Gyorsan valamit vacsorára

Az utóbbi időben úgy tűnik, megint visszatérnek a mindennapjainkba a "gyorskaják", persze tipikus Flammeres módra. :) Pont ezért ritkulnak az új receptek is picit, mert a házi "gyorskaják" nem mindig elég látványosak, vagy épp túl egyszerűek a blogra. Egyszerűen csak arról szólnak, hogy mi van a hűtő mélyén és mit lehet a lehető legkevesebb megerőltetéssel elkészíteni, lehetőleg 30 percen belül. De mégis saját legyen, ne valami éttermi vagy kifőzdei. Ez a recept is így született. Természetesen sütőtökkel, mivel még mindig kitart a sütőtök-mániám. :)

Sütőtökös-fenyőmagos rukkola saláta édesköménymagos csirkével

- 70 dkg sütőtök (megpucolt állapotban mérve)
- 15 dkg rukkola
- 30 dkg csirkemellfilé
- 3 dkg fenyőmag
- 2 ek chilis olívaolaj
- 1 ág rozmaring
- 1 tk édesköménymag
- 1/2 tk cayenne-i bors
- olívaolaj, só

A sütőtököt megpucoljuk és nagyobb hasábokra vágjuk. Összeforgatjuk a chilis olívaolajjal (ha nincs, keverjünk el sima olívaolajat egy kevés chiliporral). Tűzálló tálba tesszük és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük.
Közben elkészítjük a csrikehúst is: a hús nagyobb csíkokra vágjuk. Az édesköménymagot mozsárban megtörjük kicsit, elkeverjük a caíenne-i borssal  és kb. fél teáskanálnyi sóval. Beleforgatjuk a húst a fűszerkeverékbe, majd kevés olívaolajon megsütjük.
A fenyőmagot egy szárza serpenyőben megpirítjuk. Tálaláskor a rukkolára helyezzük a sütőtök és hússszeleteket, megszórjuk a fenyőmaggal és egy kevés olívaolajjal meglocsoljuk. Kész is.

CH tartalom: 1 adag 30 g lassú CH-t tartalmaz.

Ellentét

Nem szokásom divatról és trendekről értekezni a blogon, hisz ízlések és pofonok... Egy dolog azonban igenis kikívánkozik most belőlem. Az korábban sem volt titok, hogy a divatcégek minél inkább érdekeltek abban, hogy a divat gyorsan változzon. Ami idén még divatszín, jövőre már nem az. Egyik évben még a testhez simuló ruha a divat, a másikban meg az, amibe kétszer is belefér az ember. Ehhez azonban hozzá kell szokni, vita nincs. Lázadni lehet, ellenállni lehet, de a tényeken nem változtat: a trendek is gyorsan változnak. Vannak azonban alapdarabok. A "kis feketét" minden nő ismeri. De igazából nem csak egy "kis fekete" létezik. Van "kis fekete" cipőben, táskában,kabátban, bármiben. Mindig van egy középút, ami alkalmazkodik ugyan némileg az aktuális trendekhez, de mégis egyfajta alapdarab.
Az én problémám jelenleg az, hogy ezek az alapdarabok hiányoznak. Félreértés ne essék, szeretem követni a divatot, nagyon is, de a magam stílusához, személyiségéhez illetve. Szélsőségek nélkül. És itt érzékelek egy lassacskán feloldhatatlannak tűnő ellentétet. Trendek kontra alapok. A csinos magassarkú (nem 12 centis) csizma és a szoknya (nem pamut mini) márpedig jelenleg nem tartozik bele a "trendi" kategóriába. Két megoldást látok jelenleg eme ellentét feloldására: vagy nekikezdek újra magamnak varrni a ruhákat (ami kóros időhiány miatt elég esélytelennek tűnik), vagy nekiállok visszahízni azt a plusz 3 kilót, amiért rettenetesen küzdök (ez is elég reménytelennek tűnik). :) Őszintén szólva, magam is kíváncsian várom, melyik verzió lesz a megoldás. A harmadik persze azt, hogy valami csoda folytán mégis lehet ilyen alapdarabokat kapni majd a butikokban újra. :)

Na jól van, befejeztem a puffogást. Inkább főzök. Azt legalább én döntöm el, hogy mit. :) Most éppen levest. Sok-sok hagymával, mert azt nagyon szeretem. :)

Öthagyma-leves

- 1 nagy fej vöröshagyma (kb. 15 dkg)
- 1 nagy fej lilahagyma (kb. 15 dkg)
- 1 közepes póréhagyma (kb. 12 dkg)
- 1 csokor újhagyma (kb. 8 dkg)
- 1-2 gerezd fokhagyma
-  zöldségalaplé / víz (1-1,5 l)
- 1 dl tejszín
- petrezselyem
- só, bors, olívaolaj

A hagymákat felkarikázzuk. 2-3 evőkanálnyi olívaolajat hevítünk, és pirítjuk rajta néhány percig a vöröshagymát. Ezt követően hozzáadjuk a többi hagymát is, még kb.3 percig pirítjuk, majd felöntjük annyi vízzel/alaplével, ami bőven elfedi a hagymát. 15 percig főzzük, ekkor felöntjük a tejszínnel, beletesszük a felaprított petrezselymet, ha kell még sózzuk, borsozzuk. Újra összefőzzük és már tálalhatjuk is.

Mi ugyan nem így ettük, de biztos vagyok benne, hogy a fokhagymás pirítós jó választás hozzá. :)

CH tartalom: Ebből a mennyiségből 1,8 l leves lesz. 6 fős adagok esetén 1adag 6,7 g CH-t tartalmaz (ebből alig 1 g gyors CH)

Az én kis szenvedélyem :)

Az egész az első néhány főzőmagazinnal kezdődött. Eleinte egy kupacban gyűjtöttem őket, néha az egyik féle újságot vettem meg, néha a másikat. De letöbbször, ha az anyagi helyzetem engedte, mindegyiket. :) Aztán fokozoatosan előfizettem őket. Először egyet, majd kettőt, s most 5 újságnál tartok, melyek közül az egyik, legújabb szerelmem, már Angliából érkezik. :) Mindenkinek kell valami kis szenvedély. Én mániákusan szeretem nézegetni a recepteket és ihletődni. És gyűjteni őket. Szakácskönyvből kisebb a választék Magyarorszgáon, bár abból is mindig megveszem azt, amelyik tetszik. :) De az újságok, az külön őrület nálam. Épp most fedeztem fel, hogy a Vidék ízében is milyen jó receptek vannak, így fontolgatom, hogy az lesz a sorban a hatodik, amir előfizetek. :) Tudom-tudom, minek... De ennyi kis luxust a rengeteg munka mellett igazán megengedhetek magamnak, nem? :)
A hónap utolsó napjaiban mindig lázasan nézegetem a postládát, megjöttek-e már a lapok. Aztán rájuk vetem magamat és napokon át minden este csak ezeket lapozgatom. De az újságok hónapok alatt felgyűlnek és egyre több helyet foglalnak, míg egy-egy receptet megtalálni bennük, amire emlékszem, gyakorlatilag lehetetlen. Ezért néhány éve elkezdtem "feldoglozni" őket. Ez gyakorlatilag nem jelent mást, mint hogy szétvagdosom az újságokat és azok a recpteket, amelyek tetszenek, kategorizálva üres lapra ragasztom mappákba lefőzöm. Így sokkal könnyebb keresgélni bennük. :)
De azt a képet azért érdemes elképzelni, mikor a kanapé minden négyzetcentijén ezek az újságkivágások szerepelnek, csoportsítva, én meg, mint kiskakas a szemétdombján, ülök felettük boldogan és görnyedve ragasztgatom őket a gyűjteményembe
Hiába, ez az én kis szenvedélyem. :) Már a negyedik nagy mappánál tartok a gyűjteményemnek. :)

És ha már receptgyűjteményről van szó, jöjjön egy olyan recept, ami ebből származik. Történetesen a Nők Lapja Konyhából, persze módosítva a diétához, de nagyon finom. :) Azért tetszett meg ez a recepet, mert annak ellenére, hogy muffin, meglepően kevés cukor kell bele. :) Muffint pont ezért nem is sütöttem azóta, hogy diétázunk, így ez most jó tapasztalat volt. :)

Szilvás muffin (12 db)

- 25 dkg szilva (magozottan mérve)
- 10 dkg fehér tönkölyliszt
- 10 dkg tk búzaliszt
- 6 dkg vaj
- 8 dkg nyírfacukor
- 1,5 dl tej
- 2 tojás
- 1/2 cs sütőpor
- 1 tk őrölt fahéj

A vajat enyhén megolvasztjuk és habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat. Hozzákeverjük a fahéjjal, csipet sóval, sütőporral elkevert lisztet is, majd a tejet. Legvégül belekeverjük a felkockázott szilvát is. Kivajazott/sütőpapírral bélelt muffinformákba töltjük a tésztát és 180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütjük.

CH tartalom: 1 muffin 18 g CH-t tartalmaz (ebből 3 g gyors CH)

Forrás: Nők Lapja Konyha 2012. szeptember