2011. szeptember 11., vasárnap

Ötperces, de lehet, még annyi sem

Vacsorázni nem mindig szoktunk. A korai ebéd után 5-6 felé már kopog mindig a szemem. Épp ezért, ha az éhség 5-kor tör rám, akkor még csak nem áll neki az ember vacsorázni, hát eltűnik a pocakban némi "nasi", kis süti, fél szeletke kenyér, vagy épp egy kis sajt magában. Vagy egy gyorsan összedobott saláta. De leülni vacsorázni, úgymond, azt ritkán szoktunk. Felvágottat is csak két hetente egyszer veszek körülbelül.

Néha azért mégis elfog a vágy, hogy vacsorázzunk rendesen. Ennek egyik bevált és lassan tradicionális formája nálunk a sajtvacsora. Nem épp a legdiétásabb, de finom. Szoktam venni a boltban 4-5 féle sajtot, vegyesen lágy illetve kemény fajtákat, azokat belevagdosom egy tálba, bele a fogpiszkáló, firss kennyér, és kész is. Nagyon szeretjük. Főleg bor mellé. :)

Néha előkerül persze hozzá kísérőként az olajbogyó. És ezúttal kicsit meg is bolondítottam. Energiabefektetést egyáltalán nem igényel, de megéri. Finom, és pikáns. Előételnek is kiváló.

Rozmaringos pácolt olívabogyó


Hozzávalók 2-4 személyre:
- 15 dkg fekete olívabogyó
- 1 gerezd fokhagyma, felszeletelve
- 1 kis szárított chili (opcionális)
- 1 tk friss apríttott rozmaring
- 1 tk vörösborecet
- 1 ek olívaolaj

Semmi mást nem kell tenni, csak a hozzávalókat elkeverjük az olívaolajban és beleforgatjuk az olajbogyókat. Egyedül annyival kell számolni, hogy hagyjunk neki legalább 4 órát állni a hűtőben. Ha van rá energiánk, egyszer kétszer rázzuk át a tálkában az olajbogyókat közben, de e nélkül is szépen átveszi az ízeket.

CH tartalom: 10 g CH/teljes adag
Kalóriatartalom: 443 kcal/teljes adag


Forrás (módosításokkal): 500 finom falat c. szakácskönyv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...