2011. szeptember 21., szerda

Változások

Őszintén szólva, büszke vagyok magamra. Sosem voltam egy sportőrült. Sőt. Legyünk őszinték: még csak nem is sportoltam soha rendszeresen. Néha persze voltak időszakok, amikor rámtört, csinálni kellene valamit. Ilyenkor elkezdtem tornára járni, vagy esetleg futni, de a lelkesedés minden esetben szalmalángnak bizonyult. Az egyetlen sport, amit kiskorom óta lankadatlanul űzök, az a síelés, majd később a snowboard. De lévén szó szezonális sportoról, és évente csak párszor megy az ember síelni, ezt nem nevezném rendszeresnek. Inkább szenvedélyesnek. :)
A sportolás a térdem "elromlása" után pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt (a boardot leszámítva). Igazából 9 év után most először van újra rendben. És ez teljesen új érzés. Ráadásul a műtét utáni gyógytorna sok tekintetben nagyon jó hatással volt rám: nem csak a hátfájásom szűnt meg, de beleszerettem a biciklizésbe is, és a rendszeres mozgás némi erőnlétet is kölcsönzött. Nyáron persze hanyagoltam a gyógytornát, most pedi márg nem nagyon van kedvem visszamenni. Ezért kell valami alternatíva, hogy mégis mozogjak valamit.
Már tavaly is mondta a térddokim, hogy kezdjek el futni. De valahogy a műtét előtt még nem éreztem, hogy ezt kívánná a térdem. Most azonban, a műtét után és a nagy meleg elmúltával még a futásra is rávettem magam. Sosem gondoltam volna. Ráadásul elsőre 5 kört (1 kör = 550 m), ma pedig 6-ot futottam. Tudom-tudom, ez semmi azoknak, akik rendzseresen járnak futni, de nekem ez már hatalmas sikerélmény. A  műtét előtt 3 körtől már kiköptem a tüdőmet és  a térdem is fájt. Arról meg nem is beszélve, meilyen jó érzés volt, hogy végre a fenekemben is mozognak az izmok, mert bizony rájuk fér... a bicikli meg nem mozgat meg eléggé. Szóval kifejezetten élveztem.
Az meg nagy szerencse volt, hogy ma nem kellett ebédet főzni, mert futás után nem sok energiám maradt. :) A leves még tegnap készült, de ma is finom volt. :)

Póréhagymás-szalonnás burgonyakrémleves


- 20 dkg burgonya (megpucolva)
- 1 nagy szál póréhagyma (felhasználható része kb. 20 dkg)
- 2 gerezd fokhagyma
- 10 dkg húsos szalonna
- 8 dl zöldségalaplé
- 2 dl tejszín
- só, bors, olívaolaj
- petrezselyem
- 1/2 kisebb próéhagyma

A szalonnát kockákra vágjuk (ha szeletelt, akkor csíkokra), a krumplit nagyobb kockákra vágjuk, a póréhagymát pedig felkarikázzuk. A szalonnát kevés olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a krumplit és a póréhagymát, valamint az összezúzott fokhagymát, majd pár percig pirítjuk. Ezt követően felöltjük a zöldségalaplével sózzuk ha kell, borsozzuk és lefedve hagyjuk megfőni a zöldségeket (kb 15-20 perc). Ekkor hozzáöntjük a tejszínt és botmixerrel pürésítjük. Még egyet forralunk rajta és kész is.
Passzol hozzá az aprított petrezselyem, valamint ami az én kedvencem volt ebben a receptben: a fél póréhagymát (vagy egy nagyobból kb. 10 centis darabot) egészen vékonyan felszeletelünk. Egy serpenyőben vagy lábasban kb. fél-egy centi magasan olajat töltünk és egy perc alatt kisütjük benne a póréhagymát, hogy jó ropogós legyen. Ezt kell a levesre szórni tálaláskor. Ha nem akarunk túl sok olajat pazarolni a bő olajban sütéshez, válasszunk kis átmérőjű lábast. :)

CH tartalom: 16 g CH/fő (fontos, hogy a krumpli, főleg pürésítve, tejszínnel vegyítve magas glikémiás indexű, ezért mindenképpen fogyasszunk mellett lassan felszívódó szénhidrátot ebédre, és alevest inkább a gyors részbe számoljuk és csak ritkán fogyasszuk)
Kalóriatartalom:  370 kcal/fő



Forrás: A legjobb receptek - Burgonya c. szakácskönyv

2011. szeptember 11., vasárnap

Ötperces, de lehet, még annyi sem

Vacsorázni nem mindig szoktunk. A korai ebéd után 5-6 felé már kopog mindig a szemem. Épp ezért, ha az éhség 5-kor tör rám, akkor még csak nem áll neki az ember vacsorázni, hát eltűnik a pocakban némi "nasi", kis süti, fél szeletke kenyér, vagy épp egy kis sajt magában. Vagy egy gyorsan összedobott saláta. De leülni vacsorázni, úgymond, azt ritkán szoktunk. Felvágottat is csak két hetente egyszer veszek körülbelül.

Néha azért mégis elfog a vágy, hogy vacsorázzunk rendesen. Ennek egyik bevált és lassan tradicionális formája nálunk a sajtvacsora. Nem épp a legdiétásabb, de finom. Szoktam venni a boltban 4-5 féle sajtot, vegyesen lágy illetve kemény fajtákat, azokat belevagdosom egy tálba, bele a fogpiszkáló, firss kennyér, és kész is. Nagyon szeretjük. Főleg bor mellé. :)

Néha előkerül persze hozzá kísérőként az olajbogyó. És ezúttal kicsit meg is bolondítottam. Energiabefektetést egyáltalán nem igényel, de megéri. Finom, és pikáns. Előételnek is kiváló.

Rozmaringos pácolt olívabogyó


Hozzávalók 2-4 személyre:
- 15 dkg fekete olívabogyó
- 1 gerezd fokhagyma, felszeletelve
- 1 kis szárított chili (opcionális)
- 1 tk friss apríttott rozmaring
- 1 tk vörösborecet
- 1 ek olívaolaj

Semmi mást nem kell tenni, csak a hozzávalókat elkeverjük az olívaolajban és beleforgatjuk az olajbogyókat. Egyedül annyival kell számolni, hogy hagyjunk neki legalább 4 órát állni a hűtőben. Ha van rá energiánk, egyszer kétszer rázzuk át a tálkában az olajbogyókat közben, de e nélkül is szépen átveszi az ízeket.

CH tartalom: 10 g CH/teljes adag
Kalóriatartalom: 443 kcal/teljes adag


Forrás (módosításokkal): 500 finom falat c. szakácskönyv

2011. szeptember 7., szerda

Antiszociális

Ma nem az a nap van, amikor túlságosan kommunikálni lenne kedvem. Legalábbis nem az az este. Főzés közben szerencsére nem kell senkivel sem beszélni. Néha ezért is szeretem. De azért csak néha. Ez egy ilyen este.
Jöjjön a recept:

Csirkemell sült paprika mártással


Hozzávalók 4 személyre:
- 50 dkg csirkemellfilé
- 1 piros kaliforniai paprika
- 1 sárga kaliforniai paprika
- 1 zöld kaliforniai paprika
- 4 szál újhagyma
- 1 fej lilahagyma
- 1 tk szárított kakukkfű
- 1/2 tk szárított rozmaring
- 2 dl tejszín
- 1 dl fehérbor (helyettesíthető zöldségalaplével)
- só, bors, olívaolaj
-18 dkg basmati rizs

A csirkemelleket megtisztítjuk, felszeleteljük, sózzuk, borsozzuk, kevés olajon kisütjük majd félretesszük. A paprikákat vékony csíkokra vágjuk, az újhagymát 3-4 centis darabokra vágjuk, a lilahagymát pedig először félbe, majd szeletekre vágjuk. Egy magasabb falú serpenyőben kevés olajat hevítünk, majd rádobjuk a zöldségeket, magas lángos pár percig pirítjuk, amíg odakap egy picit, majd felöntjük a fehérborral (magas lángon hagyva), sózzuk-borsozzuk, rászórjuk a fűszereket,és miután elforrt a bor még pár percig tovább sütjük. Ekkor levesszük a tűzről, és a zöldségek egyharamadát botmixerrel összeturmixoljuk 1 dl tejszínnel (lehet az egész mennyiséget is, de én látványosabbnak ítéltem a paprikaszeleteket), majd a serpenyőt visszatesszük a tűzre, ráöntjük az összeturmixolt pépet (nem baj, ha picit darabos maradt), hozzáadjuk a maradék 1 dl tejszínt, 1-2 percig felfőzzük és kész is.
A körethez vastag aljú fazékban felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű húslevessel. Lefedve, kis lángon kb. 15 perc alatt puhára pároljuk. (a képen krumplipürével van, mivel ezt még diétázás előtt készítettem, de azóta nem egyem krumplipürét, így ezta receptet rizzsel szoktam készíteni)

CH tartalom: 43 g CH/fő
Kalóriatartalom: 500 kcal/fő




2011. szeptember 5., hétfő

Allergia és fáradtság

Tegnap sikeresen túléltük a félmaratont. Mármint, én kevésbé sikeresen, annak ellenére ugyan, hogy én nem is futottam. Miért? Allergia. Aki saját tapasztalatból ismeri ennek a szónak a jelentését, annak nem is kell magyarázni, hisz a feltételek adottak voltak: esős nyár, e miatt rengeteg parlagfű, városliget, hőség, szárazság, több ezer ember, hatalmas por és órák hosszan tartó várakozás mindezek közepette.
Az eredmény persze egyértelmű, legalább egy százas zsepi elfogyott, nagy vörös orr, szipogások, vörös, könnyező szemek. Még a gyógyszer ellenére is.
Az allerigagyógyszer pedig álmosít. A nátha miatt pedig túlnyomás van a fejben. Már amikor reggel felkelek, akkor is. Folyamatosan kába és fáradt vagyok mindezek miatt. Hiába az alvás. És persze vágyom már a lehűlésre is, mert még mindig 29 fokos a lakás, és így pihenni se nagyon lehet...

Képtelen vagyok felfogni, miért nem tudják ebben az országbana parlagfüvet irtani. Bár vannak sejtéseim. Minden esetre bajtársaimmal együtt szenvedek ebben az időszakban. És várok egy kiadós esőt, ami kicsit felfrissítené a levegőt. Addig pedig, sajnos, csak vegetálok. És minimális erőbefektetéssel igyekszem főzni is. Ezért választottam a wokot, így mosogatni sem kell sokat. :)

Wokos szezámmagos sertés zöldbabbal, kínai kellel és shiitake gombával


- 40 dkg sertéshús (én karajt használtam)
- 3 ek szezámmag
- 20 dkg fagyasztott zöldbab
- 10 dkg shiitake gomba (lehet csiperke is)
- 1/2 fej kínai kel
- 2 gerezd fokhagyma
- 1,5 cm gyömbér
- 1 ek szójaszósz (igény szerint gm)
- 1/2 lime leve
- só, bors, olívaolaj

A sertéshúst csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és beleforgatjuk a szezámmagba. A shiitake gombát szeletekre vágjuk, a kelt pedig nagyobb darabokra. A fokhagymát felaprítjuk, a gyömbért lereszeljük. A wokot felhevítjuk, és kevés olajon megpirítjuk benne a húst, majd ha megsült, félretesszük. Ha kell, kicsit kitörölgetjük a wokot, hogy ne maradjon benne szezámmag, ami leéghet, majd beledobjuk a zöldségeket és 1-2 percig nagy lángon pirítjuk, majd hozzáadjuk a szójaszószt, lime levet, barnacukrot és a zöldségekből kifővő saját levükkel együtt nagy lángon megpároljuk. Ha elfőtt a leve, még egy picit pirítjuk, rászórjuk a húst és kész is.

CH tartalom: 4 g CH/fő - köretként ehetünk hozzá basmati rizst
Kalóriatartalom: 289 kcal/fő


Forrás: a TV Paprika magazinban volt egy hasonló recept

2011. szeptember 2., péntek

Szőlőszezon

Tagadhatatlanul itt az ősz. Amit mis sem bizonyít jobban, mint a szőlőtől roskadozó tőkék látványa. Egyrészt szomorú tény, mert azt jelenti, vége a nyárnak, másrészt viszont: 1. a szőlő finom 2. ha elmúlt a nagy meleg, újra itt a vörösbor-szezon. Nyáron ugyanis nem iszunk vörösbort, ez inkább a fröccsözés ideje. Ősszel és télen viszont a vörösbor az igazi. És ez azért hiányozni is tud nyáron. :) Ahogyan télen meg a fröccsözés. Na mindegy. :)
Állandó zöldség és gyümölcslelőhelyünk most ontja a szőlőt. Hihetetlenül édes ráadásul. Így jó nagy adaggal hoztunk el a hétvégén és szépen csipegetjük. De ilyenkor azért önkéntelenül is előbújik belőlem a kísérletező-kedv. A szőlővel csak egy problémám van: borzasztóan sziszifuszi dolog kimagozni. És erre még csak alternatívák sincsenek, a meggymagozásra legalább kitalálták a meggymagozót, bár igaz, én abban sem hiszek. Így marad a küzdelem kézzel. Azért néha ki lehet bírni. :) Főleg, ha megéri. :)

Csirke szőlőmártással


- 60 dkg csirkemell és comb vegyesen, ízlés szerint
- 20 dkg basmati rizs
- 20 dkg magozott szőlő
- 2 dl zöldségleves
- 1 fej lilahagyma
- 1 dl tejszín
- 1 dl fehérbor
- 2 babérlevél
- 1/2 tk pirospaprika
- csipet cayenne-i bors
- 1 ek olívaolaj
- 1 ek vaj
- só, bors

A hagymát felaprítjuk, a csirkemelleket és combokat megtisztítjuk, sózzuk, borsozzuk, darabolni nem szükséges. A vajat és az olajat felforrósítjuk egy magas felú serpenyőben és 1-2 percig magas hőfokon mindkét oldalát megpirítjuk a húsoknak, majd kivesszük a serpenyőből és egy tálra tesszük. A visszamaradt zsiradékban gyorsan megpirítjuk a hagymát, majd visszatesszük a csirkéket és felöntjük a zöldséglevessel és fehérborral, beletesszük a babérleveleket. Lefedve alacsony lángon pároljuk, a csirkecomb nagyságától függően kb. 45 perc kell neki. Ez alatt a lé egy része szépen el is fő belőle. Amíg a csirke párolódik, félbevágjuk és kimagozzuk a szőlőt és elkészítjük a rizst. Egy vastag aljú fazékban felhevítjük az olajat, 1 percig pirítjuk rajta a rizst, majd felöntjük – a térfogatához képest – kétszeres mennyiségű húslevessel. Lefedve, kis lángon kb. 15 perc alatt puhára pároljuk.  Ha a a hús elkészült, kivesszük és tálra tesszük. A visszamaradt lébe beledobjuk a szőlőszemeket, hozzáadjuk a tejszínt, a pirospaprikát és a cayenne-i borsot. Pár percig nagy lángon forraljuk, majd a húsra merjük. Ha nem elég sűrű, kevés étkezési keményítővel besűríthetjük

Fontos! A szőlőt a cukorbeteg diétában alapvetően kerülni kell, sőt, sokan tiltják. Kis mennyiségben, és ha számolunk vele, ritkán beiktatható, ebben a receptben fejenként 9 g gyors szénhidrátot tartalmaz a szőlő, ami az ebédbe beépíthető.

CH tartalom: 51 g CH/fő (ebből 11 g gyors CH)
Kalóriatartalom: 508 kcal/fő



Forrás (módosításokkal): Legjobb receptek: Csirke c. szakácskönyvből

2011. szeptember 1., csütörtök

Tanulság levonva

Elismerem, lehettem volna okosabb is. Elkezdhettem volna gyanakodni már a recept leírása alapján. De nem tettem. Biztos mert tisztára zúg a fejem az allergiától. Minden esetre legközelebb óvatosabb leszek.

A terv a következő volt: tele a hűtő isteni paradicsommal. A legutóbb már beismertem, hogy a paradicsomleves is finom, pedig csak üveges paradicsomból készült, gondoltam, nem lehet kudarcot vallani, ha frissből készítem. De mivel nem vagyok nagy paradicsomleves-mágus, elő a receptekkel, és elkezdtem válogatni. Sokféle elkészítési variációt találtam, és ó, én ostoba, pont ezt kellett kiválasztanom.

Félreértés ne essék, a leves, szerényke paradicosmleves-próbálkozásaim között az eddigi legfinomabb lett. De nincs az a pénz amiért még egyszer nekiállnék. Miért?

A recept isteninek tűnt: semmi adalékanyag, csak a paradicsom, fűszerenövények, fokhagyma és kész is. Még csak leveskockából kikevert alaplé sem kell hozzá (tudom, lehetne lefagyasztani is és akkor nem lenne mű, de hát kicsi a mélyhűtő, meg egyébként is). A gond a paradicsom elkészítésével volt. Addig nem volt semmi meglepetés és csalódás, amíg csak meg kellett hámozni. Bár másfél kilónál már ez is időt vesz igénybe. Nade itt jön a beugratás: "paszírozzuk át". Hát egy biztos, én ezt a műveletet soha többet meg nem ismételem. Az egy dolog, hogy a szitából még mindig próbálom kivakarni a belenyomódott magokat. De még a vállam is fáj. Pedig gyönyörű érett paradicosmokat használtam, még csak azt sem mondhatnám, az volt a baj, hogy kemények. Egyszerűen fárasztó. Legalább fél óráig szórakoztam vele, holnapra tuti izomlázam lesz. :)

Nem tudom, lehet, van egy jobb mód a paszírozásra, mint amit én választottam, de a kis magok esetén nem jutott eszembe más alternatíva.

Hiába, kifizettem a tanulópénzt: paradicsomlevest friss paradicsomból nem így készítünk. Remélem, mások okosabbak nálam. :)

A fáradalmakat leszámítva egyébként maga a leves íze remek lett. De azért a receptet ezúttal kihagyom. :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...