Az elfelejtett negyedik szülinap :)

Azt hiszem, mi sem mutatja jobban, hogy mennyire elúsztam a teendőimben az elmúlt hónapban, hónapokban, mint hogy még a blogom születésnapjáról is megfeledkeztem. De nemhogy néhány nappal, nem, csaknem egy hónappal elcsúsztam. Pedig emlékszem, előzetesen hogy vártam már, hogy kirakhassam az elmúlt egy év kedvenc receptjeit. :)
Mert idén is úgy terveztem, hogy a kedvenc receptjeim összeállításával ünneplem ezt a napot. Ami a leginkább meglep egyébként, hogy már négy év telt el a blogírás kezdete óta. Sok kétségem támadt már, de továbbra is a konyha az én szívem csücske. :) Közel 3 év diétázás alatt elég nagy átalakuláson mentek át az itt fellelhető receptek, és idén nekiláttam, hogy a régiek közül töröljem vagy átalakítsam azokat, amelyek nem illeszhetőek be a mára már hitvallásommá vált egészségtudatos étrendbe. :) Hát, akad még feladat. :)

De nézzük a negyedik év kedvenceit szépen sorban a kép alapján. :)

Az első és egyben aktuális kedvencem az epres charlotte torta. Különleges, ünnepi, de mégsem nehéz elkészíteni. Csak pisótatekercs kell hozzá és a habkönnyű eperkrém a közepére :)

A második az un. abbahagyhatatlan nassolnivaló, a köményes tönkölyrudak. Rengetegszer készítem és azok is örömmel fogyasztják, akik amúgy nem hívei a teljes kiőrlésű lisztnek. :)

Nos, a Túró Rudi-szelethez szerintem nem kell semmit hozzáfűznöm, magáért beszél a neve. És habár kicsit macerás szeletelni, de a roppanós csoki a tetején, az egyszerűen kell rá. :)

Paradicsomos csicseriborsó levest rengetegszer készítek, nagyon sokféle variációban. De ez valahogy a kedvenc jelenleg, a sült paradicsomos, a csülkös bablevesre emlékeztet, pedig nincs is benne hús. Tökéletes ebédre, ha nincs időnk 2-3 fogást enni. :)

A teljes kiőrlésű lepénykenyér is egy alap lett, amit szintén szeretni fognak a vendégek is. Frissen az igazi, jó ropogós, igazából bármilyen feltéttel tökéletes. :)

A szódás kenyeret a praktikum és időhiány kényszerítette ki nálam, mert bizony nincs idő mindig kenyeret sütni, bárhogy is próbálok előre tervezni. A szódás kenyérnek elég jellegzetes íze van, nem mindenki szereti. Ki lehet próbálni sütőporral is, az kicsit enyhébb, de én így szeretem.


Csírát ebben az évben kezdtem el enni, és rájöttem, hogy rendkívül változatosan el lehet készíteni. De a legnagyobb meglepetést ez a találomra készített recept, a mentás-csírás sárgarépa saláta hozta. Végtelen mennyiségben tudnám fogyasztani. :)

És végül egy személyes kedvenc, a málnás-ricottás túrótorta. Mit is mondhatnék? A túrót, ricottát kilószámra tudnám enni, a málnát hasonlóképpen. :)

Egyébként egy picit bajban voltam most az összeállításnál, mert van néhány recept, amit örömmel betettem volna ebbe a felsorolásba, de még nem raktam fel a blogra, így ki kell, hogy hagyjam. :( :) Sebaj, majd jövőre :)

Köszönöm ismételten, hogy itt vagytok és olvastok és főztök velem! <3 :)