2016. május 19., csütörtök

Lusta vagyok

Be kell vallanom, hogy bizony lusta vagyok. Annyiszor hajtogatom itt a blogon, hogy jaj, csak 10 perc összedobni és milyen finom, jaj csak elég szeletben lefagyasztania csirkehúst, aztán reggel 12 perc alatt ebédet lehet csinálni. Jaj, csak össze kell keverni a hozzávalókat és kész is.
Igen, ez mind valóban igaz. De sokszor, a hétköznapokban, mikor maga alá gyűr a munka, a fáradtság és a hagyjonmármindenkibékén/csakötpercnyugalmatszeretnék/nemakaroksemmitcsinálni érzés, na, olyankor bizony én is megfeledkezem arról, milyen egyszerűen, gyorsan és kevés energiával is lehet diétába illeszthető ételeket készíteni. Mert bizony ilyenkor lusta vagyok. Bár talán helytállóbb lenne a kimerült kifejezést használni, de a lusta mégiscsak jobban hangzik (jó kis önostorozó :P). Szóval, bizony, én sem mindig főzök finomságokat. Sőt, néha sztrájkolok és nem főzök semi sem. És habár ha tudom is, hogy csak 15 percnyi energiát kellene belefektetnem, vagy harmincat és akkor másnap nem kellene azon felidegesítenem magam, hogy a kantinos kajától már megint rosszul vagyok, de mégsem állok neki főzni. Bizony, előfordul ez is.
Ez a mai nap is valahogy egy ilyen. Erőnek erejével mondjuk összedobtam egy mindenmentes sütményt este (aminek úgy mellesleg a tésztája úgy sikerült, hogy szerintem holnapra vagy atomjaira hullik szét, mert úgy morzsálódik már most is, vagy belefulladunk mert teljesen összeáll, összetömörödik és megszárad a tészta). De ezen túlmenően már nem vagyok hajlandó főzni.
Ennek ellenére most akkor is azt mondom, hogy ezt a receptet bármikor, pillanatok alatt el lehet - és el is kell készíteni. :) Előnye, hogy zárt üvegben hetekig eláll (annál tovább nem tudom, mert nálunk nem tartott ki még tovább). És tudom, igen, méz van benne. Ha valaki ez ellen nagyon tiltakozik, akkor használhat fele vagy egész részben olvasztott nyírfacukrot is helyette. Én úgy vagyok vele, hogy mivel számolom a CH tartalmát, gyors CH-nak megeszem. De persze ezt mindenki döntse el maga, hogy neki mi fér bele a diétába és persze mire hogyan reagál a szervezete.
Hogy mire használjuk a granolát? Én leszívesebben magában elrágcsálnám, de joghurtba szoktam tenni tízóriaira néhány evőkanálnyit, de szórhatjuk gyümölcsökre is.

A recept a Kifőztük online gasztromagazinban is megjelent, a hozzávalókat a Magosbolt biztosította.

Fahéjas-kókuszos granola


Hozzávalók
- 20 dkg zabpehely
- 5 dkg árpapehely
- 5 dkg búzapehely
- 10 dkg kókuszreszelék
- 3 dkg kókuszcsipsz
- 3 dkg napraforgómag
- 3 dkg tökmag
- 6,5 dkg mandula
- 6,5 dkg török mogyoró
- 10 dkg méz (helyettesíthető nyírfacukorral)
- 6 dkg kókuszzsír
- 1,5 teáskanál őrölt fahéj
- 1 kávéskanál őrölt szegfűszeg

A mandulát és a mogyorót durvára aprítjuk, majd a száraz hozzávalókat nagy tálban elkeverjük. A kókuszzsírt felolvasztjuk, elvegyítjük a mézzel, majd alaposan összeforgatjuk a száraz eleggyel. 2 tepsit kibélelünk sütőpapírral, és eloszlatjuk rajta a zabpelyhes-magos keveréket. 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megpirítjuk. Időközben egyszer átforgatjuk (ha szükséges, a 2 tepsit meg is cserélhetjük, hogy a magok egyformán piruljanak). A granolát tálcán hagyjuk kihűlni, majd jól záródó üvegekbe tesszük.

CH tartalom: 46,8 g CH/100 g (ebből 12 g gyors CH)
Kalóriatartalom: 539 kcal/100 g


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...