez egy esküvő. Nem én vagyok Sissi, tehát azért ne is nézzenek annak, szóval nem kell a nagy flinc-flanc, barokk kastélyka és miegymás. De. NEM akarom, hogy egy ablaktalan, lélektelen, álmennyezetes, dobozos konferenciateremben legyen az esküvőm. Elhiszem, hogy azt gazdaságosabb kiadni, mint a szálló éttermét lezárni. Kárt is biztos kevesebbet lehet benne okozni. De könyörgöm! Ablakot! Fényt! Természetes levegőt! Ezek extrém elvárások, most tényleg???
Naszóval, itt már szűkülnek a lehetőségek. A szállás miatt főleg. Merthát, hogy is néz ki ez a dolog? Van ezerféle költség. Észnél kell lenni mindig, hisz az egyik ezt adja olcsón, a másik azt, de más meg jóval drágább az ajánlatban. Gyakorlatilag képtelenség összehasonlítani őket. De ami általánosságban mindegyikre igaz: méregdrága. Csak azért mert esküvő, jóóó vastagon fog az a ceruza.
Jó, én megértem a piacot is, jobb esetben az ember egyszer házasodik az életében, a nők meg természetesen megkergülnek ettől, és ők akarnak lenni a legszebbek, legkülönlegesebbek, stb. Ennél egyértelműbb és nagyobb üzlet szerintem már csak a baba és gyerekholmik piaca...

Szóval, megy az összedás, kivonás, szorzás, osztás. Az ember meglát egy-egy összeget, és kihullik a haja. De most komolyan! Ez csak egy buli, emberek! Nem homárt kértem felszolgálni vacsorára!!! :)
De aztán le kell nyelni a békát. Ez van. Meg kell találni az ésszerű kompromisszumot. És el kell fogadni a tényt: az esküvő bizony költséges dolog, ahogy manapság az élet is. Racionalizálni persze lehet és kell is. De azért, mégiscsak ez a Nagy Nap, ergó ne egy piszkos pincében tartsuk a lagzit, mégha az olcsó is. :) Tehát erőt veszünk magunkon, és azt mondjuk: rendben, ha ennyi, akkor ennyi.
A helyszínbe beleszerettünk. Pont hozzánk való, mindkettőnkhöz. Mert én még mindig úgy gondolom, hogy azért ez nem csak a nőről szól. Bár, szó mi szó, az irányítók és mozgatórugók ebben a dologban mi vagyunk. :)

És a mai recept. :) A fotó nem épp a legjobban sikerült, de az íze mennyei! Hétkoznapi sietős vacsinak ideális!

Gyömbéres-currys csirke sárgarépás bulgurral


Hozzávalók 2 személyre:
- 1 csirkecomb
- 1 csirkemell
- 3 cm gyömbér
- 1/2 tk currypor (én zöld curryt használtam, de bármilyen jó)
- 1/2 citrom leve
- 1 tk olívaolaj
- só

A körethez:
- 10 dkg bulgur
- 2 kisebb sárgarépa (kb. 12 dkg)
- só, olívaolaj

A csirkecombot alsó és felsőcombra szétválasztjuk. A gyömbért lereszeljük, majd elkeverjük a curryporral, citromlével, olívaolajjal. A csirkét jól besózzuk, tűzálló tálba tesszük, majd meglocsoljuk a páccal (a comb esetén a bőre alá is tegyünk a pácból). Lefedve 180 fokos sütőben 20 percig sütjük, majd alufólia nélkül 220 fokon még 10-15 percig, amíg megpirul a teteje.
A körethez a sárgarépát megpucoljuk, vékony karikákra vágjuk, majd kevés olívaolajon pirítva megsütjük. A bulgurt egy lábasban felöntjük a térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk, majd lefedve a rizshez hasonlóan hagyjuk puhára párolódni. Ha megpuhult és beszívta a vizet, hozzákeverjük a sárgarépát.

CH tartalom: 40 g CH/fő
Kalóriatartalom: 390 kcal/fő



Forrás: az ihletet innét vettem, már megint :) http://www.marthastewart.com/336401/crispy-ginger-lime-chicken-thighs?czone=food/dinner-tonight-center/dinner-tonight-main-courses&center=276948&gallery=275660&slide=261649

2012. február 20., hétfő

Zöldséghiány

Miután túl vagyunk néhány szemérmetlenül gyönyörű időben és még szemérmetlenebbül szép helyszínen eltöltött síelős, ill. boardos napon, ideje visszazökkenni a hétköznapi kerékvágásba. Túl néhány berner würstl-ön és käsespätzl-ön, valamint persze a germknödel-en, úgy érzem, a szervezetem zöldséghiányban szenved. Furcsa, mert amúgy azért nem állítanám, hogy extrém sok zöldséget fogyasztok, de valahogy ez a pár napi zöldségtelenség mégis hiányt hagy maga után. Hát jöhet a zöldség.

De néhány apróbb megjegyzés az elmúlt napokkal kapcsoaltban:
- a boardozás olyan, mint a biciklizés - hiába a több évnyi kihagyás, nem lehet elfelejteni
- a forró fürdőnek nincs párja, még ha nem is javallott túl gyakran és túl hosszan élvezni
- második nap belelépni a bakancsba, na, az nem a legjobb dolog az életben
- fél óra elteltével azonban már réges rég elfelejtettük azt, hogy a bakancs felvételekor fájt a lábunk, ugyanis annyira jóóó :)
- a legnagyobb kihívást síeléskor változatlanul az jelenti, hogy ne aludjunk el már este 7-kor :)
 - túl a 4 műtéten, és 9 évnyi több-kevesebb szenvedés után, a térdem végre valóban csodásan jól működik

Ánizsos-korianderes sült csirkecomb salátával


Hozzávalók 1 személyre:
- 1 csirkecomb
- 1 tk korianderlevél
- 1/2 tk ánizs
- 1 csipet cayenne-i bors
- 1 csipet gyömbér
- 1/2 tk só
- 1 csipet bors
- 2 tk vaj

A salátához
- 5 dkg madársaláta
- 5 dkg reszelt lilakáposzta
- 1/4 kaliforniai paprika
- só, olívaolaj

A csirkecombot megmossuk és letörölgetjük, a vaj felével bedörzsöljük a bőrét. Az ánizst mozsárban megtörjük picit, majd a többbi fűszerrel és sóval elkeverjük. A csirkecombot bedörzsöljük a fűszerkeverékkel, jusson a bőre alá is. 200 fokra előmelegített sütőben tesszük egy tűzálló tálban alufóliával lefedve, 40 percig lefedve sütjük, majd levesszük a fóliát, a maradék vajat darabkákban a tetjére szórjuk, és 250 fokon még addig sütjük, maíg szépen megpirul a bőre.
A salátához a kaliforniai paprikát vékonyan felszeleteljük, összekeverjük a salátát és a káposztát. Kevés olívaolajjal és sóval ízesítjük.

CH tartalom: 8 g CH/fő


2012. február 12., vasárnap

Nyári penne télen

Mostanában jó érzékkel nyúltam bele olyan receptekbe, amik házikedvenc gyanúsak. Ez a mostani azért is tetszett meg, mert egy kis nyári, mediterrán hangulatot hozott ebbe a hidegbe.

Kicsit meg vagyok csúszva a mai nappal, ezért most nem lesz történet, csak ez a finom ebédnek való.

Penne fetával, olajbogyóval, csirkével és dióval


Hozzávalók 6 személyre:
- 35 dkg durum penne
- 20 dkg csirkemellfilé
- 15 dkg fekete olajbogyó
- 5 dkg kapribogyó
- 5 dkg dió
- 20 dkg fetasajt
- 1 kis fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 közepes fej lilahagyma
- 2-3 ág friss kakukkfű / 1 tk szárított
- 1/2 csokor petrezselyem
- só, bors, olívaolaj

Először is a tésztát lobogó sós vízben feltesszük főni. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk. A csirkét falatnyi kockákra vágjuk. Egy száraz, forró serpenyőbe szórjuk a diót, és pár perc alatt megpirítjuk, majd félretesszük. A forrós serpenyőbe kevés olívaolajat öntünk, majd megpirítjuk benne a hagymát 2-3 perc alatt. Rádobjuk a húst, sózzuk, borsozzuk és megsütjük benne. Amíg a hús sül, a diót egy mozsárban megtörjük. Az olajbogyóról leöntjük a levét és felnegyedeljük a szemeket. A kapribogyó levét is leöntjük, a lilahagymát pedig felkarikázzuk. Ha a hús megsült, levesszük a tűzről, hozzáadjuk az olajbogyót, kapribogyót, diót, a kakukkfüvet és a petrezselymet. Rámorzsoljuk a fetasajtot, összeforgatjuk, legvégül pedig a lilahagymát is hozzákeverjük. A közben megfőtt tésztát leszűrjük, és az egészet összekeverjük.

CH tartalom: 48 g CH/fő
Kalóriatartalom:  477 kcal/fő



Forrás (módosításokkal): Stahl Judit gyors olaszos tészták

2012. február 6., hétfő

Konkurencia

Volt egy időszak az életemben - jellemzően az, amikor egyedül éltem -, amikor a mindennapi élelmezés kérdésköre nem terjedt ki a levesre. Ennek oka a következő két tényező közötti igen szoros kapcsolatra vezethető vissza: 1. kis mennyiségben nem igazán lehet levest főzni. 2. a fagyasztó kapacitása rettenetesen kicsit volt. Éppen ezért levest szerintem nagyjából soha nem főztem ezen időszakban.
Amióta nem csak magamra főzök, azóta a leves szépen lassan visszasomfordált az étrendembe. És a főzési repertoáromba is. Klasszikus, tésztás, rántás nélküli zöldséglevest mindig is főztem szüleim nyomdokaiba lépve, a krémlevesek pedig saját kedvenceimként kerültek az asztalra. Azonban, be kell valljam, az abszolút kedvenc (természetesen a szülők húslevese és gulyáslevese után) a tárkonyos csirkeragu leves volt, van. Egyszerűen szeretem, nehezen tudok vele betelni, bár azért azt nem mondanám, hogy túl gyakran főzöm - ahogy más fogások is ritkán ismétlődnek nálunk. De saját leveseim közül akkor is ez a kedvenc. Verhetetlenül.
A hétvégén azonban jelentkezett egy rivális. És ez engem is meglepett, ugyanis nem számítottam rá, hogy ez megtörténhet, ráadásul pont ezzel a levessel.
Miért? Még a nyár elején készítettem egyszer csicseriborsó curryt (recept még nincs a blogon, talán majd egyszer). Ez volt addigi első találkozásom a csicseriborsóval és igencsak meg is szerettem. Így újabb alapanyaggal bővültek a lehetőségeim. Egyre több helyen láttam levesben is, szemeztem is velük, de a csicseriborsó megfőzése nekem kicsit időigényes, ezért nem láttam neki. Múltkor azonban az egyik hipermarketben véletlenül megláttam konzervben, és be is spájzoltam egy (1! - azért csak óvatosan! :)) dobozzal, mondván, majd csak kezdek vele valamit. Hétvégén pedig, mikor a kedvenc leveses szakácskönyvemet lapozgattam, hogy mit főzzek ebédre, megakadt ezen a recepten a szemem. Mivel a -10 fokos hidegben nem vágytunk a piacra menni, csak a legközelebbi közértig jutottunk, így olyan alapanyagokból kellett főzni, amik ezekben megkaphatóak. Konzerv, azaz kamrakaja. De milyen finom!
Persze, a dolognak nem elhanyagolható része, hogy a paradicsomkonzerv jó minőségű legyen, szóval érdemes friss híján egy jófajta olasz konzervet választani. Szerencsére én nemrég rábukkantam az itteni boltban egyre, ami nem is sokkal drágább, mint a többi, ellenben isteni az íze. Azóta merek így télvíz idején is paradicsomos ételt készíteni. :)
Szóval, hajrá! Igazi hideg időre való leves. Felejthetetlen. És méltó konkurenciája a tárkonyos csirkeragu levesnek. :)

Paradicsomos csicseriborsó leves csirkehússal


- 15 dkg csirkemell
- 1 doboz konzerv csicseriborsó (400 g)
- 1 doboz konzerv paradicsom (400 g)
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 8 dl húsleves alaplé (én változatlanul leveskockát szoktam hozzá használni)
- 1 tk korianderlevél
- 1 tk őrölt kömény
- 1/2 csokor petrezselyem
- só, bors, olíavolaj

A hagymákat felaprítjuk, a csirkemellet falatnyi kockákra vágjuk. Egy vastagabb aljú fazékban (ennek híján külön serpenyőben) 2 evőkanálnyi olívaolajat hevítünk és megpirítjuk benne a vörös- és fokhagymát, majd hozzáadjuk a csirkehúst is a korianderlevéllel, őrölt köménnyel és kevés sóval együtt. Ha a csirke megsült, hozzáöntjük a paradicsomkonzervet, felöntjük az alaplével és forrástól számítva 20 percig főzzük lefedve, közepes lángon. Közben a csicseriborsót bő vízben leöblítjük, és a 20 perc elteltével hozzáadjuk a leveshez, ha kell, sózzuk (függ az alaplé sósságától), és ízlés szerint borsozzuk a levest. Még 10 percig főzzük, majd beleszórjuk a frissen aprított petrezselymet és kész is.

CH tartalom: 4 fő esetén 1 adag 20 g lassú CH-t tartalmaz.


Forrás: 500 leves c. szakácskönyv

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...